Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 70. szám - Visszapillantás országgyüléseinkre. 2. [r.]

278 összekötve. Ezenkívül ott minden nagyobb jelentőségű ügyben előlegesen bizottmányok neveztetnek ki az állam legjelesb jogtudósaiból, melyeknek hivatása nemcsak el­méletileg minden oldalróli vitatás alá venni a kitűzött ja­vaslatot, hanem aziránt magából az életből tapasztalati adatokat is szerezni és összegyűjteni. Mily lelkiismeretes­ség s óvatosság használtatott ottp. o. azon kérdésnél, hogy a nemzeti életben, főleg pedig a polgári szabadságra néz­ve oly nagy fontosságú esküdtszéki intézmény reform alá vétessék-e. Eziránt már 1839-ben küldetett ki egy bi­zottmány, 1852—1853-ban az újra ismételtetett és még több más bizottmányok is működtek benne. Ily nagy óva­tossággal keletkezett ott az 1852. polgárjogi perrend a felsőbb törvényszékek előtt, melyben egy igen jeles bi­zottmány már 1850-ben működött; igy az 1846. és 1850 ki megyebirósági törvény, mely 1840-től folytonos bizott­mányi tanácskozások tárgyát képezé,sőt a mely iránt még 1855-ben működött egy bizottmány, azon intézmény hatálya s következményei iránti tapasztalatok összegyűj­tése s a reformok indítványozása végett. Mily nagy tapasztalati bölcsesség párosul itt a tör­vényalkotásban a minden rögtönzést kizáró gondossághoz és bár hosszadalmas óvatossághoz. És ezzel országgyűléseink is nagy mértékben dicse­kedhettek. Nem volt őseinknél sem elegendő a törvényjavasla­toknak osztályonként (kerületenként) való megvitatása, nem mind a két háznak tanácskozása, mi sokszor több Íz­ben ismételtetett; azonfelül külön bizottmányok is mű­ködtek, mint p. o. a vízszabályozási, közlekedési, múzeumi, a Magyar-Erdély határszéli villongások tárgyábani, a ka­tonatartás terhei megszüntetése iránti, büntető törvény­könyvi stb. országos választmányok, melyeknek tagjai az ország minden vidékéről és különbféle osztályaiból válasz­tattak, hogy tapasztalati adatokat minden oldalról és min­den tekintetben képesítessenek előszerezni. Azon tanácskozási folyam, mely alá tartozott min­den törvényjavaslat s mely nem kevés időt vett igénybe, megakadályozá, hogy törvények sebesen és nagy szám­mal alkottassanak, mi csak a törvények fontosságának csökkentésével jár. Azonkívül azon fáradság, mely a tör­vények előkészítésében nyilvánult, világosan mutatta a népnek, mily nagy gond és lelkiismeretesség forditatik a törvények készítésére, mi a törvényhozás s müvei, a tör­vények iránti bizalom s tisztelet emelésére nagy befolyás­sal volt. Különösen nagy fontosságú tényezőként emelendő ki, mikép országgyűléseink törvényhozási szokásai és sza­bályai folytán, különösen a fentérintett bizottmányok ala­kítása s működése következtében az eszközöltetett, hogy a törvények az életből merített adatok és tapasztalat alap­ján készítettek, igy mintegy magából az életből s annak szükségeiből, kívánalmaiból merítettek. És igy elkerülte­tett azon nem csekély sulyu szerencsétlenség, hogy a tör­véuyek pusztán a szoba tudósságnak, a tiszta elméletnek teremtményei legyenek. Innen az, mikép azzal az előbbi időkben hazánkban csakugyan dicsekedhettünk, hogy a törvények s törvény­hozás iránti tisztelet s bizalom magas fokon állt, mi pedig a törvényes rend s állapot feutartásának egyik legfőbb biztositéka. Bár minél nagyobb mértékben valósítsa törvény­hozásunk ezen elveket, midőn ismét hivatva leend a codi­ficatiót munkába vehetni. Ne feledjük soha azon nevezetes római mondatot : Perditissima republica plurimae leges. ¥ 1 § fi T M Legfelsőbb-törvényszéki döntvény. A csődrend 64. s 185. §§-hoz. Csöd alá került személy ellen lehet-e helye a lizetési meghagyás elrendelésének, különbeni személyfogság terhe mellett ? Az azt czélzó kérelemre és elintézésére mily hatálya van annak, ha az illető bnkott már a vagyonátengedés jogkedvezmé­nyét igénybe vette ? Z. Rozália a csőd alatt levő R. Josefine ellen a p — i kereskedelmi tszéknél 315 ft váliókövetelés s járulékai erejéig fizetési meghagyást eszközlött ki, azon kérelmé­ben szükség esetében a személyi végrehajtást kérvén el­rendeltetni. A beadott kifogások folytán hozott Ítéletben alperesnő kifogásai elvetettek, és a fizetési meghagyás hatályában fentartatott. Alperesnő semmiségi panaszszal összekötött felülfo­lyamodása következtében a cs. kir. főtszék a kereske­delmi tszék ítéletét megváltoztatván, a fizetési megha­gyás megsemmisítése mellett felperesnőt, a perköltségek kölcsönös megszüntetésével keresetével elutasitandónak találta. Indokok: Miután egy csőd alatt levő személynek nem hagyathatik meg, hogy a fizetést tel­jesítse, és a csődrend 64. §. szerint a csőd meg­nyitása által minden a küzadós ellen indított perek félbeszakitatnak, ezen §. végszavai pedig, melyek a vég­rehajtásról szólanak, egy még a csőd kiütése előtt nyert jogerejü Ítéletet feltételeznek j — azért a felebbhozott íté­let aunálinkább megváltoztatandó, lelperesnő keresetével elutasítandó volt, minthogy alperesnő a vagyonát­adás jogkedvezményét hitelezői ellen igény­be vette, itt tehát a csődrend 185. §. is helyet foglal. (Főtszéki ítélet 1860. apr. 2. 3367. sz. a.) Felperesnő felülvizsgálati kérelme folytán a cs. kir. legf. tszék mindkét alsó bírósági ítéletet megváltozta­tandónak találta. (Vége következik.) Végtárgyalás. Felségárulás vádesetében a budai orsz. tszék előtt aug. 28. s köv. napjain. (Folytatás). H—dy Árpád további vallomásának folyama követ­kezőleg hangzott : Vádlott a rendőrségnél felvett kihallgatása jegy­zőkönyve ellen kifogást tőn, mert a kihallgatás és jegy­zőkönyvvezetés német nyelven történt, ámbár vádlott nem bírván a német nyelvet, kihallgattatását magyar nyelven kérte eszközöltetni. Azon kérdésre nézve, kitől kapta légyen a kérdéses iratot, egyszer t. i. a rendőrségnél — P—pait, másszor t. i. később — pedig testvérét Kálmánt nevezvén, azon

Next

/
Thumbnails
Contents