Törvényszéki csarnok, 1859 (1. évfolyam, 2-43. szám)

1859 / 12. szám

48 az egyes személyt, ki fegyveresen ütbe, épen ugy kívánja bűntettesnek venni, mint midőn többen egyesülnek ily tett cl követésére." Világosan kifejeztetik ebben, hogy a beütő csoportnál nem szükségeltetik fegyver létele, mert különben az összehasonlítása fegyveres egyes személyei nem bírhatna alappal. -- Hasonlóan egy 1854. apr 19-ki döntvényben is ugyanazt erősiti, mely hibásnak nyilvánítja azon nézetet, mely szerint a 83. S bűnténye nem léteznék akkor, midőn több összedett nép fegyvertelenül üt be valamely házba vagy lakásba. E S- szellemének kellő felfogására jelentékenyek az 1852 apr. 15 legfelsőbb törv. döntvénynek azon szavai is : „A vitás kérdés — egy elébe terjesztett bűntetti ügyben — abban áll: váljon a 83. S. erőszakos beütésének kelléke abban áll-e, hogy az illető lak ajtaja fejszével felfeszítessék, akár azután ezen eszköz az ajtó előtt kint hagyatott is a tettes által; vagy pedig abban , hogy a tettes fegyverrel ellátva nyomuljon be a lakásba s gyakoroljon ott a személyeken, vagy vagyonon erőszakot. Es a 83. §-nak mind szószerkezete, mind szelleme a mellett van, hogy az utóbbi szükségeltetik." Tehát nem elegendő a fegyverrel való ajtó felnyitás, hanem kell, hogy a lakba való benyomulás és erőszakoskodás is fegyverrel ellátott egyén által történjék. Bűnt. törv. 98. §-nak a pontjához. E pont szerint zsarolás általi ny. erőszakoskodást követ el, ki valamely személyen valóban erőszakosságot követ el a végre , hogy őt valaminek teljesítésére, eltűrésére vagy elmulasztására kényszerítse. Egy legfőbb törv. döntvény azt alapította meg, hogy e bűntettnek lételére nem szükségeltetik, hogy a tettes az illetőn erőt is vegyen, hogy őt legyőzze; hanem elég ily siker nélkül maga az erőszak használata is ; másodszor pedig, hogy az sem képez abban lényeges kelléket , hogy valaminek teljesítése, eltűrése, vagy elmulasztása egyenesen magán-polgárjogi jogokra vonatkozzék. (1858. mart. 23. 2,846. sz. a. dontvény). Ugyané pont felvilágosítására szolgálhatnak kövező korábbi döntvények is. Azon esetben, midőn az adós erőszakkal elveszi hitelezőjétől az őt szenvedőleg illető kötelezvényt a végett, hogy azt követelése bizonyítékától megfossza , nem követtetik el rablás, ha. nem a 98. §. a pontja alatti erőszakosság. (1856. nov. 18 dönt.). Ha a valaminek eltűrésére irányzott erőszakos kényszerítés által valaki azt akarja elérni, hogy az erőszakolt nő testi közösülés eltűrésére kényszeritessék , akkor nem a 98. §. a pontja alatti nyilván erőszakosság, hanem a 125 § szerinti erőszakos nemi közösködés bűntette követtetik el. (1854. dcc. 28. dönt.). Bünt. törv. 101. S-h o z. Midőn bizonyos esetben, egy postatiszt a felektől levél bélyegre adott pénzt magának eltevén, a levélre már használt bélyegjegyeket ragasztott fel; kérdés támadt az iránt, váljon az által a 101. §. szerinti hivatali hatalommal való visszaélés, vagy csalás követtetett-e el? A legfőbb törv. határozata ez : Minthogy a posta bélyegnek felnyomása — (t. i. a feladási hely s idő hivatalos kitétele) a levél jegyekre rendszabályul szolgál, hogy a már használt jegyeknek újólagos alkalmazása meggátoltassak, azért az ily rányomás az arra rendelt posta hivatalnokra nézve valódi hivatalos cselekvényt, eljárást képez. Ha ő tehát a levél feladóktól a kellő levéljegyek megszerzése végett vett pénzt, a helyett, hogy kii űzött czéljára fordítaná, magának megtartja, és helyette már használt jegyeket ragaszt fel, s ezekre nyomja rá a posta bélyeget, ez által nem csalást, hanem hivatalos hatalommah visszaélést követ el (1857. dec. 4, döntv. 12,311. sz a ). 101 s 102. S I» pontjához. E §S a közhivatalnokok által elkövetett bűntettekről rendelkeznek, igen számos kétségek merültek fel már az iránt, hogy kiket lehet s kell közhivatalnokoknak tekinteni. E kérdés merült fel legujabban az anyakönyvek vitelével megbízott lelkészek tekintetéből is. A legfőbb türvszék határozata az: hogy azon lelkész, kinek kötelességévé tétetett a születési, esketési s halálozási könyvek vitele, ezen kötelezettségénél fogva a 101. S- értelmében közhivatalnoknak tekintendő. Ha tehát ily lelkész az érintett könyveket meghamisitja, ha azokból oly kiadványokat, kivonatokat készít , melyek valótlan tényeket tartalmaznak , az ily lelkész — feltéve rosz szándokát — a 101. és 102. S- 1». pontja alatti hivatal hatalommali visszaélés bűntettét követi el. (1857. dec. 15. 12,582. sz. a. döntv ). — Ide vonatkozik egy előbbi döntvény, miszerint a hivatalos ügyekben tett valótlanságnak tanúsítása nem veszti el bűnösségét az által, ha más irományokból a valótlanság nyomára könnyen rá lehetne jönni. (1833 okt. 20. dönt ). Vegyesek. Febr. 5 és 8. adatott kiabirodalmi törv. lapnak V s VI. darabja következő tartalommal : 95. sz. ministeri rendelet az egész államra azon összeütközések s veszélyek elhárítása s megakadályozása iránt, melyek a bányaüzlet s vasut-vállalatok között létesülhetnek. 26. sz, pénzügyi rendelet a házaló kereskedési engedély meghosszabbításának bélyeg illetéke iránt. 9t sz rendelet a gyógyszerek díjazása felett. Hivatalos tudnivalók. Pályázatok. Gyuláim, törvszéknél államügyészi helyettes 840 frt. 4 hét alatt. — K i s - c z e 1 i szbiróságnál írnoki Állomás 315 frt , febr. 14-ig. — Abauj- Tornai m. Írnoki áll. 315 frt a m i s 1 y e i szbirós. 4 hét alatt. — Beregszászi m. törvszéknél tanács titkár 945 frt, 4 hét alatt - — és törv. segéd 525 frt, 4 hét alatt. Csődök. Halmi szolgabiróságnál szászfalusi lakos S t e i n Izrael hagyatéka ellen ; perügyelő Ozsváth Ferencz és ligry Károly. — D e r e c sk e i szbiróságnál Klein Salamon bakonszegi haszonbérlő ellen ; perügyelő Jakó Pál és Komáromi Károly. Bej. apn'l 12., vál. april 15. — B.-G y a r in at h i m. törvszéknél R é (1 e k i István volt cs kir. szolgabíró hagyatéka ellen • perügyelő Dedinszky Gyula és Reményfy József. Bej. máj. 3., vál. máj. 14. — Szatmárim. törvszéknél V i d a Sándor ellen ; perügyelő Vajai Károly és Uray János. Bej apr. IS., vál. apr. 19. — Pesti kereskedelmi törvszéknél Eger L. keresk. ellen; perügyelő Szabó János és Giczy Gyula. Bej. maj. 31 , vál. jun. 8. — Bécsben : W i m m e r János vegyesáru keresk. ellen ; perügyelő dr. Kramer. Bej. apr. 15., vál. apr. 19. - Pesti orsz. törvszéktől 5 c h v? a r z Sámuel pesti zsibárus ellen; periigyelö Ghiczy Gy. és Schmidt Titus. Bej. apr. 10., vál. apr. 21. - P o s o n y i szbirőságtól W e i n b e r g e r Dávid földbirtokos hagyatéka ellen ; perügyelö dr. Maier. Bej. mart. 26 , vál. mart. 31.— Bécsben: Arnegger Fer. lisztárus ellen; perügyelő dr. Mayer. Bej. apr. 30., vál. maj. 9. —Groschonig József szabó ellen ; perügyelf dr. Flndeit. Bej. mart. 21., vál. mart. 28. Csöilmcgszüntetéíi Komáromi jbirós. Seiler Jakab pálinkaégelő ellen. - S A. U j h e 1 y i m. törvszéknél ifj. G c i ge r József keresk ellen ; — és F o j t o v i c h Mária szül. Stefanovics ellen. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelenik a „TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK" jelen alakban — hetenkint kétszer — kedden és pénteken - Előfizetési árak egész évre 6 frt, - félévre 3 frt - negyedévre 1 frt 70 kr. ausztriai értékben. - S z e r k e s z t é s i s z á 11 á s , Belváros 'alduVasor 9. sz. 2-dik emelet 6. Ide küldendők mind a levelek, mind az előfizetési pénzek. Pesten, 1859. Nyomatott Beiméi J. és Kozma Vazulnál.