Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 56. szám - A lejárat után forgatott váltókról

223 6) Végre a sz —i árvabizottmány részérői a már 1859. sept. 14. befejezett tárgyalás után az 1857. jun. 17. betáblázott adósságot, 840 í'tot bejelentett — azon megjegyzéssel, hogy az árvabizottmány a p. perrendt. 508. §. ellenére ama föld elárvereztetéséről nem tudósíttatott, és a vételár felosztására kitűzött tárgyalásra nem hivatott meg. A vételár felosztására nézve következő terv vagyis végzés hozatott az eljáró szolgabiróság által. I. Mindenekelőtt kifizetendő Sz. város polgármesteri hivatala által bejelentett s szabályszerüleg igazolt végrehajtást szenvedett Sz. Jánost terhelő 158 ft 18V10 kr. adóhátralék és 126 ft 563/4 kr. váltsági tartozás, mint kiváltságositott adósságok. — A D— alapitványféle tartozás kiváltságositott adósságnak nem vétethetvén, első helyen u nem fizettet hetik. II. Kifizetendő K. Mihálynak 484 ft 55 kr. "tőke és 5 ft 38 kr. a vételár felosztás feletti tárgyalás alkalmával felszámított költség követelése, mennyiben az érintett tőke 1856. dec. 13-ról szóló elsőbbséggel bir, mint a mellékelt telekkönyvi kivonat igazolja. III. Kifizetendő özv. V. Pálnőnek 840 ft tőke követelése, ennek 1856. évi dec. 18-tól járó 5% kamata, megítélt 51 ft 61 kr. költség, ugy a felosztási tárgyalás alkalmával kimutatott 2 ft 46 kr. költsége, mennyiben a jelen követelés 1857. évi jan. 16-ról szólló elsőbbséggel bir, s a megjelent hitelezők részéről a bekebelezés valódisága irányában észrevétel nem tétetett, egyébiránt pedig a követelés jogerőre emelkedett Ítéleten alapszik. — IV. Kifizetendő a sz—i árvabizottmánynak 800 ft tőke követelése, mennyiben ezen követelés 1857. jun. 9-ről szóló elsőbbséggel bir, a telekkönyvi kivonat igazolása szerint, s a bekebelezés valódisága irányában a hitelezők részéről észrevétel és kifogás a tárgyalás alkalmával fel nem hozatott. — V. Mi Sz. Erzsébet — Sz. Jánosnő követelését illeti, ez azért nem vétethetett a sorozási tervben figyelembe, mert az adó és váltsági tartozás a birtokot terheli és annak árából megtérítendő, mert K.Mihály követelése előbb bekebeleztetett, mint Sz. Erzsébetnek 1/3 részbeni tulajdonjoga. Mert a sz—i árvabizottmány követelését illetőleg Sz. Erzsébet az átkebelezésbe férje , mint törvényes megbízottja által, belenyugvását adta; — özv. V. Pálné követelésének bekebelezése alkalmával pedig, jóllehet megidézve volt, sem ő, sem férje Sz. János meg nem jelent, egyébiránt az eladott föld Sz. János kizárólagos tulajdonát képezte. — VI. Kifizetendő özv. F. Józsefnőnek 115 ft 69 kr. megítélt, de be nem kebelezett követelése, végre VII. Kifizetendő a D— alapitványféle 67 véka buza és 30 véka árpa követelés, mint be nem táblázott sem meg nem itélt, és nem kiváltságositott tartozás. Megjegyeztetik itten, hogy K. Mihály részére azért rendeltetett 484 ft 35 kr. kifizettetni, mert Sz. János a K. Mihálytól vett föld használatától 1858. évi october 1. végrehajtás következtében elüttetett. — Minthogy pedig minden hitelezők követelései megállapított mennyiségben a 2004 ft vételi árból teljesen ki nem fizettethetnek a sz — i adóhivatal letéti pénztárában letéteményezett íennebbi 2004 ft vételi ár következőleg utalványoztatik kifizetésre : 1) Sz. városa adó és váltsági pénztárába 284 ft 75 kr. 2) Sz. Mihály részére 484 ft 55 kr. - 3) Özv. V. Pálné részére 840 ft, s minthogy az eddigiek kifizetése után csak 394 ft 70 kr. marad fenn, annálfogva a sz—i árvabizottmány részére 394 ft 70 krok utalványoztatnak. — A többi hitelezők, jelesül a sz —i árvabizottmány még hátralevő, és özv. F. Józsefnő, meg a D—féle alapítványi követelés, mint szinte a követelésbe tett, azonban a tőkével hasonló elsőbbséggel nem biró kamatok és perköltséa vételi árból ki nem telvén, kifizetésre nem utalványoztathatnak. Ezen végzés által K. Mihály és özv. V. Pálnő sértve érezvén magukat, az ellen felülfolyamodtak, minek következtében a főtszék az elsőbirósági végzést azon módosítással helybenhagyta, hogy K. Mihálynak még 10 ft a szerződésileg kikötött egy hold föld használatától a bérbe adott földön a 484 ft 55 krral együtt fizetessék ki; — és özv. V. Pálnének az utalványozott tőke rangsorozata szerint az 185S- dec. 18. járó 5°/0 kamatok saz okozott becslési és árverési költségek is megtérítendők, — a többi hitelezők részét pedig; mint nem felebbezettet, érintetlenül hagyta. Indokok: Minthogy a mellékelt okiratokból, ugy szinte a K. Mihálylyal f. é. jan. 12. utólagosan felvett jegyzőkönyvből s annak saját vallomásából kitűnik, hogy az általa Sz. Jánosnak 5 évre alhaszonbérbe adott föld 1858. oct. 1. elárvereztetett, következéskép az a bérbevevő Sz. János birtokából ezen idő óta kiesett, ugy a felebbezett végzés azon része, hogy K. Mihálynak hátralevő haszonbérül csak eme időpontig 484 ft 55 krral utalványoztatott, igazoltnak látszik. De minthogy a szerződésből kitűnik , hogy folyamodó a Sz. Jánosnak alhaszonbérbe adott földből 1 holdat saját használatára fentartott, azonban ezt az egész haszonbéri idő alatt nem használta és folyamodó ezen állítása Sz. János által nemvonatik kétségbe, azért folyamodónak a 10 í'tot — az első bírósági ítélet részbeni megváltoztatásával, utalványozni kelletett. özv. V. Pálnő folyamodását illetőleg, hogy neki a megítélt kamatok és perköltségek az utalványozott tőke rangsorozata szerint fizetessenek ki, annak azon körülménynél fogva, mert a késedelmi kamatok nem terjednek 3 éven tul, a csődrend 12. §-nak analógiája szerint, — ugyszinte a polg. perrendt. 460. és 464. §§. szerint helyt adni kelletett. (Főtszéki határozat 1860. jun. 15.) Ezen határozat következtében a megállapított összegek az illetőknek kiutalványoztattak és általuk föl is vétettek, s maga folyamodónő özv. V. Pálnő is fölvevé a részére a főtszéki határozatban megállapított összeget, a nélkül hogy az érintett határozat vele közöltetvén, az abban előforduló tollhibának, t. i. a kamatok 1856. évi dec. 18-tól helyett 1858. évi dec. 18. írattak, — kiigazításáig a vételár felosztásának íelfüggesztése iránt az első bíróságnál lépéseket tett, avagy magát aziránt sértettnek kijelentette volna, s igy az első bíróságnak a már utalványozott kifizetéseket megakadályoztatni tehetségében nem állott, annyival inkább, mert a kifizetést maga özv. V. Pálnő leginkább szorgalmazta. Csak később 1860. márt. 2. folyamodott özv. V. Pálné a főtszékhez ama tollhiba kiigazítása iránt, mi végre ez a felek kihallgatását az első bíróság által elrendelvén, az ennéli feleselések szerint a rangsorozatbani legközelebbi fél, t. i. az árvabizottmány a kamatokat részére utalványozott pénzből visszafizetni nem akarta. — Az összes iratok ennélfogva a legf. tszékhez felterjesztetvén, az özv. V. Pálnő folyamodásának helyt nem adott. Indokok. Annak tekintetében, hogy ámbár a főtszéki határozatban tollhiba által a kamatok 1856. év helyett 1858. évtől számitattak, a főtszék által helybenhagyott elsőbi-