Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 42. szám

Pest, péntek Jun. 1. 1860. 42. szám. Második év. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, TARTALOM : Atalános észrevételek a kereskedelmi könyvkivonatok alapján megengedendő gyorsított törvénykezési eljárás behozatalának kérdéséhez. — Jogeset a esődrend 64. §. értelmében — Külföldi Pitaval. Vad orzás alkalmávali gyilkosság esete Poroszországban. — Hivatalos tudnivalók. Atalános észrevételek A kereskedelmi könyv kivonatok alapján megengedendő gyorsított törvénykezési eljárás behozatalának kérdéséhez. Legújabb időkben az ausztriai jogirodalomban érdekes vitatárgyul szolgál azon kérdés : váljon a kereskedelmi könyvek kivonatai mily bizonyerővel birjanak, és ennek kifolyásául és azok alapján , mily perlekedési eljárás engedtessék azon igényeknek, melyeknek keresztülvitele általuk czéloztatik ? Oly kérdés, mely bizonyosan minket is nem kevéssé és pedig közelről érdekelhet. Hazánk főkép oly ország, melyben mint a vagyoni erők kifejlődésének kezdeményezési stádiumán álló országban különös figyelmet igényel mindaz, mi a nemzetgazdászati érdekek emelésére gyakorolhat befolyást. Tehát méltán feltételezi érdekeltségünket mind az is,mi— a mezei gazdászatuiik jövőjével legszorosb kapcsolatban létező kereskedelmi forgalom érdekeit érinti, mik között kétségtelenül kiváló helyet foglal el a törvénykezési rendszer is, nemcsak a bírósági intézetekkel, hanem a perlekedés formájával is, miután a kereskedelmi követelések többé — vagy kevésbé hasznos valósítása, életbeléptetése — az önkénytes kielégítés megtagadásának vagy elmaradásának eseteiben — nagy részben azoktól feltételeztetik. Egy tényező ismét a közéletből, melyre nézve a nemzetgazdászat tana a jogtudománynyal legközelebbről érintkezik és szükségkép találkozik. És oly kérdés is, mely törvényhozási combinatiók s indítványok mellőztével, pusztán tudományos vizsgálat tárgyául is szolgálhat. A törvényhozás mult évben — mint tudjuk — hazánkra vonatkozólag (1859. jul. 18. rend.) a meghagyási gyorsított eljárás (Mandats-Verfahren) alkalmazhatását az eredetiben felmutatott, és aggály alá nem jöhető és a követelés ténykörülményeit teljesen kivilágító közokiratokra, közjegyzőileg hitelesített okmányokra, és a telekkönyvi bekeblezési okiratokra is kiterjesztette. Ezáltal ezen okiratok bizonyéieje tetemesen emeltetett és fontos jogi következményeikhez csatoltatott. Legközelebb a bécsi kereskedelmi kamara a m. törvényhozáshoz azon indítványt terjesztette fel, hogy ezen jogi erő, melylyel az imént elősorolt okiratok ruháztattak felj adassék meg a kereskedők közti peres ügyekben, egyszerű hitelesített kereskedelmi könyvkivonataiknak is, ugy hogy a kész fizetéseket vagy egymást helyettesíthető ingóságokat tárgyazó könyvkövetelések behajtása is az érintett gyorsított eljárás szerint eszközöltethessék. Ennek czélszerüsége iránti kérdés képezi tárgyát azon vitának, melyről fentebb emlékezénk. A nélkül, hogy jelenleg e kérdés részleteibe ereszkedni kívánnánk, most csak a kérdést magát akartuk bemutatni, és ahhoz a legfőbb eszmék iránt némileg tájékozásul járulni észrevételeinkkel. Két jogi szempontra kívánjuk főleg e kérdésnél a figyelmet felhívni, azon meggyőződésben, mikép lényegesen e szempontokban központosul a feltett kérdés súlya. Elsőrazon tekintet, mely alá a könyvkivonatok bizonyereje esik, vizsgálva váljon léteznek-e okok és ténykörülmények, melyek a jogi hatályra nézve azon kivonatok és más okiratok bizonyereje között különbséget alapithassanak , mint alapítanak különösen a közjegyzői okiratoknál. Második : mérlegezése azon érdekeknek, melyek a perlekedési eljárás gyorsításához, a magán jogigények egyszerűbb és rövidebb idő alatti kielégittetéséhez kapcsolvák. Az, hogy törvénykezési eljárásunk gyorsítása a legelső és legszükségesb reformok közé tartozik, átalában elismert és sürgetett tény. Mi több ízben nyilvánítottuk, mikép különösen hazai érdekeink nagyon is megkívánnák, hogy a jelen késedelmes, feleket és bírót egyenlően kifárasztó, és tetemes pénz s időáldozatba kerülő perlekedési eljárás helyébe egyszerűbb, gyorsabb törvénykezési formák hozatassanak be. Fejtegettük több ízben, hogy e gyorsítás necsak a formaságok kevesbitésére , határidők összébbszoritására, hanem a végrehajtási eljárás egyszerűsítésére is kiterjesztessék. Mert a törvénykezési gyorsaság a társalom legfontosb érdekeivel áll kapcsolatban. A vagyoni kifejlődés, lehetetlen hogy haladást tehessen ott, hol a jogigények kétségbevonásának esetében, mi azonban elkerülhetlen, a hoszas perlekedés, mi miatt 48 előtt is elég sokat panaszkodtunk, a jogigények által keresett hasznokat majdnem értékteleníti reánk nézve. Azért is nézetünk az, mit e lapokban is nyilvánítottunk , hogy a törvénykezés tökélye gyorsaság szempontjából még koránt sincs elérve azáltal, ha sommás vagy gyorsított eljárások létesitetnek, nem azáltal még ha u.n. Mandats-Zahlungsauftragféle perlekedési módok hozatnak be, melyek Németországban valami különös hasznuaknak sehol sem nyilvánultak, a várakozásnak s igényeknek teljesen meg nem feleltek. A gyorsaság által czélzott tökély csak akkor közelitethetik meg, ha az, mi most csak kivételkép engedtetik meg, a sommás, gyors eljárás a perlekedésben át alános szabálylyá tétetnék; és a hoszasb több formákhoz kötött perlekedési mód, mi jelenben a legtöbb államban, s különösen Né42