Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 62. szám - A talált vagyon körüli vétség 12. [r.]

246 ingóját, emlékszik annak helyére, szinte nem mondhatni : sub custodia eius est. E tételek a birtoklás folytatásának két különböző utait irják le, és a példák mutatják, mikép azoknak egyikében sem tekinthető a birtok elvesztettnek." A birtoklásnak tehát folytatására mint a testi, phisikai viszony, ugy az akarat tekintetéből is, csak egyedül az kívántatik, hogy a kezdetbeni akarat minden perczbeni előállításának lehetősége fentartassék" Mint Savigny, ugy a többi jogtudósok is, kik közvetve vagy közvetlenül a birtokjog viszonyait fejtegetésük tárgyává tették, hasonlóan nyilatkoztak, miszerint a vagyonelvesztés még nem fejeztetik be akkor, midőn az illető tárgy még körünkben létezik, ugy, hogy a reá való hatás — rendelkezhetés — részünkről lehetlenné még nem tétetett. Szabad legyen e nézet bővebb kifejtése s igazolása érdekében még néhány, e tárgyra vonatkozó tudományos fejtegetést idéznünk. Thibaut hires Pandektái egyik §-ban 2) igy ir : A birtok elvesztésének tekintetéből szorosan véve azon szabálynak kellenék érvényre emeltetni : miszerint a birtok elveszettnek tekintendő, mihelyt akár a testi érintkezés, akár a megtartási szándok megszűnt 3). — E szabály azonban odáig terjesztetett : mikép a birtok csak akkor szűnik meg, a birtokolt tárgy akkor tekinthető elveszettnek , ha a birtoklási szándokkal ténylegesen fölhagytunk , vagy a hatalmunkban tartás alól kibocsátott tárgyat többé kényünk szerint ismét hatalmunkba nem vehetjük. Ha e kettő közül csak egyik is nem jön elő, a birtok tovább tart (animo possidemus). A birtok tehát elvesztetik : I. A hatalmunkban tartás kény szerinti visszanyerésének lehetetlensége által. Tehát 1. ha a dolog megszűnik létezni, hová tartozik az is, ha az a tulajdont megszüntetőleg más tárgy-nemmé átváltoztattatik; vagy azon tárgy phisikailag vagy jogilag átalában képtelenné válik a birtoklásra; továbbá 2. ha külső phisikai akadályok miatt nem férhetünk a tárgyhoz; vagy 3. ha valaki hatásköre — őrizete körén kivül valamely dolgot ugy elveszt, hogy azt többé fel nem találhatni 4). E fejtegetések eléggé feltárják s kivilágítják előttünk a birtok s birtoklás határait s azon pontot, hol a birtok elvesztettnek tekintendő. Láthatni, mikép a nélkül, hogy testi, közvetlen érintkezésben phisikai viszonyban kellene lennünk a tárgyhoz , mely miénk, maga az akarat — animus — is elegendő reá. Azáltal tehát, ha a naturális detentio megszűnt , még nem szűnt meg okvetlenül birtoklásunk. Mert a birtoklásra elegendő a lehetőség is, hogy azt ismét viszszanyerhessük. Csak ha lehetetlenség áll elő, azt akaratunk szerint visszaállítani — áll elő a birtok elveszte. Ha tehát egy boltban, barátom szobájában stb. hagytam erszényemet, s tudom hogy ott hagytam, mivel a naturaJ) Das Recht des Besitzes. 6-te Aufl. G-iessen 1837. 270. 395. s köv. lap. System des Pandecten-Rechts. Siebente Aufl. I. B. p. 231. S. 305. 3) L. 3. §. 6. 8. 13. 17. és L. 15. L. 30. §. 4. h. t. (41. 2.) *) Verloren wird alsó der Besitz 1. Durch Unmöglichkeit der willkührlichen Wiedererlangung der Detention mithin : c) W e n n man ausser seiner Gewahrsam eine Sache so verliert, dass man sie nicht wieder auffinden kann. lis detentio visszaállításának lehetősége van összekapcsolva, birtoklásom arra nézve nem szüntetett meg. Láthatni azokból azt is, mikép mindaddig, míg ingóságunk környezetünkben van t. i. in custodiia nostra, annak birtoklása megszűntnek, tehát azon ingó elvesztettnek nem tekinthető. Nem szükséges, hogy környezetünk azon pontját is ismerjük, hol azon perczben vagyonunk létezik, mert ugy is meg van azon lehetőség, hogy azt phisikai hatalmunkba kerítsük s a naturális detentio állapotába juthassanak. Ha tehát gyűrűnket szobánkban elejtettük s azonnal meg nem látjuk, vagy ha kiesett zsebünkből, asztalunkról tudtunk nélkül, az elvesztettnek nem tekinthető. Legfelsőbb-törvényszéki döntvény. Az apai örökrésznek az összes tömegböli kihasitása s a házastársak közti vagyonközösség megszüntetésének kérd-éséhez. Házastársak közti kCzós vagyon-e az oly fiágra szerzett adományom jószág, melynek szerzési ára a házasság alatt — állítólag a közösen szerzett vagyonból — fizettetett ki. A fiág örökjog bejelentése s érvényesítése az ösis. pát. 11. §. szerint 1853-ban történt elhalálozásnál. Közszerzemény-e, ha a vagyon csak az egyik hitestársra íratott. (Vége). Az alperesek részéről közbevetett rendkívüli fölülvizsgálati kérelemnek a cs. kir. legf. tszék helyt nem adván, folyamodókat a perköltségek megtérítésében is marasztotta el. Indokok: Mert a megtámadt alsó bírósági öszhangzó határozatokat illetőleg a p. perrdt. 335. §-nak esetei közül egy sem fordul elő, és pedig nem az I-re nézve, mely szerint az e tételben nevezett ingatlanok, mint : a) a p—i városháztéren levő ház, b) a R—n fekvő rét c) egy rét ugyanott, d) A. helység negyed része e) A. Ferencz-féle tőke 4800 pftban — egy harmadrészben, és pedig az ingatlanok természetben, a tőkepénz pedig kész pénzben bukott ifj. Gr. Szilárd csődtömegének odaitéltettek, mert ezen fekvőségek id. Gr. Athanáz végrendelete szerint jutottak id. Gr. Szilárdnak mint átalános örökös egyedüli birtokába, miért is nem tekintethetnek a házasság alatt közösen szerzett vagyonnak, és azért ugyanennek neje M. Katalin, alperesek anyja a közszerzemény (coaquisitio) jogczime alatt az előbb fenállott törvények értelmében, melyek szerint tekintettel az örökhagyó id. Gr— Szilárd halálára (1844. jun. 13.) ítélendő meg jelen perügy, azokra nézve semmi törvényes jogigényt sem tarthat; — örökhagyó leányának G— Ézsébetnek férj. B—nőnek pedig az id. Gr. Athanáz végrendeletének 17. pontja szerint az arany és ezüst készlet egy részén kivül 25,000 vft azon világos feltétel alatt hagyományoztatott, hogy id. Gr. Athanáz többi hagyatékára semmi igényt sem támasszon. Innen önmagától következik tehát, mikép ezen az I. alatt megnevezett vagyont illetőleg csak az örökhagyó id.