Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 34. szám

135 ingatlan jelzálog forogna fenn 2i). Ha ellenben az elzálogosított haszonvételi jog ingó dolgon vagy más vagyoni tárgyon (például ; kamatozó kölcsönkövetelésen stb.)van, akkor ugyanaz áll, mit azonnal a követelésem zálogjog iránt leszek mondandó, az az : a záloghitelező nem élhet nyomban követelésének lejártával a 461. §. jogozatával, hanem ezt előzőleg a zálogkeresettel kell fellépnie, melynek petituma : a zálog tulajdonosa tartozzék annak eladását a záloghitelezőnek az illető követelés kielégitése végett megengedni. 3) Követelések. Miután az ilyeken való zálogjog nem csak nem dologbeli jog, hanem követelést birni sem lehet : tehát a záloghitelező soha sem is jön a záloghoz azon viszonyba (birtokba) , mely a ptk. 461. §. jogozata gyakorlásának föltétele, s igy az őt nem is illeti. De ebből koránsem következik még, hogy a záloghitelező az ellenvéleményhez képest tartoznék az adós ellen a zálog k öv e t e 1 és b ő 1 i keresettel eljárni; névszerint lesz esze ezt nem tenni akkor, ha a zálog értéke követelését fedezi s e szerint rá nézve az adós egyéb vagyona érdekkel nem bir. Ily esetben a záloghitelező egyszerűn a zálogkeresettel lépend fel, melynek igénye : hogy az elzálogosító tartozzék tűrni követelésének eladatását a zálogkövetelés kielégitése czéljából. Igaz ugyan, hogy a záloghitelezőnek állása nehezebb a zálog keresetnél, mint a zálog követelésbőli nél, mert amannál nemcsak zálogjogát kell bebizonyítania, hanem egyszersmind követelését is, mint a zálogjog szükséges föltételét. De ennek daczára is sokkal előnyüsebb a zálogkeresetteli füllépés, minthogy ezzel egy csapással végére járhat dolgának, míg a zálogkövetelésbőli kereset épen csak a követelés iránt hoz eredményt, a zálogjogot pedig nem is érinti. Nem mondja ennek ellenére senki, miszerint a zálogkövetelést elismerő ítélet is indokot nyújt a záloghitelezőnek arra, hogy az adós vagyonán, s igy akár azon tárgyon is zálogjogot szerezhessen; mert ezen zálogjog, habár ugyanazon tárgyra vonatkoznék, nem az a zálogjog, melylyel már előbb birt, s igy bízvást mondhatni, hogy a követelést elismerő Ítélet vagy bírói egyességa záloghitelezőt egy lépéssel sem viszi tovább zálogjoga tekintetében. Egy példa ennek horderejét szem elé tüntetendi. Vegyük, hogy A. 1859-ben B —nek 1860. márt. 1 én visszafizetendő 500 ftnyi kölcsön biztosítására elzálogosított egy hasonösszegü haszonbért, melylyet C. A—nak ugyancsak 1860. márt. 1. tartozik fizetni. Ha már most B. az ellenvéleményhez képest 1860. márt. 1. a nemfizető A. ellen kö 1 csö n keresettel lép fel, s azon évi jul. hó folytán (mi mai eljárásunkban bizony igen sebesnek mondható elintézés) marasztaló végitéletet nyer : akkor B. ennek alapján csakugyan 1860. júliusban szerezhetend zálogjogot A—nak valamely javán s igy akár épen A —nak C. elleni haszonbéri követelésén is, mely már előbb is elzálogosittatott neki. De hátha A—nak más vagyona már nem volna, mint épen ezen haszonbéri követelése C—én, és hogyha ezen követelésen D. még 1860-ki april hó folytán 600 ftnyi kártalanítás behajtására birói végrehajtás utján zálogjogot nyert volna? Mit használ 34) Ha a haszonvételi jog a jogozott személyétől elválaszthatlan, mint p. o. a haszonélvezés szolgalma, akkor annak csak gyakorlata adathatik el (adathatik haszonbérbe, bérbe). El nem zálogosítható a használat szolgalma. Különös az eljárás telki szolgalmak elzálogosításánál, mennyiben itt nem meglevő szolgalom zálogosittatik el, hanem az elzálogosító a záloghitelezőnek biztosítékul egy u j szolgalmat constituál. ekkor B — nek az A. elleni kölcsön követelését elismerő ítélet s az ennek alapján 1S60. júliusban a C által fizetendő haszonbéren szerzett zálogjoga, miután D. ugyanarra már az évi april havában nyert zálogjogot és ennek követelése a zálog értékét kimeríti. Látni való tehát, hogy B. a követelésbőli keresetnek támasztása daczára ott áll, a hol annak előtte állott, azaz kénytelen lesz most a zálogkeresettel fellépni, hogy még 1859-ben szerzett zálogjogával D—t a zálog árábóli kielégítésnél megelőzhesse 25). Az ellenvélemény tehát józan értelemmel sem bir, minthogy a zálogkövetelést elismerő ítélet az annak biztosítására szolgáló zálogjogot még csak meg sem érinti. Más eset, melyben a záloghitelező nem támasztandja a zálogkövetelésbőli keresetet : ha a zálogot nem az adós, hanem más állította, vagy ha a záloghitelező az őt illető alternatívát használva, a neki elzálogosított követelést nem is eladni, hanem maga gyakorolni akarja 2e). Az alzálog a zálogjog tárgyainak nem képezi negyedik nemét, miután a ptk. 454. §-a igen helyesen nevezi az alzálog tárgyának nem az első zálogjogot, hanem közvetlenül ennek tárgyát. A mint tehát az első zálog testi dolog, dologbeli haszonvétel valamely ingatlanon vagy más tárgyon, vagy végre küvetelés : akként illeti vagy nem illeti az alzáloghitelezőt a ptk. 461. §-nak jogozata, a szerint a mint épen mondatott. Önként értetik, hogy a zálognak az alzálogos hitelező általi eladatásánál nemcsak az első, hanem a második követelésnek is le kellett járnia. Legfelsőbb-törvényszéki döntvény. A ptk. 1270, 1271. és 1272. §§-hoz. A játékból származó adósság, még akkor sem követelhető bíróilag, ha róla rendes kötelezvény adatott ki. Almándy Béla kártyajáték folytán Bátor Győzőnek*) adósa maradván tartozásáról kötelezvényt állított ki, melyben .... száz forintnak kifizetésére kötelezte magát. Almándy Béla időközben elhalván, Bátor Győző az elsőnek hagyatéki gondnoka ellen a szatmári cs. kir. megyei törvényszék előtt pert indított, a kérdéses kötelezvény alapján alperesi hagyatékot az abban kitett összegnek kamatainak s a perköltségeknek lefizetésében elmarasztaltatni kérte. 23) Voltak is , kik állították , hogy a záloghitelező, miután követelését elismerő Ítéletet nyert, még a zálogkeresettel is tartoznék fellépni, s csak ennek diadalmas keresztülvitele után a zálogot eladni.De evvel, habár ez nem egyéb mint az ellenvélemény szükséges következménye, ez utóbbi a képtelenségig ment. Mert ily birói védelem mellett mindazok, kik jogaikat eleve biztosították, sokkal roszabb helyzetben lennének , mint az, ki mind erről nem gondoskodott ; a zálogjog, mennyiben nem in causa judicati szereztetett, a záloghitelezőre valóságos calamitás, és ha nem volna a prioritás, mely néha ezen kettős pertánczot salvo aere suo eljárhatóvá tenné, akár el is lehetne törölni az egész zálogjogot, a nélkül, hogy az emberiségen kár ejtetnék. a6) Elismerve a perrend 473—478. SS-ban , igaz ugyan, hogy csak a birói zálogjogra nézve, de nincs ok azt erre szorítani, minthogy ezen alternatíva nem a végrehajtásnak, hanem a követeléseni zálogjognak lényéből foly. *) A nevek költöttek. *