Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 46. szám - A talált vagyon körüli vétség 3. [r.]

Pest, péntek Jun. 15. 1860. 46. szám. Második év. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, TARTALOM : A talált vagyon körüli vétség az öszhasonlitó jogtudomány alapján. III. — Legfelsöbb-tszéki döntvény a ptk. 964. s az id. p. perr. 273. §-hoz. — Külföldi Pitaval. Vad orzás alkalmávali gyilkosság esete Poroszországban. (Folyt.) — Hivatalos tudnivalók. Előfizetési f ö 1 li i v á s! Tisztelettel fölkéretnek az illetők jul. —december fél évi előfizetésük mielőbbi beküldésére s ha lehet uj előfizetők szerzésére. Ez alkalommal azon kecsegtető s minden magyar előtt felette kedvei reményben, mikép az országgyűlés csakugyan életbe fog lépni , mindenekelőtt arra kell a figyelmet felhívnunk , mikép e lapok hivatásuk legfőbb tárgyai közé sorolandják az országgyűlés körébe tartozandó codificationalis munkálatokat. „Képességünk érzetében kinyilatkoztatjuk, mikép az országgyűlési teendők irányában minden erőnkkel közreműködni óhajtván a szükséges jogi reformok körüli eszmék kifejtésére, a kellő indítványok szőnyegre hozatalára, a hiányok és javitásaik előtüntetésére — ez úton szolgálatunkat s szellemi munkásságunkat egészen a szeretett h o n jóléte s jogi érdekeinek előmozdítására szentelendjük." A másik tény mire figyelmet kérünk az, mikép reménylhetjük, hogy a magyar nyelv a törvénykezés terén is alkalmaztatni fog, mi épen szükségessé teendi egy magyar jogtudományi szaklap létezését, és még több érdeket kelthet fel arra, hogy juristáink egy magyar lapban keressék a kellő tanulmányokat. Különben a ,,Törvényszéki Csarnok" rendes rovatai lesznek ezentúl is 1. Értekezések — különös tekintettel a külföld tökéletesb jogintézeteíre — az ösxliasonlitó jogtudomány alapján. 2. Jogesetek s legfőbb törv. döntvények — hitelesen magából a legfőbb törvényszék hivatalából. 3. Büntető jogi esetek s tárgyalások. 4. Kül irodalmi szemlék. 5. Külföldi Pitaval — érdekesb bűnvádi esetekről. 6. Kül törvényhozási szemlék. 7. Törvénytár — minden jogi törvények s rendeletek hiteles közlésével. 8. Hivatalosak a osődökről, kinevezésekről stb. Ezek által a tudomány érdekeit — és pedig legújabb állása szerint — épen úgy képviselni kivánjuk nemzeti irodalmunkban ; mint a gyakorlat igényeit is kielégíteni igyekezünk a jogismeretek valódi forrásául szolgáló g az egyes perekben irányt adó döntvények minden számbani közlésével. Előfizetési fel lételek a hetenként kétszer — igen nagy féliven — megjelenő „Törvényszéki Csarnokba : Egész évre 6 frt, félévre 3 frt, évnegyedre 1 frt 70 kr. a. ért. — Kaphatók egész évi teljes példányok is. — Gyűjtőknek 8 után tisztelet példány jár. — Mind a levelek mind az előfizetési pénzek alólirt czim alatt küldendők. Pest, 1860. június 12. Szokolay István, Törvénytudor, a „Törv. Csarnok" tulajdonosa s felelős szerkesztője. de erőszak használata nélkül s azon czélból,hogy azon vagyon álladókára nézve elsajátitassék 1). Innen szükségeltetik, hogy a tolvajság tárgya csak bizonyos ingóra vonatkozó tulajdon — t. i. maga a vagyon álladéka lehet; továbbá az elvont ingóságnak legalább egy részben idegen vagyonnak kell lenni; ezen idegen vagyonnak egy másnak, ki a tolvajtól különböző személy légyen, birtokában vagy legalább birlalásában kellett léteznie; valamint hogy azon ingó az idegen birtokból vagy birlalásból vonatassék el. — És innen természetszerűleg következik, hogy tolvajlást saját vagyonán senkisem követhet el, hogy a puszta használatnak, mi a tulajdontól, a vagyon álladékától lényegesen különböző , igénybevétele nem elegendő , hogy a birtokunkban már létező vagy azon végre nem hajtható, hogy a tettesnek átadott tárgyak tolvajlás tárgyai nem nem lehetnek. És innen ismét következik, hogy a possessio és usus körüli elidegenítés tolvajságot nem képezhet, valamint a letett, kölcsönzött ingók körüli elidegenítések ]) Heffter : Lehrbucb desgem. deutschen Strafreobtes mit Rücksicht auf altere und neuere Landesrechte. Braunschweig 1857. 492. §. — K ö s tli n : Abhandlungen aus den Strafrechte. 1858. 19. § 46 A talált vagyon körüli vétség az öszbasonlitó jogtudomány alapján. ui Az ujabb kor tudományos vizsgálódásainak s fejtegetéseinek sikerült a tolvajság vétségének fogalmát tisztára hozni, azt határozottan megalapítani, és minden idegen elemektől elkülonözni. Ugy lőn a tolvajság terjeme szűkebb körre szorítva, abból a római s más népjogok által a tolvajság tényei közé sorolt csalások, birtoksérelmek, sikkasztások stb. mint idegen büntényezők eltávolitatván. Ennek következtében a büntető jog egyik megalapított s átalános érvényre emelt szabályául tekintendő már: mikép az u.n. furtum usus és f. possessionis a tolvajság fogalma alá nem tartozhat, tehát tényei lopási esetekül nem tekintethetnek. Ez a tolvajság természetéből s ezáltal alakított fogalmából önkényt következik. Mert a tolvajság : valamely idegen ingó vagyonnak más birtokából való szándékos s jogtalan elvonása,atul aj donos vaffy más iog-osultnak akaratja ellen,