Törvényszéki csarnok, 1859 (1. évfolyam, 2-43. szám)

1859 / 10. szám

40 légyen. Erre nézve 1858. jun. 16. 6073 sz. a. dönt. azt raondá ki: hogy a gonosztett végrehajtására alkalmas, de nem elégséges cselek vény ugy tekintendő, mint a valóságos elkövetésre vezető tett, mi tehát megbüntetendő bűnkisérletet képez. — Ide tartozik egy 1852. jan. 17. döntvény is, miszerint a tettnek mint bűnkisérletnek beszámítását csak oly eszköz használata szünteti meg, melyteljesenalkalma 11 a n az illető bűn szándék kivitelére , de nem az is. ha a különben alkalmas eszköz igen kis mennyiségben használtatott. — Következéskép egy más döntvény kimondotta azt is, hogy a gyermek elhajtási kísérletre elég, hacsak a beadott szer alkalmas, nem kellvén s lehetvén tekinteni arra, hogy a készitett ital minden terhes asszonynál a phisikai szervezet tekintetbe vétele nélkül okozna-e elhajtást, vagy csak bizonyos testbéli állapot feltételénél; minthogy a testbéli állapot, s hogylét csak idegen akadályul, vagy véletlenül jön elő, mi által a bűnkisérleti beszámithatást ki nem zárhatja. Bünt. törv. 81. S-hoz. A 81. S-ban megalapított nyilvános erőszakoskodási bűntett elkövettetik akkor is, ha közhatósági szolgák ellen szolgálatuk gyakorlata alatt veszélyes fenyegetés általi ellentállás használtatik. Egy m. döntvény kimondotta , mikép ily veszélyes fenyegetésnek tekintendő azon tett is, midőn valaki egy hegy vagy domb tetejéről, melynek aljában közhatósági szolgák szolgálatjuk végrehajtásában működnek, kő darabokat gördit le , hogy ez által azokat szolgálati teendőjük teljesítésétől visszatartsa. Azért ily tett a 81. S-ban kifejezett ny. erőszakoskodási bűntettet képezi. (1858. jun. 8. 6013. sz. a. döntvény). — A veszélyes fenyegetésről vannak régibb döntvények is, melyek meghatározták, hogy nem szükséges, mikép a fenyegetési cselekvény valósággalis alkalmas légy e n a czél kivitelére (1853. jun. 16. e 1 ő 11), de különben hogy veszélyesnek csak akkor tekinthető, ha az éltet vagy egészséget fenyegető rosszat tartalmaz, s körülményei olyanok, hogy teljes valószínűséggel lehet azonnali teljesítésétől tartani. (1852. aug. 5. dönt) Vegyeseit Sümegben jan. 22-kén rögtönbirósági itélet következtében egy nő kötél által végeztetett ki. Közöljük ezen Ítéletet s tényt szomorú jeléül, mikép az erkölcsi romlottság alsó nőosztályaink körében is igen nagy terjedelmet vőn Ez azonban alkalmul szolgálhat a kellő óv- és gyógyszerek fölkeresése s alkalmazása körüli gondolkozásra is. Igen fontos s érdekes kérdés itt, hogy mily befolyást gyakorolhat e téren a bűnvádi törvényhozás; és hogy a napjainkban oly nagy mérvben megtámadott h a 1 á 1 büntetés által elérhetni-e a kivánt jogbiztositéki czélokat. E kérdéseket nem mulasztandjuk el adandó alkalommal tárgyalás alá venni; de legközelebb azt veendjük taglalás s vitatás alá, hogy a bünt. perrendnek 410. §. nem szükségei-e módosítást. Az érintett rögtön bírósági itélet igy szól : „T. Terézia és K. vagy R. Júlia folyó évi január 4-kén M. Száli szent-gróthi szolgálóval a türjei hegyoldalban találkozván , őt az országútról egy félreeső gyalogúira elcsalták , s itt azon költött ürügy alatt, hogy ő K. vagy R. Juli ruháját ezelőtt két évvel ellopta, megtámadták, tettleges bántalmakkal illették és őt 10 frt 25 kr. váltó értékű ruháitól megíosztották. — Ezen, a bünt. törvénykönyv 190., 192. és 194. SS-ok által tiltott rablás büntette miatt T. Terézia és K. vagy R. Juli a folyó évi január 20-kán Sümegh mezővárosában összeült rögtön biróság által önbeismerésük alapján bűnösöknek kimondatván, T. Terézia a bünt. perr. 410. § értelmében kötél általi halálra ; K. vagy R. Juli pedig 10 évi súlyos börtönre Ítéltetett, s a halálos itélet T. Terézián folyó évi január 22kén dél előtti 11 órakor S.-Mihályfán végrehajtatott. A zalaegerszegi cs. kir. m. törvszék, mint rögtön biróság által. — Február l-jén adatott ki a birod. törvénylapnak IV. darabja, következő rendeletekkel: 17. szám alatti ministeni nyilatkozat Lippe-Detmold irányában azon eljárásra nézve, mely az illetők ingó hagyatékának tárgyalása körül követendő. 18. szám császári rendelet azon szabályok iránt, melyek szerint a 1856. jan. 1. cs. ny. parancs rendeletei az egyházi javakra Erdélyben is alkalmazandók. 19. sz. egy pénzügyi rend. Morva-Silézia számára. 20. sz. igazs. rend. az iránt, hogy a közjegyzők hivatalos eljárása körül tartott vizsgálatnak költségei mikép fedezendők. 21. s 22. sz. alattiak szinte csekélyebb jelentőségű pénzügyi rendeletek. 23. sz. bel s igazs. rend. egy erdélyi községnek más járásbai áttétele iránt, és 24. sz. a bel s pénzügyi rendelet, melynek értelmében a ló-kivitel az egész állam területén bizonyos megszorítások alá vétetik. — Az igazságügyre vonatkozókat legközelebb adni fogjuk. Hivatalos tudni valók Kinevezések. Haukh Ferdinánd Arad megye főnöke jelen állásábani meghagyásával az aradi úrbéri törv. elnökévé. — SohaurekKár o 1 y szolgabiróvá a kassai kerületben. — Rogulics Mihály s He ys1 a r V i n c z e járásbirósági segédekké a szerb vajdaságban. Pályázatok. Gyulai törvszéknél hely. államügyészség titkári ranggal 840 frt, 4 hét alatt a főállamügyészséghez ; derecskéi v. szolgabiróságnál irnok 314 frt. — Debreczenben megyehatóságához febr. 15-ig d e br e e z e n i törvénysz. segéd 525 frttal, 14 nap alatt elnökséghez ; Kassai törvszéknél segédbirói áll. 735 frttal 4 hét alatt az elnökhöz : kalocsai árva bizottmánynál számtudó ülnök 535 frttal szolgbirósághoz febr. 20-ig; b eregszászi törvszéknél iroda tiszti áll. 525 frt fizetéssel 4 hét alatt tszeki elnöknél. Marmarosinál tanács titkár 945 frttal 4 hét alatt elnökséghez; c s u r g ó i v. szolgbirónál tollnok 420 frttal, febr. l-ig somogyi m. főnökhöz ; esztergami járásbíróságnál két irnok 367—315 frttal és egy tollnoki áll. 525 frttal; budai törv székhez 14 nap alatt. Csódftk. Rétsági szolgabiróságnál özvegy P r ó n a y szül. Balogh Emília utáni teljes korú örökösök, saját kérelemre Romhányban ; perügyelő Reményfy Józsa b.-gyarm. ügyvéd ; gond. Frideczky.Bej. mart. 30., vál. febr. 16. — Szabadkai jbirós. P o 11 á k Adolf szűcs ellen ; perügyelő Dedinszky Diénes. Bej. apr. 26., vál. apr 30. — Szatmári törvényszék által néhai Szigethi János tiszaberki hagyatéka ellen ; perügyelő Keresztszegi Lajos, gondnok Kovács Imre. Bej. s vál. mart. 15. CsódmegszOntetés. Kulai jbiróságnál R o t h Dávid topolyai keresk. ellen ; szegedi törvszéknél. - Salamon Ödön ellen. — Aradon Horváth József füszerárns ellen. — Kaposvárott: Kaufer Lajos ellen. — N. Váradon : H a n d e 1 J. keresk. ellen. — Pesten : Hild József ellen. — SopátaA. zebeni lakos ellen. — LandorJ. újszőnyi lakos ellen. — Pesti törvszék ajtai W o 1 ( rá u Karolina , W i n d h a g e r Károly s H e r m a n S. ellen. N. Kikindán : Z a m u r o v i cs Sándor keresk. B rummer Samu ellen. — Gyfri törv. által M ü 11 e r Lajos mészáros ellen. - Baján : T r a u b Samu ellen. — Homonnén ; Jakubovics szabó ellen. — Czegléden : Dósay Fer. s társa ellen. — Pesten H. Falkenberg könyvkötő ellen. — Lángé r Márton s n»jje I\Iári& ellen. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZ0K0LAY ISTVÁN. Megjelenik a „TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK" jelen alakban - hetenkint kétszer - kedden és pénteken. — Előfizetési árak egész évre 6 frt, - félévre 3 frt - negyedévre 1 frt 70 kr ausztriai értékben. - Szerkesztési szállás: Belváros , a.dunasor 9. sz. 2-dik emelet 6. Ide küldendők mind a levelek, mind az előfizetési pénzek. Pesten, 1859. Nyomatott Beiméi J. és Kozma Vazulnál.