Törvényszéki csarnok, 1859 (1. évfolyam, 2-43. szám)

1859 / 23. szám

94 üzlet semmikép se háboríttassák vagy no akadályoztassák, az aknák, tárnák s más fölszini bányaművek pedig az épületektől legalább is húsz ölnyi, az állomási helyektől tizenöt ölnyi, a vaspályatöltések alapjának szélétől három ölnyi, s a vaspálya-utvezetések és hidak alapfalazatától hat ölnyi távolságban maradjanak. Hasonló távolságok tartandók meg a vaspályáknak már létező aknák, tárnák s más fölszini bányaművek és azok gorczai közelébeni építéseinél is. 2 sz. Földalatti bányaművek a vaspályáktól csak oly távolságban vezettethetnek, hogy azok által se a vaspályaforgalomnak, se pedig a bányaüzletnek biztonsága csorbulást ne szenvedjen, vagy ne veszélyeztessék. Az e részben megtartandó távolságot, a különféle helyviszonyokra való tekintettel, a bányakapitányságok a kerületi hatóságokkal (megyei hatóságokkal vagy delega'iókkal) egyetértőleg fogják esetről esetre megállapítani. 3. sz. Tárnák ós vak-tárnák (Strecken) vaspálya alatt párhuzamos irányban ne vezettessenek. Ha azonban ilyes bányaművek más irányban vaspályák alatt vezettetnek, azokat ugy a bányamű, mint a vaspálya biztosítása végett boltozott falazattal szilárdul kell építeni (az általános bányatörvény 170. és 171. §§.). 4, sz. Ha oly bányamező adományozása kéretik, melynek valamely engedélyezett vagy már létesült vaspályán túl kellene terjednie, a bányakapitányság az általáuos bányatörvény 54. §• szerint teljesítendő bányajárásra a különbeni érdekelteken kívül különösen a vaspálya birtokosainak vagy vállalkozóinék fölhatalmozott képviselőjét is köteles megidézni, s a kerületi hatósággaL (megyei hatósággal vagy delegatióval) egyetértőleg egy országfejedelmi építészeti hivatalnokot meghívni oly czélból, hogy ennek közrehatása mellett gondosan kinyomoztassék , hogy lehet-e s mily föltételek alatt, a tervezett vagy már létező vaspályárai tekintettel, a bányaadományozási kérelmet teljesíteni. Az e fölötti határozás a főbányahatóságot, még pedig ha egyszersmind nem politikai országos kormányszék, ez utóbbival egyetértőleg, s az az elleni fölebbezések fölötti határozás a pénzügyi minisztériumot a belügyi, továbbá a kereskedelmi, ipar- és középitészeti minisztériumokkal egyetértőleg illeti (az általános bányatörvény 18. §.). 5. sz. Azon föltételek, melyek alatt a bányamező adományozása valamely vaspályárai tekintettel megengedhetőnek találtatott, a határozat jogerőre emelkedése után az általános bányatörvény 63. §. szerint kiadandó adományozási okiratba fölveendők, s a bányavállalkozót a bányászat netaláni megszorítása miatta vaspálya-vállalat ellen kárpótlási igény nem illeti. 6. sz. Ha valamely nevezett vaspálya már adományozott bányamezők vagy már létező bányaművek fölött lenne építendő, ugy az 1854. sept. 14-kén kelt vaspályatörvény 6. §. szerint tartandó helybeli bizottmánya a bányászatra jogositottan kívül még a bányakapitányságnak egy küldöttje is meghívandó, s az előterjesztett nyomozások alapján a politikai országos kormányszék által, még pedig ha egyszersmind nem főbányahatóság, ez utóbbival egyetértőleg, a belügyi miniszteriumhozi folyamodás fönmaradása mellett elhatározandó, hogy lehet-e s mily föltételek alatt a bányászatot a vaspálya alatt tovább folytatni. Az az ellen benyújtott folyamodások a belügyi minisztérium által a pénzügyi, továbbá a kereskedelmi, ipar és középitészeti minisztériummal egyetértőleg fognak elintéztetni. 7. sz. Ha a 6. sz. szerint hozott s jogerejüvé vált határozat folytán a bányavállalkozó üzletének a vaspálya javárai megszorítását tűrni kénytelen, a vaspálya vállalkozó neki azért megfelelő kárpótlást tartozik fizetni, s a vaspálya épitésérei engedelem ezen föltétel adandó meg. 8. sz. Ha már létező bányaművek s már épített vaspályák között összeütközések támadnak, ugy a bányabirtokos tartozik bányaművében azon biztonsági intézkedéseket megtenni, vagy azon megszoritásokat tűrni, melyeket valamely közés nemzetgazdászati tekintetekből fontos vaspályának háboritás nélküli föntartása és használása , a politikai országos kormányszék által, még pedig, ha egyszersmind nem főbányahatóság, ez utóbbivali egyetértésben hozott határozat szerint raulliatlamil megkíván Az idevágó hatóság (megyei hatóság vagy delcgatió) állal eszköz, lendő s arra mindkét részrőli érdekelteken kívül, a bányakapitány. ságnak egy küldöttje s egy országfejedelmi építészeti hivatalnok hívandó meg. Hogy ezea esetben a bányászati jogosítottat a vaspálya-vállalat ellen mily kárpótlás illeti, perlekedés es etében a bíróságok, a fönálló törvények szerint tartoznak elhatározni. 9. sz. A bányakapitányságok kötelesek azon bányaművekre, melyek vaspályák közelében vagy azok alatt vezettetnek, különös gondossággal ügyelni, s azokat éve kint legalább is egyszer, és ha szükséges többször is megvizsgáltatni oly czélból, hogy azoknak kellő állapotban létéről meggyőződhessék. Az e részben észrevett rendellenességek, a mennyiben azok bűntető bírósági eljárásra nem alkalmasak (általános bányatörvény 172. $.), a bányatörvény 240. $. szerint fenyitendők. 1859. febr. 24. bel- s igazs. ministeri rendelet E r d é 1 y o r s z ág r a (bír. törvl. IX. dar. 38. sz. kiadva martius 16.). Az 1854. jun. 21. cs. ny. parancs 58. §-ban foglalt felhatalmazás alapján határoztatik, mikép azon határidő, mely az erdélyországi úrbéri utasítás 156. §-ban a tagositás s határ úrbéri szabályozásának létesítését tárgy azó folyamodásoknak beadására Erdélyben 1859. év június végére tüzetett ki, ezennel 1862. é v j u n i u s hó végéig meghosszabbitatik. Hivatalos íiidnivalók Pályázatok. S. A. Uj lie I yi m. törvszéknél törvszéki tanácsos 1470 frftal 4 hét alatt. — Szombathelyi m. törvszéknél törvszéki segéd 735 frttal 4 hét alatt. Csődök. H. m. v á s á r h e 1 y i szbirós. özvegy Mutsi Istvánné szül. Tóth Zsuzsánna ellen; perügyelők Szilágyi Gyula és Szomor Lajos. Bej. apr. 27., vál. máj. 4. — Pesti orsz. törvszéknél özvegy Fekete Jánosné szül. Bogyó Anna ellen j perügyelők dr. Schmidt Titus és dr. Szontagh Kálmán. Bej. apr 30., vál. máj. 5 — A r a d i m. törvszéknél B r ü 11 Ármin üvegkereskedő ellen; perügyelők dr. Ritter Gyula és Erczy János. Bej. jun. 6-án — és S t re c k e n ba e h Lipót liszt, kereskedő el. perü. Gorove Antal és dr. Ritter Gyula. Bej. máj. 24. — Kőszegi jbirós. L e i t n e r Adolf ésNeuh e r r Albert rohonczi kereskedők el. perü. Ege Miklós és Franki Gáspár. Bej. apr. 20 , vál. apr. 28. - B.-G yarmathim. törvszéknél K o h n Fülöp ésSchönberger Mark kereskedők el. perü. Dedinszky Gyula és Thuránszky Kristóf Bej máj. 31., vál. jun. 3. — Pesti orsz. törvszéknél Eberl M. rőfös keresk. ellen ; perü. Rudnyászky Ferencz és dr. Schmidt Titus. Bej. máj. 10., vál. máj. 11. — W a nk Mark. sapkacsináló el. perü. dr. Szontagh és dr. Ghiczy. Bej. jun. 24., vál. jun. 30., — és W a c h 11 e r Fülöp vésnök és neje Wachtler Anna divatárusnő el. perü. Hartmann Rudolf és Kürcz József. Bej. máj. 20., vál. máj. 28. — R u m a i jbirós. V o j n o v i t s Joachim keresk. el. perü. Krsztits. Bej. jul 1. — Z e n t a i jbirós. S t e i n Vilmos adai keresk. el. perü. Wuits. Bej. apr. 25. — B é c s i törvszéknél H o f s t e tt e r E. borkeresk. ellen; perü. dr. Wiedenfeld. Bej. máj. 16. — R e i s s e r Károly gyógyszerész el. perü. dr. Hardtl. Bej. máj. 16 — C a r t i Mihály nagykeresk. el. perü. dr. Weidl. Bej. jun. 18. Csödmegszüntetés. N.-Kőrösi szbirós. M a n d 1 Jónás ellen. - K i sC z e 1 i jbirós. M ü 11 e r Miklós jánosházi posztókeresk. ellen. — Pesti keresk. törvszéknél P a p á n y F. bejegyzett keresk ellen —Szolnoki m. törvszéknél W e i s z József és neje szül. Ja u lu s z Josefa ellen. — V e rs et z jbirós. N a u m Dursa keresk. ellen. —Karlsburgi törvszéknél P o 1 o n i Domokos ellen. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZ0K0LAY ISTVÁN. Megjelenik a „TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK" jelen alakban — hetenkint kétszer — kedden és pénteken. - Előfizetési árak egész évre 6 frt, - félévre 3 frt — negyedévre 1 frt 70 kr. ausztriai értékben. — S z e r k e s z t é s i s z á 11 á s : Belváros , aldunasor 9. sz. 2-dik emelet 6. Ide küldendők mind a levelek, mind az előfizetési pénzek. Pesten, 1859. Nyomatott Beime 1 J. és Kozma Vazulnál.