Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 69. szám

276 vizsgálati fogsága már 6 hóig tartván, ily hosszas idő alatt reá viszsza nem emlékezhet. Az elnök kérdésére bevallja, hogy azon iratot P—paitól kapta, ki csak azt mondá neki, hogy olvassa el, tehát csak olvasás végett adta át, semmit sem szólván arról, hogy másokkal is közölje, tehát hogy terjesztés végett adja kezeibe. E1 n. Hogy jutott azután azon irat más kezeibe ? H. Én azon iratot, miután semmi fontosságot sem helyeztem benne, mint haszontalan, semmi értékű papirt más ily iratokkal zsebemből kivetettem a szobámban , hol öcscsémmel együtt laktam, létező asztalra, melyen mindenféle más iratok, újságok s egyebek hevertek halmazban. Hogy azután onnan hová lett, nem tudom. E 1 n. Minthogy , mint mondja, öcscsével együtt laktak , csak szólt neki azon iratról, és beszélgettek együtt felőle, és láthatta az öcscse, midőn olvasá ? H. Nem olvastam az öcscsém előtt. És sem nem emlitém azt neki, sem nem beszélgettünk róla. E1 n. Hogyan jött azután öcscse kezeibe. H. Alkalmasint az asztalon, hol hevert, megtalálta. Az asztal kanapénk előtt áll. Eln. Hogyan értelmezte azon iratot, milyczélt s törekvést fedezett fel benne ? H. Erre nem felelhetek, mert csak egyszer olvastam el, és akkor is igen felületesen, mi után megbirálhatására, s megitélhetésére képes nem lehetek. Eln. De azt világosan láthatta az irat tartalmából, hogy abban a függetlenség kivívásáról, elszakadásról, uj király választásról s más ily forradalmi dolgokról van szó: tehát tudhatta azt is, hogy az ily tilos s veszélyes dolgokat fel kellene jelenteni s kötelessége lenne följelenteni. H. Azon iratot P-v-paitól kaptam, kit rajongónak ismertem, s majdnem elmebetegnek tartottam, s kiről átalában ez volt az egyetemben a vélemény. Azért nem tulajdonítottam semmi fontosságot azon iratnak, mely kezei közül jött ki. Azt pedig épen nem gondoltam volna, hogy egy ily iratka egy erős államra nézve veszélyes lehetne. És azt véltem, hogy ily fonák kivitelű ügy részvétre, rokonszenvre nem is számolhat. Ily csekély értékűnek tartottam azon iratot, miért reá semmi gondot sem fordítottam, nem is találtam szükségesnek reá nagy vigyázattal lenni, azért vetettem ki az asztalra más iratok közé minden óvatosság nélkül. És mivel ily csekély értékűnek tartottom, azért a feljelentésre érdemesnek sem véltem volna. Hogy semmi fontosságot sem helyezék reá, az is mutatja, mikép azt másokkal nem is közlöttem. E 1 n. Meddig tartotta magánál ? H. Nem tudom, meddig volt nálam, lehető hogy több napokig volt zsebemben más egyéb iratokkal. Mert atyám mellett foglalkozván, az ő ügyeiben különbféle iratokat vettem magamhoz , melyekkel zsebem mindig tele szokott lenni. E 1 n. Mivel azon iratot fel nem jelentette, ez arra mutat, hogy annak tartalmát magáévá tette, eszméit megosztotta, azok rokonszenvére találtak, s azokat pártolta s terjeszteni igyekezett. H Nekem, mivel atyám mellett az iskolámon kívül nagyon elvoltam foglalva, kevés szabad időm maradt. Azért az irat igen felületes elolvasása után nem volt időm sem, hogy közelebb megfontoljam annak tartalmát, hogy mélyebben gondolkozzam eszméi felett. Azután még hozzá adja, hogy azon iratot fel sem adhatta, mert akkor Őtet fogták volna el. Arra pedig, hogy feljelentése annak mit tudott, s annak egyszerű elterjesztése reá bajt nem hozhatott volna — azt válaszolá, hogy nem akart árulkodni. Eln. Nem emlékezik más iratokra? H. Emlékezem még az Ifjú barátim czimüre, melyet szin te olvastam, de a nélkül, hogy birtokomban lett volna. E1 n. Kitől kapta ? H. Nem kaptam senkitől, mert nem jött birtokomba. Arra pedig, hogy azt ki közölte velem, nem emlékezem. E In. Más iratokra emlékezik még. Volt tudomása a 7 nemzetiségek s forradalmi káté féle iratokról ? H. Ezekre nem emlékezem, azokról nem volt tudomásom, ezen müvekről csak fogságom alatt hallottam először. Eln. Mit hallott, kitől származtak az Előszó s Ifjú barátim iratok ? H. Hogy ezen iratokat ki irta, ki fogalmazta, azt nem hallottam senkitől, és igy nem is tudom. Eln. Minek tartotta azon iratot ? H. Én proclamatiónak vettem ; de csak oly elmefuttatásnak, mely csupán valami gyönge elméből jöhetett ki, s mely csak valami rajongó elme szüleménye lehet. Az én nézetem az, mikép Magyarország más uton is elérheti azon czélt, hogy históriai jogainak érvényesítését valósíthassa. Es arról győződtem meg, hogy oly eszméknek pártolói nem lehetnek. Azután kinyilatkoztatja, mikép mint az Előszó czimü, igy az Ifjú barátim-féle iratnak is felségárulási minőségét nem ismerte, azt hogy felségárulási merényletet tartalmazna, nem is gondolta — azért nem is jelentette fel. A védő azon kérdésére : kit gondolt azon irat szerzőjének, azt feleié, mikép azt beszélték, hogy külföldről jött. Sokan tudtak róla, de nem emlékezik reá, hogy kitől hallotta. Azt pedig, hogy olvasták is többen, nem tudja. Megemlíti a védőügyvéd még azt is, hogy a vizsgálati irományokban arról tétetik említés, mintha vádlott a kérdéses iratokat tovább terjesztette volna is. Erre vádlott határozottan kinyilatkoztatja, hogy azt sohasem ismerte el, s olyas valamit, mi azt tanusitá, soha sem mondott. Én az egészet — ismételé — üres rajongásnak, elmefutatásnak, fölhevült vagy beteg képzelődés müvének tekintettem, s olyannak, mely csak valami rajongótól eredhetett, miért annak semmi fontosságot sem tulajdonítottam. Utánna testvér öcscse H—d y Árpád hivatott elé. Megemlítvén. mikép jelenleg a felgymnasiumban 8-ad éves tanuló s hogy mindig Pesten járt iskolába, elfogatása okául az Előszó müvet vallja, elbeszélvén egész őszinte nyíltsággal, mikép a forradalmi irat birtoklása iránt kérdeztetvén a rendőrbiztos által, azt felelé,hogy nincs birtokában, mire megmotoztattak ruhái s a kérdéses irat több más haszontalan papírokkal szivartárczájában találtatott. (Folyt, következik.) Hivatalos tudnivalók. Csődök!" Az előbbi számunkban érintett csőd a radnai szolgabiróságnál nem Hasman János, hanem Herrmann János haszonbérlő ellen nyittatott meg. Nagykaposi szbirós. Neumann Mór ottani keresk. el. perü. Bot Menyhért és Pilisy András bej. oct. 21. vál. oct. 25. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelenik a TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK"' jelen alakban — hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési árak egész évre 6 frt, — félévre 3 frt — negyedévre 1 frt 70 kr. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: Belváros, fehérhajóutcza 7. sz. 2-ik emelet. Ide küldendők mind a levelek , mind az előfizetési pénzek. Pesten, 1860. Nyomatott Beim e 1 J. és Kozma Vazulnál.