Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)
1860 / 41. szám - Törvénykezési reformok tekintettel ujabb törvényhozási mozzanatainkra
Pest, péntek Máj. 25. 1860. 41. szám. Második év. TORY (SARVOk. TARTALOM : Törvénykezési reformok tekintettel ujabb törvényhozási mozzanstainkra. — Legfelsőbb-tszéki döntvény az 1840. XVI. tcz. 17. §. és a p, perrdt. 239. §-hoz. stb. — Külföldi döntvények. Büntetőjogi esetekken. Törvénykezési reformok ^tekintettel ujabb törvényhozási mozzanatainkra. A törvénykezési jog reformja néhány évtized óta Európában és Európán kivüli műveltebb államokban a legelső szükségek közé tartozik. Akár a bírósági szervezetet tekintsük, akár magát a törvénykezésnek, vagyis perlekedésnek rendszerét méltassuk figyelmünkre,midenikében folyvást nyilvánulnak hiányok, melyek nagyon is indokolhatják azon reform törekvéseket, melyek mindenütt mutatkoznak , hol csak a haladás s kifejlődés kormányzati elvül szolgál, a szerencsétlen tespedés s ingatag hátramaradás kizártával. E tekintetben — az érintett átalános reform törekvések irányában — ez alkalommal két ténykörülményt kívánunk kiemelni s azokra a figyelmet a gondolkozni szeretőknél felhívni. Először, miszerint a törvénykezési reform a folytonos haladás tényeiben nyilvánul, s kell is hogy nyilvánuljon. Miután az emberi ész tökéletesülő működésében megállapodás nem lehet, s ennélfogva a tudomány s igy a jogtudomány vívmányai is folytonosan szaporodnak; és miután a társalmi létben is a mivelődés s átalános cultura folytonos haladása következtében mindig ujabb meg ujabb viszonyok tűnnek elő, melyek szabályozást s elintézést igényelnek, természetes, hogy a törvényhozás s különösen a jogi törvényhozás működésében sem lehet megállapodás, mert az a visszaesés jellegét öltené magára. Innen az, mikép a törvénykezési jogra vonatkozólag is folytonos jogi intézkedésekre, szabályzó rendeletekre s póttörvényekre van szükségünk, hogy a hiányok betöltessenek s hogy az uj viszonyok kielegitessenek. Ezt tapasztaljuk magában Franc ziaországban is. Hivatkozunk különösen ez államra, mert sehol sem tétetett annyi a törvénykezési jog tökéletesítésére, mint épen Francziaországban. Törvénykezési rendszere úgyszólván egész Európában mintául szolgált. Több államban annál javitottabb, tökéletesb rendszert találhatni ugyan, de csak miután a franczia rendszert vették kiindulási pontul, s annak alapján eszközlék a rendszer egyes részeinek javítását. És mégis daczára e magas tökélynek, mely részint a franczia törvénykezést, részint a mintájára készült svájczi, belgiumi, olasz és német rendszereket jellemzi, mindig ujabb és ujabb pót- és javítási intézkedések jelennek meg azokban is; és ezek mellett folyvást ujabb reformjavaslatok is inditványoztatnak, nem emlitve azon szinte jogalkotási pótintézkedéseket, melyek maga a törvénykezési joggyakorlat által fejlődnek ki, s melyek főleg az oly nagy fontosságú legfőbb törvényszéki, vagy semmitőszéki határozatokban rejlenek. Innen a jogi szabályoknak, törvényeknek stb. nagy és mindig szaporodó halmaza, mi azonban a fentebbiek szerint nagyon természetszerű megfejtéssel bír; mig másrészt ez az, mi ujabbkori törvényhozásunkat is folytonos pótintézkedésekre vezeti — különösen a törvénykezési jog terén is. Ezen részletes törvényhozási mozzanatokból jelenleg két igazságügyi rendeletet muta-tunk be, melyek legközelebb jelentek meg. Egyik a f. é. máj. 6. rend. mely a közjegyzőknek biztosok kénti alkalmazásáról szól. És ebben következő szabályok alapitatnak meg. a) A közjegyzők oly helyeken, hol első bírósági törvényszékek léteznek vagy felállitatni fognak, — azon ügyek kezelésére, melyek a jegyz. rend. 183. §. szerint reajok mint bírósági biztosokra ruháztatnak, jövőben kell hogy ily biztosokként a 184. §. szerint kineveztessenek. Ez szerint az érintett ügyek kezelés s elintézés végett nem csak átruháztathatnak a közjegyzőkre, mi a törvény facultativ rendelete folytán elmaradhatott és számos izben sok helyütt el is maradott; hanem azok ezentúl szükségkép reájok bizandók. Mindenki beláthatja azon hasznokat s előnyöket, melyek e különbségből a törvénykezés gyorsabb kezelésének tekintetében fognak előállani. b) Ha a törvényszék helyén több közjegyző létezik, azon ügyek vagy a városrészek szerint lesznek köztük felosztandók, vagy felváltva bizonyos időszakok szerint hivandók meg — de a 185. §. értelmében — azon ügyek kezelésére. c) Hasonlóan a közjegyzőkre kell bizni a hagyatéki kimutatások készítését, az örökségi osztályok megtételét, és az örökség birói átadásának eszközölhetésére szolgáló irományok előkészítését is. Csakhogy a feleknek jogukban álland, hogy ezen kimutatásokat vagy beadványokat önmagok készíthessék vagy törvényesen képesített meghatalmazottjaik által készítethessék. Ha azonban maguk a felek által készítettek hiányosságuk miatt birói elintézésre épen alkalmatlanok lennének, akkor szerkesztésük ismét közjegyzőre bízandó. d) A közjegyzők a reájok iuházott ügykezelést, ha az illető vagyon értéke 100 ftot a. ért. nem éri el, ingyen kötelesek végezni. Különben a jegyz. rend. által behozott illeték szabályzat követendő. e) Ha ezen intézkedések folytán a szükség igényelné, a közjegyzők száma egyes helyeken szaporítható. Ezen szabályok jelentékeny befolyással leendnek a közjegyzőségi intézmény tökéletesítésére. Ezen jogintézet rendeltetése ugyanis, nemcsak azon 41