Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 29. szám

1 14 Az erdei legeltetési szolgalom megbecsülése úrbéri és tagos arányosító perekben. Ügyvéd Ármos Bálint úrtól. III. Hogy a felvett kérdés megoldását, gyakorlati eredmények felmutatásával egészíthessen ki, s ezáltal azt, még olyanok előtt is, a kik ezzel talán egészen ismeretlenek volnának, könnyen felfoghatóvá tegyem, — miként a mult számban megígértem, ide igtatom azon táblás kimutatást, melyet a Sz—i uradalom M—vi erdejében, ugy az úrbéresek, mint a közbirtokosok által is folytonosan gyakorolt legeltetési szolgalom megbecsüléséről, ama fentebb előadott alapelvek nyomán, a mind igen jeles szakértőkből álló becsüsök készítettek, és a mely által, ezen szolgalmi jog értékét, az ottani közös gyeplegelő értékével, hold szám szerint is kifejezett területi arányba hozták, — következőképen: Sor szám A becslés alapját tevő erdőterületek, részletenkint Sor szám felvéve és megnevezve. Sor szám 1. A „Recsegei" erdő néhol ritkán, néhol sürübb élőfákkal, tüskebokor és tövises helyekkel, benne A „Recsegei" erdő néhol ritkán, néhol sürübb élőfákkal, tüskebokor és tövises helyekkel, benne elszórva több ritkás helyek, és apróbb puszta térségek is találtatnak. „Gyertyámos" vagy „belső gaz", egy része gyertyánfás sürü vén fákkal benőve, más része vegyes fa tartalmú, szintén sürü vén erdő állja 2. elszórva több ritkás helyek, és apróbb puszta térségek is találtatnak. „Gyertyámos" vagy „belső gaz", egy része gyertyánfás sürü vén fákkal benőve, más része vegyes fa tartalmú, szintén sürü vén erdő állja 3. egészen kopár, legkisebb fü nélkül, csupán a szélein, néhány lépésnyire termő kevés füvek, s benne 2 holdnyi tisztással. „Külső gaz" a közben eső tisztás térek kivételével. 212 4. Egy része igen sürü vén fákkal s kopár alljal, más része ritkásabb legelhető alljal Az ezen erdőrészben lévő „Rétköz" és „Kovács 248 49 %0 198V10 0,4 70 36/ 40 /100 1G84/ 5952/ioo kert" nevü tiszta térség : i 15 9 36 1,0 36 9 27 5. A „Külső gaz" és „Dienes" erdő között lévő 35 hold tisztás lapos térből, 8 hold mint az urada 6. lom privátuma, folytonosan tilalom alatt állván, a többi, az erdei legelővel egyenlően használtatik. — Tehát : „Dienes csere" a benne eső két darab tisztás tér 1 17 5V10 21e/,o * 1,0 21 0°/ 5*0/ ° /ÍOÜ Ifi20/ 7. 8. 9. kivételével. Néhol sürü, többnyire azonban ritkásabb vén fák. — Alja a ritkás helyeken legelhető : A „Dienes csere" közt lévő Udri vize" é3 „Lapos Bagi kert" nevü tiszta térek : Az „Éreszvényes"nek azon része, melyen a fák kipusztulva nincsenek : Az úgynevezett „Bernáth csere" S tehát a Sz —i uradalom M—vi, 1574. holdat tevő Erdejében, a volt úrbéresek és közbirtokosok által gyakorolt legeltetési szolgalom, a szakértők által 5235/100 hold gyeplegelőnek megfelelő értékre becsültetett. Mely összeg a legelői illetőségek meghatározásánál, a közös gyeplegelőhöz csatoltatván, ennyivel több lesz a felosztandó terület s azt az uradalom, — hanem ha ez, a közlegelöből illetőségében felmaradna, — vagy más birtokából kipótolni, vagy az erdőből, (a fákat maga részére levágathatván) kiadni köteleztetik. Még csak annyit látok szükségesnek megjegyezni, hogy itt, az erdők közt eső tisztás térek, azért jöttek szintért becsű alá, mert ezek, mind a vágási, mind a makkoltatási tilalomban befoglalva voltak mindenkor, s valamint akkor, midőn a vágás az ezen térségeket körülvevő vidékekre került, ugy a makkoltatási tilalom ideje alatt is, itt a közös legeltetés el volt tiltva, és igy a szolgalom élvezete idejét illetőleg, ezek az erdők többi részével egyenlő categoriában állotak; mig ellenben azon területek, melylyek — habár hajdan erdők voltak is, de később elpusztulván, — mivel az erdő szélén állottak, lassankint a közös gyeplegelőbe bele olvadtak, mivel azokon már elpusztulásuk óta, a legeltetés, sem mikorlátásnak nem volt alá vetve mint fentebb láttuk, a becsüből egészen kihagyattak, s azok egész kiterjedésökben, a velük egyenlően használt közös gyeplegelőhöz csatolandóknak mondattak ki, és állapíttattak meg.