Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 70. szám - Visszapillantás országgyüléseinkre. 2. [r.]

278 összekötve. Ezenkívül ott minden nagyobb jelentőségű ügyben előlegesen bizottmányok neveztetnek ki az állam legjelesb jogtudósaiból, melyeknek hivatása nemcsak elméletileg minden oldalróli vitatás alá venni a kitűzött javaslatot, hanem aziránt magából az életből tapasztalati adatokat is szerezni és összegyűjteni. Mily lelkiismeretesség s óvatosság használtatott ottp. o. azon kérdésnél, hogy a nemzeti életben, főleg pedig a polgári szabadságra nézve oly nagy fontosságú esküdtszéki intézmény reform alá vétessék-e. Eziránt már 1839-ben küldetett ki egy bizottmány, 1852—1853-ban az újra ismételtetett és még több más bizottmányok is működtek benne. Ily nagy óvatossággal keletkezett ott az 1852. polgárjogi perrend a felsőbb törvényszékek előtt, melyben egy igen jeles bizottmány már 1850-ben működött; igy az 1846. és 1850 ki megyebirósági törvény, mely 1840-től folytonos bizottmányi tanácskozások tárgyát képezé,sőt a mely iránt még 1855-ben működött egy bizottmány, azon intézmény hatálya s következményei iránti tapasztalatok összegyűjtése s a reformok indítványozása végett. Mily nagy tapasztalati bölcsesség párosul itt a törvényalkotásban a minden rögtönzést kizáró gondossághoz és bár hosszadalmas óvatossághoz. És ezzel országgyűléseink is nagy mértékben dicsekedhettek. Nem volt őseinknél sem elegendő a törvényjavaslatoknak osztályonként (kerületenként) való megvitatása, nem mind a két háznak tanácskozása, mi sokszor több Ízben ismételtetett; azonfelül külön bizottmányok is működtek, mint p. o. a vízszabályozási, közlekedési, múzeumi, a Magyar-Erdély határszéli villongások tárgyábani, a katonatartás terhei megszüntetése iránti, büntető törvénykönyvi stb. országos választmányok, melyeknek tagjai az ország minden vidékéről és különbféle osztályaiból választattak, hogy tapasztalati adatokat minden oldalról és minden tekintetben képesítessenek előszerezni. Azon tanácskozási folyam, mely alá tartozott minden törvényjavaslat s mely nem kevés időt vett igénybe, megakadályozá, hogy törvények sebesen és nagy számmal alkottassanak, mi csak a törvények fontosságának csökkentésével jár. Azonkívül azon fáradság, mely a törvények előkészítésében nyilvánult, világosan mutatta a népnek, mily nagy gond és lelkiismeretesség forditatik a törvények készítésére, mi a törvényhozás s müvei, a törvények iránti bizalom s tisztelet emelésére nagy befolyással volt. Különösen nagy fontosságú tényezőként emelendő ki, mikép országgyűléseink törvényhozási szokásai és szabályai folytán, különösen a fentérintett bizottmányok alakítása s működése következtében az eszközöltetett, hogy a törvények az életből merített adatok és tapasztalat alapján készítettek, igy mintegy magából az életből s annak szükségeiből, kívánalmaiból merítettek. És igy elkerültetett azon nem csekély sulyu szerencsétlenség, hogy a törvéuyek pusztán a szoba tudósságnak, a tiszta elméletnek teremtményei legyenek. Innen az, mikép azzal az előbbi időkben hazánkban csakugyan dicsekedhettünk, hogy a törvények s törvényhozás iránti tisztelet s bizalom magas fokon állt, mi pedig a törvényes rend s állapot feutartásának egyik legfőbb biztositéka. Bár minél nagyobb mértékben valósítsa törvényhozásunk ezen elveket, midőn ismét hivatva leend a codificatiót munkába vehetni. Ne feledjük soha azon nevezetes római mondatot : Perditissima republica plurimae leges. ¥ 1 § fi T M Legfelsőbb-törvényszéki döntvény. A csődrend 64. s 185. §§-hoz. Csöd alá került személy ellen lehet-e helye a lizetési meghagyás elrendelésének, különbeni személyfogság terhe mellett ? Az azt czélzó kérelemre és elintézésére mily hatálya van annak, ha az illető bnkott már a vagyonátengedés jogkedvezményét igénybe vette ? Z. Rozália a csőd alatt levő R. Josefine ellen a p — i kereskedelmi tszéknél 315 ft váliókövetelés s járulékai erejéig fizetési meghagyást eszközlött ki, azon kérelmében szükség esetében a személyi végrehajtást kérvén elrendeltetni. A beadott kifogások folytán hozott Ítéletben alperesnő kifogásai elvetettek, és a fizetési meghagyás hatályában fentartatott. Alperesnő semmiségi panaszszal összekötött felülfolyamodása következtében a cs. kir. főtszék a kereskedelmi tszék ítéletét megváltoztatván, a fizetési meghagyás megsemmisítése mellett felperesnőt, a perköltségek kölcsönös megszüntetésével keresetével elutasitandónak találta. Indokok: Miután egy csőd alatt levő személynek nem hagyathatik meg, hogy a fizetést teljesítse, és a csődrend 64. §. szerint a csőd megnyitása által minden a küzadós ellen indított perek félbeszakitatnak, ezen §. végszavai pedig, melyek a végrehajtásról szólanak, egy még a csőd kiütése előtt nyert jogerejü Ítéletet feltételeznek j — azért a felebbhozott ítélet aunálinkább megváltoztatandó, lelperesnő keresetével elutasítandó volt, minthogy alperesnő a vagyonátadás jogkedvezményét hitelezői ellen igénybe vette, itt tehát a csődrend 185. §. is helyet foglal. (Főtszéki ítélet 1860. apr. 2. 3367. sz. a.) Felperesnő felülvizsgálati kérelme folytán a cs. kir. legf. tszék mindkét alsó bírósági ítéletet megváltoztatandónak találta. (Vége következik.) Végtárgyalás. Felségárulás vádesetében a budai orsz. tszék előtt aug. 28. s köv. napjain. (Folytatás). H—dy Árpád további vallomásának folyama következőleg hangzott : Vádlott a rendőrségnél felvett kihallgatása jegyzőkönyve ellen kifogást tőn, mert a kihallgatás és jegyzőkönyvvezetés német nyelven történt, ámbár vádlott nem bírván a német nyelvet, kihallgattatását magyar nyelven kérte eszközöltetni. Azon kérdésre nézve, kitől kapta légyen a kérdéses iratot, egyszer t. i. a rendőrségnél — P—pait, másszor t. i. később — pedig testvérét Kálmánt nevezvén, azon