Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 4. szám

14 büntetés tartama alatti ellátási költségek a bünhönczök saját vagyonukból mennyiben téritendők meg; Jul. 8. rend. (bir. tlap 126. sz.) a levél- s bélyegjegyek hamisítása s utáncsinálásának megfenyitéséről; Aug. 17. rend. (bir. tlap 155. sz.) a régibb időbeli bünhönczápolnsi költségek behajtásáról; Aug. 24. r. (bir. tlap 157. sz.) a bünt. perrend. 117. 158. és 321.§§-nak kiterjesztéséről az erdészeti hivatalnokokra, védszemélyzetre és szolgákra; Sept. 5. r. (bir. tlap 163. ez.) a bünt. törvény 503. §-nak értelmezéséről; Sept. 5. r. (bir. tlap 171. sz.) a hivatalbóli letétel büntetéséről az államhivatalnokoknál; Oct. 12. r. (bir. tlap 190. sz.) a büntetésüket kiállott bünhönczök évnegyedes jegyzékéről; Nov. 27. rend. a sajtó kihágások iránti törvény kiegészítéséül. Midőn egész büntetőjogi reformunkat ily rendeletek által látjuk kimeritetni, melyek komolyan nem is számithatók a reformok közé, s melyek jogéletünket a haladás terén épen semmivel sem vitték előbbre; addig számos külállam közéletéből azon tapasztalat tűnik elő, miszerint azokban a legfontosb büntetőjogi tanácskozások és munkálatok voltak a szőnyegen, részint pedig azok be is fejeztettek és sikerre vezettettek. Nem említve azokat, melyek jelen átnézetünk első czikkében példákul felhozattak, és a porosz törvényhozás által a bünt. codex egyes szabályaira nézve alkotott javításokat, elég lehet annak megemlítése, mikép Zürichben egy uj bünv. eljárás készítetett, főleg az oly sok kitűnő előnyökkel ellátott angol rendszer mintájára, nevezetesen azáltal, hogy az elővizsgálat is a nyilvánnosság elvére alapitatik,a védő és vádlott közti közlekedésnek legszabadabb tér nyittatik stb. Magában Angliában pedig a börtönreform , és a jury körüli egyes változtatások fordultak elő. — Han nov érában a büntetési rendszer javításán dolgoztak, a büntetések szigora a jogigényeinek korlátjai között tetemesen enyhitetvén, főleg azáltal, hogy a halálbüntetések sulyositása, mit sem a jogosság nem igényel, sem az emberiség s előhaladt műveltség nem helyesel, megszüntettetett. Spanyol országban a jogbiztosságot s igazságot a pártszenvedélyek befolyásának közbejötte által oly nagy fokon veszélyeztető politikai halálbüntetések eltöröltetésére intéztettek a törekvések. Bajorországban a bünt. codex nagyszerű dolgozatán kívül, egy fenyítő rendőri eljárás szabályzata kidolgoztatott s hirdettetett. — Frankfurtban egy bizottmány ült öszsze a bünt. codex átvizsgálatára. Még keleten is nyilvánultak haladási mozzanatok p. o. Törökországban, hol uj bünt. tkönyv (a frank code) hirdettetett ki. Ezen tények, melyek igen üdvös s jótékony tényezők az emberiség és művelődés közös ügyének kifejlődésében , ösztönül szolgáljanak, hogy törvényhozásunk azt, mi 1859-ben nem történhetett, mitől a mostoha körülmények kényszerűsége vonta egészen el reform-működését, legközelebb helyre hozni igyekezzék. Büntetőjogi törvényeink ugy is nagyon sok reformot és javítást engedhetnek. A büntetések szigora, a beszámítás hiányai, a bűnösségnek bizonyos véletlenségekhezi kötése, és a fogalmazás tévedései nagyon isszembetünőek. Míg másrészt eljárási rendszeréből hiányzanak azon jogintézetek, mint p. o. az esküdtszékek, melyekben kerestetik már napjainkban egyedül a bűnvádi törvénykezésnek tökélye s biztositéka. I^ejcffelsőbfo-törvényszéki döntvény. Az id. p. perrendt. 23. és 134. továbbá 37. és 46. §§-hoz. Az állító fél köteles a perben még azon okmányokat is beügyelní, melyek a bíróság levéltárában léteznek, s nem elég azokra egyszerűn hivatkozni. Ha valamety fél ügyvéd által képviselve jelenik meg, a bíróság öt többé, habár szóbeli volt a tárgyalás, oktatni s utasítani nem tartozik. T. András, H. Ábrahámnak 100 ftot fizetett azon föltétel alatt s oly végből, hogy az alperes följelentése folytán W. ellen indított lopási bünvizsgálatba n e elegyitessék. Mindazáltal T. András a W—féle bünperbe belekevertetett, minek folytán 1855. jul. 22. támasztott keresetével, az apathini járásbíróság előtt H. Ábrahámot a kérdéses összegnek mint tartozatlan fizetésnek visszatérítésére azon oknál fogva kérte köteleztetni, mert a kikötés daczára a kérdéses bűnügybe belesodortatván, azon föltét, mely alatt a kérdéses összeg fizettetett, nem teljesült. Keresetlevelében az azon bíróságnál őrzött első bírósági s főtörvényszéki itélekekre hivatkozott a nélkül azonban, hogy azokat mellékelte volna. Alperes ellentmondása folytán az apathini cs. k. járási hivatal mint bíróság 1859. máj. 14-kén 5882. sz. alatt kelt Ítéletével felperest keresetétől, bizonyok hiánya folytán elmozdította. Felperes fölebbezvén a temesvári cs. k. orsz. főtszéknek 1859. jul. 6. kelt határozata által az első bírósági ítélet megszüntetvén, a járásbíróságnak meghagyatott, miszerint felperest a polg. perr. 37. §-a értelmében külön hallgassa ki, s őt arról értesítse, miszerint igényének bebizonyítása tekintetéből nem elégséges a bíróságnál őrzött okiratokra hivatkozni, hanem, hogy ezen bizonyítékokat a polg. perr. 23. §-a értelmében magába a perbe be kell ügyelni; miért is felperes azon okiratokat, melyeken abbeli előadása, hogy ő a kérdéses lopás miatt vizsgálat alá került, alapul, — a perhez csatolni tartozik. Alperes felülfolyamodása folytán a cs. k. legf. tsz ék 1859. nov. 8. kelt határozatával a megtámadott főtszéki végzést megváltoztatván a főtörvényszéket érdemleges határozathozatalára utasította azon oknál fogva: mert a jelen esetben a meghatalmazott ügyvéd által képviselt felperes a tárgyalás folyama alatt az alperesi tagadás s a polg. perr. 23. és 134. §§-nak világos ellenvetése által bizonyainak beperelésére ugy is figyelmeztetve lévén, a bírónak minden további befolyása a polg. perr. 37. és 46. §§-nak daczára elesett. (1859. nov. 8. 12705. sz. a. kelt legf. tszéki határozat). Jogesetek. A cs. k. igazságügyminiszt. 1855. febr. 28. 3775. sz. a. kelt rendeletéhez. A felebbezhetési összeg korlátozása iránt Erdélyben Erdély régi törvényeiben (nevezetesen a Const. App. IV. r. 4. 5. tit. — Nov. Art. II. 1755. és Stat. I. tit. 11.