Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 32. szám

127 vette, azon állítás pedig, hogy ennek kiállítása után csúsztatott be felperesnő neve, valótlan és mivel sincs bizonyítva. Hogy az A. alattiban előszámlált áruk a csődtömeggel összevegyitettek és azzal együtt összeirattak, és részére lefoglaltattak, kétségtelen tény, és ezért hozta javaslatba felperesnő a főesküveli bizonyítást, és midőn e bizonyítékot törvényszabta módon tette javaslatba, — ezt egészen figyelmen kivül hagyni nem lehetett. — Válaszában kiderité, hogy a foglalási összeírás az árukra nézve bizonylást nem nyújthatott; miután ugyanis kétséget nem szenved, hogy egy boltbeli kelmék, kivált kis kereskedésben, — hol nem egész vég- és darabszámok áruitatnak, fel nem ismerhetők a más boltbeli portékáktól, — hacsak nem különféle gyárakból kerültek, és azokon a gyárak ismertető jelvényei nem szemléltethetnek. De ezen áruk azért sem voltak foglalási összeírással kivilágosíthatok, mert az A. alatti szerint vagyonbukott czimzettől vásároltattak meg a felperes által, tehát ugyanazonosok. — Ezek és a perben felhozottak alapján kéri felperesnő az ítélet megmásitását. A cs. k. főt szék e felebbezésnek helyt nem adva, a fentebbi első bírósági ítéletet helybenhagyandónak találta. Indokok: Azért, hogy felperesnő a kereset alá vett áruk eladásával megbízatott, nem következik, — hogy azok felperesnő tulajdonát képezték is, — mert az A. alatti számlában felperesnő nevének bejegyzése nem a számla kiállításakor, hanem utóbb történhetett, mi valószínű, annálfogva, mivel a B. név mellé illesztett S. betű és az alá tett vonás, ugy szinte B. Márk név után jegyzett neve felperesnőnek idő és ténta különbségre mutatnak, — és az a kereskedők közt szokásban levő kiállítási modorral sem hozathatik öszhangzásba. Ha azonban e körülmény figyelmen kivül hagyatnék is, még sem lehetne felperesnő kívánságának megfelelőleg a felebbezett ítéletet megváltoztatni, — mert felperesnő maga is elismeri, hogy az igénybe vett áruk részint általa, részint pedig bukottak által folyvást áruitattak, — ez oknál fogva tehát, — miután felperesnő azt mivel sem bizonyította, hogy az általa igénybe vett áruk a csődtömeg közt léteznének, és azok annak részére össze is Írattak, őt keresetével e helyen is elutasítani, és a megyetszék ítéletét jóvá hagyni kelletett. (Főtszéki határozat 1858. sept. 13. 9791. sz. a.) Miután bukott N. József és társa minden hitelezőivel, egyet B. Johannát — fellebbi felperesnőt — kivéve, kiegyezkedett, és ennek fedezésére biztosítékot ajánlott, — a csőd a sz—i megyetszék 1851. jun. 21. 4630. és 4632. sz. a. végzésével megszüntettnek nyilvánitatott. E végzés ellen B. Johanna folyamodott. A cs. k. fő t s z é k e folyamodásnak helyt nem adva a megtámadt végzést erősítette meg. Indokok: Annak tekintetében, hogy a bíróságnak a csődrend 199. §. értelmében kötelessége a csődnek egyesség általi bevégzéséről különösen gondoskodni; — továbbá annak tekintetében, hogy bukott minden hitelezőivel, folyamodónőt kivéve, kiegyezkedett, ennek azonban igénye megítélése esetére biztosítékot nyújt, melynek elégségessége felett, ha folyamodónő azt elismerni vonakodik, a p. perr. 394. §. szerint határozandó, — a folyamodásnak helyt nem adva, a megtámadt első bírósági határozat helybenhagyandó volt. (Főtszéki határozat 1858. jul. 27. 8459. szám alatt). A cs. k. legf. tsz ék a felperesnő által közbevetett rendkívüli felülvizsgalati kérelemnek helyt adva, a két elsőbirósági öszhangzó végzés megsemmisítésével az első bíróságnak a csődrend szerinti további eljárást méghagyandónak találta. Indokok. Annak tekintetében, mert a bukott N. s társa, B. Johanna hitelezőnőjével, ki többszörös követeléseket érvényesített annak idején a csődtömeg ellen, ki nem egyezkedett, továbbá annak tekintetében, mert a csődrend 69. §. szerint a csőd az egyesség alapján csak akkor szüntethetik meg, ha az összes hitelezők kiegyezkedtek a bukottal ; — annak tekintetében, mert mielőtt a bukottól ajánlott s hitelezőnője által követelésének fedezésére elégségesnek nem talált biztosíték elégsége felett a p. perrendt. 394. §. szerint bíróilag határoztatnék, az ajánlott biztosíték elégségesnek nem nyilvánitathatik, — annak tekintetében tehát, hogy a mindkét bíróság által kimondott megszüntetése a N. József és társa vagyona felett elrendelt csődnek a törvény által igazoltnak nem látszik,—az ezen öszhangzó végzések ellen felterjesztett rendkívüli felülvizsgálati kérelemnek helyt adni, és azok megsemmisítésével, az első bíróságnak a további eljárást a csődrend szabályai szerint meghagyni kelletett. (Legf. tszéki döntvény 1858. nov. 3. 12209. sz. a.) Vegyes. A pangás, mely már hosszasb idő óta összes tudományos irodalmunkban uralkodik, nagyon is feltűnő. Különösen jellemzi az a törvénytudományi szakot, ámbár ez régebben sem talált számosb szakmüvelőre. Azért ki kell emelnünk minden müvet, mely csak némileg emeli is nemzeti irodalmunk terjemét, s bár mely tekintetben is hatálylyal lehet tudományos művelődésünk terjesztésére. Ily tényező a következő jogtudományi munka : A peres ügyeken kivüli j ogügy 1 etekbeni bírósági eljárás gyakorlati kézikönyve — bírák, ügyvédek, közjegyzők stb. használatára. Mitlacher Vilmos után Papp Dt*Iie§ ügyvéd Veszprémben. Ramasetter Károly tulajdona. Első füzete 1859-ben másodika pedig e napokban jelent meg. — Ara az I. füzetnek 1 ft 20 kr. p. a II iké pedig 2 ft. Ez csak kivételesen drágább az elsőnél, azon okból t. i. mert mint a kiadó helyesen jegyzi meg 45 tabellát tartalmaz, mi a kiállítási költségek összegére nagy befolyást gyakorol. A következő 3. s 4-ik füzet azonban ismét csak 1 ft 20 kr leend, s azokkal e munka befejeztetik, és pedig bizonyosan június elejéig, a 3-ik füzet már május végével megjelenendő levén. Jelen munka egy lényeges hiányt pótol nemzeti jogi irodalmunkban, mi már magában is fontos szellemi haszon; és ez még jobban emelkedend, ha nemzeti nyelvünk használata a törvénykezés terén is nagyobb mérvben juthatand érvényre, min a legújabb reform nyilatkozatok s intézkedések folytán teljes jogunk lehet többé nem kételkedni. Ajánlására szolgál azonban az is, hogy a felvett tárgyat kimeritőleg adja elő, számos gyakorlati utmutatá-