Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 40. szám - A polg. tkönyv 732. §-hoz. A Jász-Kunok törvényes örökösödéséről. A magyar jog s az osztrák törvények szerint, figyelemmel a régi Jászkun szabályokra

159 jogszabályokat és szokásokat, egy uj tételben (8. §.) rendelkezett, hogy a törvényes örökösödés (successio ab intestato) iránt létezett szabályok, minden az át. ptk. életbe lépte előtt történt halálozásokra alkalmazásban maradjanak, s rendelkezett, hogy minden jogigény, ha ilyes keletkeztétől az át. ptk. hatálybalépteig 32 év még nem telt el, egy év alatt bejelenthető legyen (9. §. u. o.) Folytassuk most a jász-kunok Örökösödésére feltett kérdésünket, minek a régi törvények és szabályok szerinti elintézése a fiágra kedvező, a leányágra azonban sérelmes lenne. Érvényesítsük öröklési igényüket. Tegyük fel, hogy a főszerző, kinek ingatlanjairól van szó, 1820-ban halt el, fekvőségeit 1831-ig özvegye birta, ekkor ez megosztotta fiával, ez pedig nemsokára elhalván, az ingatlant saját özvegyére hagyta, ki is 1849. év közepén újból férjhez menvén, a Jász-Kun szabályok szerint fiának tartozott kiadni a fekvőségeket. Ez oly példa, melyből kitűnik, hogy az örökös, az örökhagyót túlélte s örökjoga már az örökség átvétele előtt reá szállott s pedig oly időköz alatt, hogy abban 32 év telt el! Most hát azon kérdésnél állunk: lehet-e mint fent hivatkozott példánkban áll, a leányágnak öröklési igényt csak formálni is? Czélunk különben csak az, megérinteni a jász-kunok örökösödését illetőleg „a h a tár von al a k a t" a régibb magyar s ujabb osztrák törvények intézményei között. Ez okból helyesnek tartjuk közleni azon ítéletet, mely 1853. sept. 15. K. Albertnek, egy 1853. apr. 26. a jászapáthi kapitánysághoz benyújtott keresete felett azon bíróság által hozatott. Ez szerint K. Albert mint ifj. K. András fimaradéka, 1853. jan. 5. elhunyt édes anyja, illetőleg nagy anyja ns. Kapu Klára által özvegyi jogon birt K—féle ingatlan javakba, melyeket nőrokonai közül Boros Juliánná asszonynénje, Nyiri Pálné, állítólag Czebe Jánosnő K. Krisztina nénje meghagyása folytán önhatalmánál fogva elfoglalta,s azon javakra törvényesen illethető pénzbeli járandóságokat elfogadni s ily kielégítést elismerni nem akart, — visszahelyeztetett és a nőág részére a földek váltsági és szerzeményi ára illető részbeni kifizetésére utasíttatott. Ezen ítélet 1853. sept. 26. felebbeztetett és fótörvényszékileg is helybenhagyatott. A régi intézkedések s ujabb törvények közötti különbséget a jász-kunok is érezik. A két intézkedés között melyik kölcsönöz számukra több erőt és előnyöket azt a hitel és vagyoni állapotjuk kifejlődése mutatja meg. Legfelsőbb-törvényszéki döntvény. Telekkönyvi bekebelezések s átkebelezések kérdéseiben. Nevezetesen a telekkönyvi rend. 67. §-hoz; továbbá a 71. §-hoz és. 1. 2. §§-hoz. Midőn a'hagyaték átadási okmány az összes hagyatéki vagyonrészekben az örökösöknek közös tulajdonát alapítja meg, egyiknek része a reá következett állítólagos osztály alapján kizárólagos tulajdoni joggal a másik nevére telekkönyvileg be nem kebileztethetik, mig az arról szóló s a bekebelezendő jogot megalapító eredeti okmány elő nem mutattatik. Az örökösök közt, a hagyaték átadás ntán keletkezett osztály szerződés alapján, egyikről másikra átruházott tulajdonjog telekkönyvi bekebelezése, midőn az örökösök a hagyatékátadási okmány alapján tulajdonjoguk bekcblczé* sét a hagyatéktárgyalási bírónál kieszközlötték , a telek* könyvi hatóságnál is kérethetik, ha ez bagyatéktárgyalási bíróság is. A régebben betáblázott követelésekre vonatkozó jelzálogi á tkebelezések tárgyát csak azon követelések képezhetik , melyek már a telekjegyzőkönyvek közzététele előtt betáblázottak voltak , és azon tulajdon — zálog — s haszonbéri jogok, melyek az illető telekkönyvi hirdetmény hatályának kezdete előtt szereztettek. Későbbi a hirdetvény hatályosságának kezdete után szerzett talajdoni jog csak a bekebelezésnek tárgyát képezheti, nem pedig az átkebelezés tárgyát is. (Vége). A közlött első bírósági határozat ellen H. Ferencz folyamodással élt — melynek következtében a cs. kir. fő tör vényszék azt határozta, hogy az érintett folyamodásnak helyt adni nem lehet. Mert Habár a kérdésben forgó jelzálogi, a folyamodó ré* szére teendő átruházásnak akképi keresztülvitele,mint azt a megtámadott első bírósági végzés tartja, a formaság tekintetéből teljesen nem igazolható is, mindamellett másrészt kétségbe nem vonható az sem, miszerint az elsőbirósági emiitett keresztülvitel lényegileg semmi törvényellenes határozatot sem tartalmaz; főkép midőn ugyanaz által mindazon személyek, a kikre egészen a folyamodó H. Ferenczig a többször emiitett követelés átruháztatatott, szabályszerüleg nyilvánossá tétetnek, és épen mint az utolsó által szerzett jogok , ugy a most már egészen reá kebelezett követelés törvényes elsőbbsége is teljesen biztosítva fog maradni. Ennélfogva folyamodó kérelmének, az első bírósági ítéletnek megmásitását illetőleg helyt adni nem lehetett. (1859. nov. 17. 12817. sz. a.) H. Ferencz a már közlött két alsóbirósági öszhangzó ítélet ellen rendkívüli folyamodást adott be. A cs. k. 1 e g f ő b b törvényszék e felülfolyamodásnak helyt nem adott és panaszos felet 10 ft konoksági birságban találta elmarasztalandónak. Indokok. Az 1855. dec. 15. telekkönyvi rendeletnek 1. s 3. §§. azt határozzák, hogy mihelyt valahol a helyszinezési munkálatok közmegtekintés végett föltárva állanak, a telekk. jegyzőkönyvek közzé tétele, és az azok megigazitására vezető eljárás, és a régi betáblázott követeléseknek jelzálogi átkebelezése hirdetvényi felszólítás utján eszközlésbe veendő;és igényeiknek a hirdetvényi határidő alatti bejelentésére s igazolására felszólitandók mindazon személyek, kik a telekjegyzőkönyveknek hitelesítésekor létezett, vagy legalább még a hirdetvény hatályossága kezdetének napja előtt szerzett tulajdon-, zálog- vagy haszonbéri jogokat igényelhetni vélnek. Ezen törvényi határozatokból tehát világosan kitűnik, miszerint az átkebelezés tárgyát csak azon követelések képezhetik, melyek már előbb betáblázottak voltak, vagy azon tulajdon-, zálog- s haszonbéri jogok, melyek már a hirdetvény hatályának kezdete előtt szereztettek. Innen tehát következik, mikép későbbi, a hirdetvény hatályosságának kezdete után szerzett tulajdoni jog az átkebelezésnek, mi már ezen szó által is ki van fejezve, tárgyát nem — hanem csak a bekebelezését képezheti.