Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 29. szám

1 16 nos hagyatékához tartozó ingók csak 1856. becsültettek meg, és pedig oly becsmesterek által, kik 1841. még H. megyében nem is laktak. Azért ismétlik előbbi állításukat, hogy a felperesi keresetjog az ős. pát. 9. §. alapján egészen megszűnt, és felperesek azon állítását, hogy ők e perben nem igényelnek örökséget, hanem csak osztályt — szój áté k nak nevezik. Továbbá ismétlik azon állításukat is, hogy felperesek anyja — ennek szülői P. János és F. Anna életében általuk több kedvezményekben részesittetett, következéskép az általuk már kapott birtok a ptk. 788. és 790. §§-ai szerint osztályrészükbe beszámitandó, miért is felperesnő, kinek tudnia kell, mit kapott anyja a szüleitől — a felfedezési esküre kötelezendő. A kért és megengedett vég-és ellenvégbeszédek semmi ujabb figyelemre méltót sem tartalmaznak. Megemlítendő itt azonban még azon fontos körülmény, hogy másodrendű felperes J. István 1858. máj. 6. a tiszafürediszolgabiróság előtt megjelenvén, oda nyilatkozott$fo^l^elen per tudtán kivül indíttatván, abba bele nem 'égyezik , minthogy az e perben igényelt örökségre nézve^ntár kielégíttetett. Az első folyamodásu bíróság 1858. nov.30. ítéletével felpereseket az ősis. pát. 9. §. alapján elutasította, a keresetjogot az örökségi igények 1 év alatti bejelentésének elmulasztása folytán megszűntnek lenni kimondván. Ezen ítélet ellen felperesi ügyvéd felebbezett, és annak kivitelében újra megemlité, miszerint itt nem igényeltetik örükség, hanem csak osztálya P.János és ennek neje F. Anna utáni hagyatékra nézve, mely állítás igazolására szinte azon körülmény is szolgálhat, hogy ezen osztály az egyik a hagyatékhoz tartozó szőlőre nézve már teljesíttetett is. Továbbá felpereseknek nem róható fel vétkül, hogy ezen per nem az ősis. pát. 9. §-ban meghatározott időben indíttatott, minthogy felperesek ez időben még kiskorúak voltak, és az illető hatóságok által számukra gondnok nem neveztetett. Sőt a régi magyar törvények szerint bátyjuk — mostani első rendű alperes, mint natu major, lenne gondnokjuknak tekintendő; és így ő lenne minden károkra nézve, melyeket felperesek e részben szenvedtek, felelőségre vonandó. (Vége következik.) -ed yoi ? ,i^9ín .llf.f! C-K* | -iaat oif^rj jg t9jIöjlöiÖ fij^iií Törvénytár. — A bel- és igazságügyi minisztériumoknak 1860. jan. 30. kelt rendelete, egy hites mezővédsz emélyzet kirendelése és a mezei károk iránti eljárás tárgyában, (bir. tlap VI. db 28. sz.) (Vége). 29. §. A mezei kihágás által okozott kár megbecsülésére legközelebb a hites mezövédszemélyzet van hivatva. Ha a kár a hites csősz véleménye szerint öt ausztr. ért. forintot meghalad, köteles tüstént annak különösen meghitelt becsüsök általi becsüjét a helybeli elöljáróságoktól kérni s ez tartozik a becsüt azonnal megtétetni s a becsű eredményéről a hites osősznek írásbeli bizonyítványt adni. A kár becsüjének hites becsüsök általi eszközlése, a mezei kihágások minden eseteiben ugy a károsult mint a kártéritésre kötelezett által is, a helybeli elöljáróságnál, a mezei kihágás elkövetésének vagy fölfedezésének időpontjától számítandó nyolcz nap alatt kérethetik. 30. §. A mezei kihágások megvizsgálása s megbüntetése elévülés által elenyészik, ha a kihágó, a kihágás elkövetése napjától számítandó három hónap alatt vizsgálat alá nem vonatott. Az elévülés által elenyészett mezei kihágásból származó kártérítési igények polgári jog utján intézendők el. 31. §. A fölesketésre hivatott politikai hatóságok kötelesek a járásukban a mezővédszolgálatra fölesketett minden személyekről pontos jegyzékeket vezetni s folytonos nyilvánosságban tartani. A szolgálatadók vagy helyetteseik kettőtől tiz auszt. ért. forintnyi összegig terjedhető rendbüntetés elkerülése mellett kötelesek a mezővédszolgálatra fölesketett szolgálati személyzetük létszámában történő minden változást legfölebb hat héti határidő alatt az illető politikai hatóság tudomására juttatni. Melléklet a 4. §-hoz. íirxöil áöeöjbnö sfi "oibgq vn^dJuir/I .slbcb donajsn e JI/UÍ Esküuiinta a mezövédszemélyzet számára. „En esküszöm, hogy a gondviselésemre bizott mezei vagyonra mindig tőlem kitelhető gondossággal s hivséggel fölvigyázok, azt védem, mindazokat, a kik ezen vagyont bármi módon rongálni akarják vagy valóban rongálják, személyválogatás nélkül lelkiismeretesen feljelentem, ha szükség törvényes módon raegzálogolom és letartóztatom , ártatlant hamisan nem vádolok és nem gyanúsítok, minden kárt tehetségemhez képest gátolok s az okozott károkat legjobb tudomásom s lelkiismeretem szerint előadom s megbecsülöm, valamint azoknak orvoslását törvényes utom kérem, a rám ruházott kötelességek teljesítése alól magamat elöljáróim tudta s beleegyezése nélkül vagy elkerülhetlen akadályoztatásom esetén kivül soha ki nem vonom s a reám bizott vagyonról mindég kellőleg szá mot adok. I s t e n engem ugy segéljen!" -sbiiiífl n9dí>és2sdn;J_Iii_iu_iI^-'9'i-j'jlfi übn9i Öal3 Hivatalos tudnivalók. f Bejelentési határidők egyességi eljárásban G a i z ag o Izsák kolozsvári kereskedői czég ellen a követ, bejelentendők april 20-ig Grois Ferdinánd közjegyzőnél Kolozsvárott. — M i1 a n o v i c s N. újvidéki keresk. czég el. bej. apr. 28-ig Bibits Döme közjegyzőnél Újvidéken. Csődök. Horváth Mihály volt csanádi püspökei pesti tszék által perü. Sárói Szabó Albert s Schmidt Titu3 pesti ügyvédek bej. jul. 1. — Rakasovich Gábor ogulini kereskedő el. az ogulini határezredi bíróság által bej. máj. 17. — K álla y Sándor kállósemjéni lakos el. n a g y k á 11 ó i tszéktől, perü. Fintor József s Fer enczy Lajos tömeggondnok Igaz György kállói ügyvédek bej. jun. 18. vál. jun. 20. ———^————^———— -• Felelós szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN Megjelenik a „TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK" jelen alakban — hetenkint kétszer — kedden é3 pénteken. — Előfizetési árak egész évre 6 frt, — félévre 3 frt — negyedévre 1 frt 70 kr. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: Belváros, aldunasor 20. sz. 1-ső emelet. Ide küldendők mind a levelek , mind az előfizetési pénzek. Pesten, 1860. Nyomatott B eime 1 J. és Kozma Vazulnál. yU5SÍ/l yÍ99919qlt; Übí!91 jlailflv laHfi (,nnrjsíiri3)