Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 47. szám - A talált vagyon körüli vétség 4. [r.]

188 láthatók, egy lábnyom vonal, mely mindenben Kalz lábnyomainak ismertetett fel, egyenes vonalban Lindner lakáig vezetett egészen 115 lépésre, hol félbenszakadt, a gyepen nem lévén látható. A két cső 0. ur fegyveréhez tartozóknak ismertettek. A felöltönyröl, vadászfegyverről és puskáról pedig kimutattatott, hogy mindaz Kalz tulajdona volt. így Sch. zsellér a talált puskát ugyanazonosnak ismerte el azzal, melyet Kalz 1857. februárban az ő jelenlétében szétszedett, s darabjait akkor egy szekrénybe tevé. B. ácslegény vallja, mikép azon puska ugyanaz, melyet ő mintegy két év előtt Kalznak eladott. Más tanú is volt, ki Kalznál szétszedett fegyvert látott, melyet felöltönye alatt vitt. Egy másik pedig Kalzot zsákba takart fegyverrel látta. E. pékmester a talált vadászfegyverben felismeri azt, melyet ő Kalznak két év előtt eladott. Sch. a K. gazdasszonya szinte azt tanusitá, hogy a fegyver Kalzé volt; mig Sch. zsellér állítja, hogy ugyanazt látta Kalznál. Ugyan ily bizonyosság állitatott elő a zsákban talált felöltönyről is mint Kalz sajátjáról. Több tanú jelent meg, kik ugyanabban Kalzot több izben látták. Különösen azonban Th. szabómester azon ruha darab sajátságos szabása után abban Kalz sajátját felismerte. A L. házastársak és Sch. hasonlóan Kalz felöltönyének lenni tanusiták. És azon lábnyomok vonalában, melyek Kalz nyomaiul tűntek elő, egy darab pamut találtatott, mely B. szabó véleményezése szerint teljesen beillett azon lyukba, mely a talált felöltönyön láttatott. És e tanúságok ujabb bizonyítékok Lindner vallomásának valódisága mellett — t. i. a fegyverek birtoklása s a helyszínére tett elvitelére nézve. Másrészt Kalz állításainak hazugságát is mutatják, a mennyiben szerinte nem fegyverek, hanem más eszközök voltak beburkolva. Mig végre bűnössége mellett is tanúskodnak, igazolva, hogy fegyverrel volt ellátva, mi jele mind annak, hogy vadorzási merényletben volt, mind azon lehetőségnek, hogy 0. úrral véres összeütközésbe jöhetett s a vádtényül szolgált gyilkosságot végrehajthatá. E bünösségi gyilkosságra vonatkozó — tény mellett azonfölül nem csekély jelentőségű még azon ténykörülmény is, mikép azon barna felöltönyön, melyet saját vallomása szerint is april 25-kén viselt, kétségtelenül vérfoltok voltak. Azon foltok ugyanis, melyek azon a vizsgálat idejekor találtattak, W. tanár által vegyészi vizsgálat alá vétettek, mi kétségbevonhatlanul kiderítette, hogy azon foltok ember vagy más szopó állatok vérétől származtak. Különben Kalznak a tett utáni viselete is olyan volt, mely csak az ellenébe keltett gyanú megerősítésére szolgálhatott. Ilyen az nevezetesen viseletéből, hogy mint több tanuknak, kik közelében laktak, igen feltűnt, mikép pénteken — a tett utáni napon — egészen megmosdva és borotválkozva jelent meg, ámbár különben még sohasem látták, hogy a hét folyamán, vasár- s ünnepnapon kivül, mosdott s borotválkozott volna. Azt pedig mint bizonyosat vallják, hogy előbbi napon — csütörtökön — még nem volt borotválkozva. Természetesen tehát azt következtethetni, hogy e mosás s borotválás által arczárói s kezéről el akarta távolítani a vérfoltokat, melyeket a gyilkosság végrehajtásánál kapott. Főkép miután bűntársa L i n d n e r ugy is vallotta, hogy a bűntett estéjén kezein vérfoltokat látott. Különben más tanuk azt is igazoják, hogy a tett utáni napon egészen átváltozottnak mutatkozott. B. szabó, neje s mások tanúsítják, hogy pénteken egészen sápadtan, majdnem egészen halálsápadtan nézett ki — azon ember, ki különben mindig erős veres színnel birt. Ezen erőteljes férfinak másnap, mint más tanuk látták, reszkettek kezei — mint látta p. o. B. szabó, midőn nála egy felöltönyt próbált meg. Midőn ehhez jött, már nem volt rajta azon felöltöny, melyet előbbi napon viselt, s melyet számos ember látott volt rajta. Alig lépett be a szabó szobájába, mindjárt újdonságok után tudakozódott, de 0. meggyilkoltatását meg nem emlité, még csak a szabó nem hozta azt szóba. (Folyt, következik). Törvénytár. 1860. máj. 31. adatott ki a birodalmi törvény lap XXXIV. darabja ily tartalommal : 128. sz. A külügyminisztérium 1860. máj. 17. kelt s a galicziai 3 lodomeriai királyságra, a krakkói nagyherczegségre, s a bukovinai herczegségre nézve érvényes rendelete , a politikai hatóságok s a földtehermentesitési- s szabályzási orgánumok közti illetékességi összeütközése elháritására vonatkozólag. 129. sz. A bel- s rendŐrminiszteriumok 1860. máj. 23. kelt s a lombard-velenczei királyság s a kat. határőrvidék kivételével, a birodalom egész területére nézve érvényes rendelete, melylyel elrendeltetik, hogy a cselédkönyvek a belföldöm utazásokat illetőleg, igazolási okmányok érvényével bírjanak. 130. sz. A bel- s igazságügyminiszteriumok 1860. máj. 26. kelt s Magyar-, Horvát- s Tótországra, a Szerbvajdaság s temesi Bánságra nézve érvényes rendelete, helyi törvényszékek fölállítására vonatkozólag, csekélyebb fontosságú jogviszr'lyok számára. 131. sz. A pénzügyminisztérium 1860. máj. 26. kelt s a lombard-velenczei közigazgatási terület kivételével, minden koronaországra nézve érvényes kibocsátványa az 1860. évi sorsjátéki kölcsönnél beszolgáltatandó kiegyenlítési kamatok kiszámítására vonatkozólag. 132. sz. A belügyminisztérium 1860. máj. 27. kelt s Magyar-, Horváth-, Tótország, a Szerbvajdaság, a temesi Bánság s Erdélyre nézve érvényes rendelete, melylyel némely sajtóhibák kiigazítása tétetik közzé, a Magyarország s Erdély számárai átalános polgári tkönyv hivatalos kiadásaiban. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelenik a „TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK" jelen alakban — hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési árak egész évre 6 frt, — félévre 3 frt — negyedévre 1 frt 70 kr. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: Belváros, fehérhajóutcza 7. sz. 2-ik emelet. Ide küldendők mind a levelek , mind az előfizetési pénzek. Pesten, 1860. Nyomatott Beiméi J. és Kozma Vazulnál.