Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 23. szám

"bíróságok a belföldi törvények szerint ítéltek , addig a kauczellár s hatóságai a romai egyházi jogot követték. Ekkép jöttek elő az eljárásaik közti különbségek is; miután a rendes törvényszékek eljárása s az előttüki perlekedés az ősi hűbéri szokásokon és szabályaikon alapult; a kanczellár előtti törvénykezés pedig a császári és pápai formulárékon. Az ekkép kifejlődött különbségek nem csekély érdeküek s befolyásuak valának, melyeket nem látunk érdektelennek itt röviden megérinteni. Mondottuk fentebb, mikép a law s equity biróságok közti különbség Angliában nem kifolyása a szigorú jog és az attól eltérő ethikai méltány fogalmának. Erről teljesen meggyőződhetünk, ha tekintjük, melyek azon sajátságos törvénykezési tények, melyek kizárólag az Equity biróságok hatáskörébe tartoznak, s nem a rendes törvényszékek elébe is. Ily sajátság nevezetesen az, mikép az equity biróságok előtti törvénykezésben a tanuk vallomásainak irásbani előadása szabályként használható. E biróságok a meg nem jelenhető tanukat^ bár elébök nem tartozó ügyekben is kihallgatatják és nyilatkozataikat irásba tétetik, s igy Írásban terjesztetik elő. Ez nevezetes sajátság, miután a nem régen a szóbeli eljárásról irt czikkjeink egyikében emiitettük, miszerint az angol jogrendszernek egyik leglényegesb, s legfőbb elvéül az szolgál, hogy mind a felektől, mind a tanuktól és szakemberektől az ítélő biróságok elébe csupán szóbeli előadások terjesztethetnek. Ettől tehát lényeges kivételt csinálnak az equity biróságok, mit a rendes törvényszékek nem tehetnek. — Továbbá érdekes sajátság az, minélfogva az equity biróságok előtt rendesen mindig megengedtetik a kereset : magára a szerződések szoros teljesítésére, betöltésére*); míg a rendes biróságok szabályszerüleg — t. i. igen csekély számú kivételeken kivül — mindig csak kárpótlást Ítélhetnek a szerződések meg nem tartásának eseteiben. Tehát magához azon jogigényhez s jogérdekhez, mely a szerződésben kiköttetett, csak az equity biróságok segélyével juthatni el; mig másutt azért csak kármentesítést kereshetni, mi, mint a juristák tudni fogják , nem csekély különbség a jogéletben. — Továbbá nevezetes sajátságuk, mikép a felek előttük egymást viszonosan eskü alatti nyilatkozatokra kényszerithetik, mi rendes biróságok előtt nem engedtetik meg, kivévén legújabban a megyei biróságok előtt. A közönséges törvény világosan tiltván : hogy valamely fél önügyében eskütételre kényszeritethessék. Azon kényszerítés pedig abban áll, mikép valamely fél előadván , hogy bizonyos ténykörülmények megnevezendő ellenfele előtt kell hogy ismeretesek legyenek, felszólítására az equity bíróság — mert azzal más törvényszékhez nem fordulhat — az azon ellenfél lelkiismeretéhez fordul, és kényszeríti, hogy nyilvánítsa mind azt, mit azon tárgy körül tud. Ez megtörténvén, annak alapján hozand az equity bíróság ítéletet, mi azonban már nem lehet egyéb, mint az, mely a rendes jogutón hozathatnék. Ezen kiváltság, melylyel a rendes biróságok nem birnak , nagy befolyással volt az equity biróságok hatáskörének kiterjesztésére. Mert p. o. a szám. tételi jogi viszályokban az oly lelkiismereti kihallgatások s nyilatkozattételek eldöntők , minden ily számadási pereket, melyek egy kereskedői népnél legszámosabbak , kizárólagos hatáskörükbe vonták; habár némely tekintetben a rendes biróságok is eljárnak azokban. Ugyan ily tekintetek miatt csalási esetekben is rendesen az equity biróságok elébe folyamodnak , mert azok nagyobb biztosítékot nyújtanak, miután ott a csalási haszon által meggazdagult félnek hit alatti kihallgatására való kényszerítését lehet követelni. Ez*)U. n. Specific Performance ofAgreements. 2 zel van kapcsolatban, mikép az utánnyomat utján előállitott müvek iránti rögtöni intézkedések , főkép áruitatásuk azonnali felfüggesztése által, ugyszinte a patentek s más jogügyletek iránt is — mind az equity fórum elébe tartoznak. Az eljárási sajátságok közé tartozik az is, mikép az equity biróságok j ur y nélkül is bíráskodhatnak, ámbár ha kívántatik, hogy bizonyos ténykérdések a jury elébe terjesztessenek , ezt meg nem akadályozhatják. És csak e biróságok jogositvák arra, hogy a perekben mind in personam mind in r e m külön rendelvényeket adhassanak ki az iránt, hogy bizonyos dolgok véghez vitessenek, vagy hogy valami eltüretessék. (Folyt, következik.) Törvénytár. — 1860. márt. 6. adatott ki a birodalmi törvénylap XII. dbja következő tartalommal : 56 sz. Az 1860. márt. 5. kelt császári nyiltparancs, melylyel a birodalmi tanácsnak rendkívüli birodalmi tanácsosok általi nagyobbitása rendeltetik meg s a nagyobbított birodalmi tanács összeállítása s hatásköre iránt határozatok adatnak ki. 57. sz. Az 1860. márt. 5. kelt császári rendelet, melylyel a nagyobbított birodalmi tanács tüstént az országos képviseletek életbeléptével eszközlendő választások azon további határozattal rendeltetnek meg, miszerint az országos képviseletekből kinevezendő „ rendkívüli birodalmi tanácsosok egybehivásaig, az egyes koronaországokból más képesített férfiaknak a nagyobbított birodalmi tanács tanácskozásaiba meghívása eszközlendő, s hogy a nagyobbított birodalmi tanácsnak, az 1861. közigazgatási évrei államköltségveté3 megbirálása végett, 1860. máj. hóban kell összeülnie. 1860. márt. 8. adatott ki a birodalmi törvénylap XIII. darabja ily tartalommal : 58. sz. Az 1860. febr. 26. kelt s a katonai határőrvidék kivételével, a birodalom egész területére nézve érvényes császári nyiltparancs , melylyel egy uj törvény adatik ki az árubörzékre s árualkuszokra vonatkozólag. Hivatalos tudnivalók. Pálvázatok. N.-Váradi orsz. tazéknél 3 bírósági segéd állomás 525 fttal 4 hét a. — Kaposvári szbirós. írnok 315 fttal apr. l-ig. Csődök. Gyöngyösi szbirós. L i p p e Dávid helyb. női-pipere árus el. perii. Fehér József és Wolf Bódog bej. és vál. apr. 16. — Posonyi orsz. tszéknél gr. C s á k y János Lajos esődűgyében tárgyalás márt. 24. — Pesti orsz. tszéknél Klein Lipót helyb. rőfös keresk. el. perii. Barabás Dániel és Kürcz János bej. márt. 25. vál. márt. 28. Egyességi felhívások. Jassyi fóconsulságnál Hirsch Ehrlich helyb. keresk. el. vez. Molnár Károly ; és MannyGarabeth Ariton bakaui keresk. el. bej. márt. 30. Bleyleben Frigyesnél. — Kolozsvárott Csiki ésMesko keresk. el. bej. apr. 7. Hrdik Ferd. közjegyzőnél; — és V o k á 1 János helyb. keresk. el. vez. Grois Ferdinánd közjegyző. — D e b r eczenben Sillye Sándor helyb. vasárus el. bej. márt. 23. Kecskés János közjegyzőnél. Csödmegszflntetések. Pesti orsz. tszéknél Wank Márk helyb. sapkacsináló s keresk. el. — Fehértemplomi kat. közs.tanácsnál S t o ik o v i t s Péter el. — Pesti keresk. tszéknél K ö s z 11 e r Ignácz el. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZ0K0LAY ISTVÁN Megjelenik a „TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK" jelen alakban — hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizet ósi árak egész évre 6 frt, — félévre 3 frt — negyedévre 1 frt 70 kr. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: Belváros, aldunasor 20. sz. 1-ső emelet. Ide küldendők mind a levelek , mind az előfizetési pénzek. Pesten, 1860. Nyomatott B e i m e 1 J. és Kozma Vazulnál.