Törvényszéki csarnok, 1859 (1. évfolyam, 2-43. szám)

1859 / 17. szám

70 nyű gyilkosságnál, gyujtogatásnál; a király élte elleni merénylet­nél s annál, mely személye ellen intéztetik Különös dicséretéül hozható fel az, mikép azon elvet fogadta be, hogy a politikai vétsé­gekre halál büntetés nem alkalmaztathatik , kivévén ha azok oly bűntetteket is foglalnának magokban, melyek különben halál bün­tetéssel fenyitetnek. — Más büntetések szeliditése is kitűnik, p. o. az élethoszra terjedő kényszerítő dologház büntetését 18-ról 6 esetre leszállítván; sok esetben pénzzel engedvén a fogságot fel­cserélni. Ezenkivül több más részint meggyalázó, részint kegyet­lenkedő büntetést egészen eltörlött u. m. a bitófa, nyilván kiállítás, polgárjogok elvétele, száműzés és a deportatio büntetését. — A belgiumi codexnek épen ugy , mint a í'rancziának egyik fő árnyol­dala az, mikép a bűnkisérletet a bevégzett bűntettel hason beszá­mítás s büntetés alá veszi. A törv. terv e kegyetlen szigort eltör­lötte; el szinte a visszaesésnek halállal vagy kényszermunkával való büntetését is. És ezekből láthatni, hogy e codexterv a jogos­ság s emberiség igényeinek kellően igyekszik megfelelni. Schweiczban és illetőleg Zürich cantonban a nagy ta­nács elnöke jelentése szerint a bűnt. eljárás gyökeres átalakitása nem sokára befejeztetik. Különösen az elővizsgálat hiányai kellő orvoslást nyerendnek, az angol rendszer példájára , melynek főjel­leme az elővizsgálat nyilvánossága, a birói s rendőri hivatás elvá­lasztása, védő s vádlott közti szabadabb közlekedés stb. és a mik a jogbiztosság érdekében igen is ajánlhatók. Angliában is mindinkább halad a büntetőjog reformja — mi legújabban a börtön rendszerre terjed ki. Newgatebe a magán elzárás vitetett be. Holsteinban a szervezeti törvény a bíráknak elmozdit­hatlanságát biztosítja. Rómában legújabban az asyl jog vétetett szabályozás alá; akkép hogy a bűntettesek szabadon benmaradhatnak a menhelyen mindaddig, mig új bűntettet nem követnek el. Ha pedig azon men­helyi tartózkodásuk ideje alatt is tennének valami kihágást, akkor az egyházi börtönbe vitetnek és onnan a világi hatóságnak kiadat­nak. Mielőtt azonban ez történnék, 3 nap engedtetik, hogy akár éjjel, akár nappal eltávozhassanak menhelyükről; és igy magokat ismét kiszabadíthassák az igazságszolgáltatás kezei alól. Németországban több állam részéről mutathatunk fel ez idő szerint is buzgó tevékenységet. Poroszországban a polgári hatóság bevitele terveztetik, de ugy , hogy kényszerítéssel ne járjon és szükségbelivé sem válhasson. Egy rendelet pedig a megtébolyodott fegyenczek bánásmódját szabályozza. — H a n n o­v érában a bírósági szervezet reformja van munkában. Uj ügy­védi rendszabály is készítetik , mely szerint az ügyvédi osztályra való felügyelet az igazságügy minisztérium és általa kijelölendő ha­tóságok kezeiben központosuland. Az fogja kijelölni állomás helyei­ket ; és annak külön engedélye szükségeltetik a gyakorlat megkez­désére , habár ügyvédi vizsga letétetett is. Az anwalt és advokat megkülönböztetése meghagyatik. — Egyszersmind az ügyvédi ka­mara is szervezés alá vétetik. Valódi tekintélyek után azonban ugy látszik, hogy a kormány ezen birósági s ügyvédrendi terveivel nem áll a haladás terén. Az hozatik fel ellene különösen, hogy a birósági szervezetben a társas biróságu törvényszékek száma fogyasztatnék, és az egyes biróságok hatásköre tetemesen kész pénz öszvegeknél vagy hason értéknél 300 tallérig, nem számitva számos saját nemi p. o. cselédségi stb. ügyeket, kiterjesztetnek , ugy, hogy a polgár­jogi pereknek legnagyobb része el vonatnék a törvényszékektől, me­lyek társas szerkezetjük által mindig több biztosítékot nyújtanak a jog érdekeknek, mint az egyes biróságok. — Az ügyvédi rend ter­vezete ellen pedig azon kifogás emeltetik, hogy általa igen nagy alárendeltség eszközöltetnék , és ezen osztály iránti nagy bizalmat­lanság nyilvánitatnék. Erre mutat p. o. azon javaslata, mikép jö­vőben ne legyen az ügyvéd kamaráknak joguk a törvénykezés hiá­nyait szóba hozhatni, uj törvények s rendszabályok hozatalát, vagy létezőknek reformját ajánlani s indítványozni; ámbár kétségtelen, hogy e tárgyak közül az ügyvédi osztálynak lehet épen legrészle­tesb s legterjedelmesb tapasztalata és ismerete. — Ezenkivül Han­novérában uj büntető perrendtartás is van tárgyalás alatt; vala­mint a biróság elleni figyelmi eljárás és szabályozás alá vetetett. — Baj országban az új bünt. Codex terv jelenleg az igazságügyi minisztérium kebelében van tárgyalás s vizsgálat alatt Schwarz­burgban január l-jén új polgári perrendtartás lépett életbe, melynek több jó oldalai vannak , nevezetesen a mennyiben az eljá­rás rövidítését s egyszerűsítését eszközli; mik azonban jóformán egészen háttérbe szoritatnak azon árnyoldala által, mikép a nyilvá­nosságot és szóbeliséget nem fogadta be alapelvei közé; mi nél­kül pedig napjainkban tökéletesb törvénykezést senki sem vár nyerhetni. Vegye§ek­— Február 16-kán jelent meg a birod. törv. lap VII. darab. Tartalma: 28. sz. Távirdai szerződés 1858. jun. 30. a német auszt. távírda egylet s Belgium Francziaország között. 29. Igazságügy minisztériumi rendelet (1859. jun. 3.) a birói végrehajtás korlátozá­sáról a politikai hivataloskodással megbízott községi tanácsok hi­vatalnokai és szolgái ellen. 30. 1859. febr. 4. miniszt. rendelet egész államra eltiltja a halvány-hamélag (Chlorkali) használatát közönsé­ges villóvali (Phosphor) gyufák készítésénél. 31. Miniszt. rend. a millanói-állatgyógyintézet szabályozásáról. — 32. 1859. febr. 6-ki keresk. miniszt. rendelet, mely meghatározza a községi hivatalok bérmentes küldemónyezéseit a közigazgatási ügyekben. —33. Igaz­ság s vallásügyi miniszt. rendelet 1859. febr. 7., mely közzéteszi a concordatum XXI-dik szakasz második fejezetének közelebbi hatá­rozatait. — Február 23-kán adatott ki a törv. lap. VIII. dar. Tartal­ma: 34. sz. 1859. febr. 14. miniszt. rendelet az egész államra, mely korlátozza az öszvérek átvitelét 35. sz. 1859. febr. 14. Tirolra a Klauseni bányabiztosság megszüntetéséről. Hi\atalo§ tudnivalók­Pályázatok. A soproni állami főügyészségnél álladalmi ügyész 1890 frt illetőleg 1470 írttal, 4 hét alatt. — Eperjesi fctörvszéktől rimaszom­bati cs. kir. ny. jegyző 2100 frt o. é. biztosítékkal 4 hét alatt, a rimaszombati m. törvszéknél, — és t o r n a i jegyző 1050 frt o. é. biztosítékkal 4 hét alat a kassai orsz. törvszéknél. — Szabadkai járásbirós. tollnok 420 frttal 4 hét alatt. Csódök. Pesti orsz. törvszéknél I g 1 György molnár mester ellen perügyelők Szabó János és Kurcz Ján. Bej. máj. 10., vál. máj. 12. — M. Szi­getim, törvszéknél V á r a d y Ádám földbirtokos hagyatéka ellen ; perügy. Fábián János és Csiszár Mihály Bej. apr. 30-ig. — Z e n t a i jbirós. S t e r n Vilmos adai keresk. ellen ; perügyelő Vuits Svetozár. Bej. apr. 25 , vál. máj. 2. — N.-K i k i n d a i jbiróság H i r s c h Pál beodrai keresk. ellen ; perügyelő Staneovits S. Bej. mart. 31., - Bécsi orsz. törvszéknél Rubinstein J. házaló keresk. ellen; perügyelő dr. Seiler. Bej. apr. 30. — Bonyhádi szol­birós F e i n Lázár szabó mester ellen ; perügyelők Kiss Laj. és Berger Ben. Bej. mart. 9., vál. mart. 15. Csödmegszünletés. Pesti keresk törvszéknél Bajai Ján keresk­-Komáromira, törvszéknél Pap Ján. és Rosa ellen. ellen. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZ0K0LAY ISTVÁN. Megjelenik a „TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK" jelen alakban re 3 frt — negyedévre 1 frt 70 kr. ai 9. sz. 2-dik emelet 6. Ide küldendők mind a levelek, mind az előfizetési pénzek. hetenkint kétszer — kedden és pénteken egész évre 6 frt, - félévre 3 frt — negyedévre 1 frt 70 kr. ausztriai értékben. — Szerkesztési szállás Előfizetési árak : Belváros, aldunasor Pesten, 1859. Nyomatott B eimel J. és Kozma Vazulnál.

Next

/
Thumbnails
Contents