Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 40. szám - A polg. tkönyv 732. §-hoz. A Jász-Kunok törvényes örökösödéséről. A magyar jog s az osztrák törvények szerint, figyelemmel a régi Jászkun szabályokra

159 jogszabályokat és szokásokat, egy uj tételben (8. §.) ren­delkezett, hogy a törvényes örökösödés (successio ab in­testato) iránt létezett szabályok, minden az át. ptk. életbe lépte előtt történt halálozásokra alkalmazásban maradja­nak, s rendelkezett, hogy minden jogigény, ha ilyes ke­letkeztétől az át. ptk. hatálybalépteig 32 év még nem telt el, egy év alatt bejelenthető legyen (9. §. u. o.) Folytas­suk most a jász-kunok Örökösödésére feltett kérdésünket, minek a régi törvények és szabályok szerinti elintézése a fiágra kedvező, a leányágra azonban sérelmes lenne. Érvényesítsük öröklési igényüket. Tegyük fel, hogy a főszerző, kinek ingatlanjairól van szó, 1820-ban halt el, fekvőségeit 1831-ig özvegye birta, ekkor ez megosztotta fiával, ez pedig nemsokára elhalván, az ingatlant saját özvegyére hagyta, ki is 1849. év közepén újból férjhez menvén, a Jász-Kun szabályok szerint fiának tartozott ki­adni a fekvőségeket. Ez oly példa, melyből kitűnik, hogy az örökös, az örökhagyót túlélte s örökjoga már az örök­ség átvétele előtt reá szállott s pedig oly időköz alatt, hogy abban 32 év telt el! Most hát azon kérdésnél állunk: lehet-e mint fent hivatkozott példánkban áll, a leányág­nak öröklési igényt csak formálni is? Czélunk különben csak az, megérinteni a jász-kunok örökösödését illetőleg „a h a tár von al a k a t" a régibb magyar s ujabb osztrák törvények intézményei között. Ez okból helyesnek tartjuk közleni azon ítéletet, mely 1853. sept. 15. K. Albertnek, egy 1853. apr. 26. a jász­apáthi kapitánysághoz benyújtott keresete felett azon bí­róság által hozatott. Ez szerint K. Albert mint ifj. K. András fimaradéka, 1853. jan. 5. elhunyt édes anyja, illetőleg nagy anyja ns. Kapu Klá­ra által özvegyi jogon birt K—féle ingatlan javakba, melyeket nőrokonai közül Boros Juliánná asszonynénje, Nyiri Pálné, állítólag Czebe Jánosnő K. Krisztina nénje meghagyása folytán önhatalmánál fogva elfoglalta,s azon javakra törvényesen illethető pénzbeli járandóságokat el­fogadni s ily kielégítést elismerni nem akart, — visszahe­lyeztetett és a nőág részére a földek váltsági és szerzemé­nyi ára illető részbeni kifizetésére utasíttatott. Ezen ítélet 1853. sept. 26. felebbeztetett és fótörvényszékileg is hely­benhagyatott. A régi intézkedések s ujabb törvények közötti kü­lönbséget a jász-kunok is érezik. A két intézkedés között melyik kölcsönöz számukra több erőt és előnyöket azt a hitel és vagyoni állapotjuk kifejlődése mutatja meg. Legfelsőbb-törvényszéki döntvény. Telekkönyvi bekebelezések s átkebelezések kérdéseiben. Nevezetesen a telekkönyvi rend. 67. §-hoz; továbbá a 71. §-hoz és. 1. 2. §§-hoz. Midőn a'hagyaték átadási okmány az összes hagyatéki vagyonré­szekben az örökösöknek közös tulajdonát alapítja meg, egyiknek része a reá következett állítólagos osztály alap­ján kizárólagos tulajdoni joggal a másik nevére telek­könyvileg be nem kebileztethetik, mig az arról szóló s a bekebelezendő jogot megalapító eredeti okmány elő nem mutattatik. Az örökösök közt, a hagyaték átadás ntán keletkezett osztály szerződés alapján, egyikről másikra átruházott tulajdon­jog telekkönyvi bekebelezése, midőn az örökösök a ha­gyatékátadási okmány alapján tulajdonjoguk bekcblczé* sét a hagyatéktárgyalási bírónál kieszközlötték , a telek* könyvi hatóságnál is kérethetik, ha ez bagyatéktárgyalási bíróság is. A régebben betáblázott követelésekre vonatkozó jelzálogi á t­kebelezések tárgyát csak azon követelések képezhe­tik , melyek már a telekjegyzőkönyvek közzététele előtt betáblázottak voltak , és azon tulajdon — zálog — s ha­szonbéri jogok, melyek az illető telekkönyvi hirdetmény hatályának kezdete előtt szereztettek. Későbbi a hirdetvény hatályosságának kezdete után szerzett ta­lajdoni jog csak a bekebelezésnek tárgyát képez­heti, nem pedig az átkebelezés tárgyát is. (Vége). A közlött első bírósági határozat ellen H. Ferencz folyamodással élt — melynek következtében a cs. kir. fő tör vényszék azt határozta, hogy az érintett folyamodásnak helyt adni nem lehet. Mert Habár a kérdésben forgó jelzálogi, a folyamodó ré* szére teendő átruházásnak akképi keresztülvitele,mint azt a megtámadott első bírósági végzés tartja, a formaság te­kintetéből teljesen nem igazolható is, mindamellett más­részt kétségbe nem vonható az sem, miszerint az elsőbiró­sági emiitett keresztülvitel lényegileg semmi törvényelle­nes határozatot sem tartalmaz; főkép midőn ugyanaz által mindazon személyek, a kikre egészen a folyamodó H. Fe­renczig a többször emiitett követelés átruháztatatott, sza­bályszerüleg nyilvánossá tétetnek, és épen mint az utolsó által szerzett jogok , ugy a most már egészen reá kebele­zett követelés törvényes elsőbbsége is teljesen biztosítva fog maradni. Ennélfogva folyamodó kérelmének, az első bírósági ítéletnek megmásitását illetőleg helyt adni nem lehetett. (1859. nov. 17. 12817. sz. a.) H. Ferencz a már közlött két alsóbirósági öszhangzó ítélet ellen rendkívüli folyamodást adott be. A cs. k. 1 e g f ő b b törvényszék e felülfolyamo­dásnak helyt nem adott és panaszos felet 10 ft konoksági birságban találta elmarasztalandónak. Indokok. Az 1855. dec. 15. telekkönyvi rendeletnek 1. s 3. §§. azt határozzák, hogy mihelyt valahol a helyszinezési munkálatok közmegtekintés végett föltárva állanak, a te­lekk. jegyzőkönyvek közzé tétele, és az azok megigazitá­sára vezető eljárás, és a régi betáblázott követeléseknek jelzálogi átkebelezése hirdetvényi felszólítás utján eszköz­lésbe veendő;és igényeiknek a hirdetvényi határidő alatti bejelentésére s igazolására felszólitandók mindazon sze­mélyek, kik a telekjegyzőkönyveknek hitelesítésekor lé­tezett, vagy legalább még a hirdetvény hatályossága kez­detének napja előtt szerzett tulajdon-, zálog- vagy haszon­béri jogokat igényelhetni vélnek. Ezen törvényi határozatokból tehát világosan kitű­nik, miszerint az átkebelezés tárgyát csak azon követelé­sek képezhetik, melyek már előbb betáblázottak voltak, vagy azon tulajdon-, zálog- s haszonbéri jogok, melyek már a hirdetvény hatályának kezdete előtt szereztettek. Innen tehát következik, mikép későbbi, a hirdetvény hatályosságának kezdete után szerzett tulajdoni jog az átkebelezésnek, mi már ezen szó által is ki van fejezve, tárgyát nem — hanem csak a bekebelezését képezheti.

Next

/
Thumbnails
Contents