Törvényszéki csarnok, 1859 (1. évfolyam, 2-43. szám)

1859 / 9. szám

36 kötve szükségkép, hogy minden Írásbeli előkészület is végkép kizáratassék Ez nem volt létesíthető egy nemzetnél sem , mely polgárisult, melynek forgalmi s vagyoni viszonyai kifejlődöttebbek s bonyolultabbak is. Azért a f r a n c z i a s hannovérai rendszer példájára Oldenburgban is a szóbeli tárgyalással Írásbeli megelőző e I j á r á s köttetett össze. Ezen előkészület, s a szóbeli tárgyalás között azonban lényeges válasz fal húzandó. Mert amannak csak arra kell szorítkozni, hogy a tárgyalást előkészítse, hogy annak számára az anyagot, a tényeket összehordja, hogy mintegy skeletje legyen a szóbeli előadásnak, tehát hogy csak a viszály tényálladéki részét világosítsa fel, egészen elvonatkozva a jogi fejtegetésektől, melyek csak a szóbeli tárgyalás körébe tartozhatnak. Ezen elvek kifolyása az oldenburgi perr. 75. §., melyként az írásbeli elő eljárásban nem jöhet elő más . mint „die Antrage der Partéién , die Thatsachen , auf welche die Antrage gestützt sind, die Erklárung über d. Thatsachen, iiberhaupt das, was zur thatsachlichen Feststellung gehört." — Kivételkép a jogi fejtegetés Írásban megengedtetik, ha különösen nehéz s bonyolult ügyek jönnek elő. —A h an n o v. perr. az előkészitő iratok hosszadalmasságát gátolni akarván a 93. §. c pontban azt rendeli az iratok tartalmáról: „das Gesuch , und zur Begründung desselben e i n e kurze Angabe der thatsachlichen V e r h á 11 n i s s e." Az old. ezt nem fogadta be, mi pedig kivált az átmeneti korszakban legalább is figyelmeztetésül jó lehet. — A többi elveire nézve megemlítendő az 57. §., mely nemcsak a szegény jogot azoknál, kik közintézetekből láttatnak el, hanem u. n. Creditrech t-et is megalapította, mely bizonyos 3 évig terjedhető időre a perköltség letételétől mentséget ád , azoknak, kik a rögtöni letétel által magukat vagy családjokat nyomornak tennék ki; 4G. §. kötelesek a felek magukat a társas s feltörvényszékeknél ügyvéd által képviseltetni- és a nyilvános ülésekben a fél ügyvédje jelenében emelhet szót 77. cz., mely a kereset halmozást tetemesen kiterjeszti, — ki hason jogalap s igényeknél akkor is , ha pertársaság nélkül azok többektől vagy többek ellen intéztetnek; 81. ez. perköltségek végetti biztositásnak csak ingatlannal nem biró felperes ellen van helye, de számos kivételekkel, hová tartoznak a szegények s váltó ügyek s minden belföldi ki a fizetési képességét kimutatja; ez a hannovérai után, hol igen üdvösnek nyilvánult; 84. cz. az ellenkereset esetébeni biztosíték-kötelezettség megszűnik , kivévén oly igények végrehajtását, melyek ellenében beadott, de még el nem intézett ellen követelés áll ; 114. cz. egyik fél meg nem jelenésével a másik előadására s az ügy helyzetéhez képest ítélet hozatik ; hátrányai ellen a makacsnak, ha a biró eljárása ellen kifogás nem tétethetik, csak a visszahelyzésben (191) van menedéke s csak különben fölebbezésben (l 15) is. — A tagadások, tény elforgatások, s bizonyítási hosszadalmaknak, melyek főkép az ügyvédek által az irott eljárásban nagyon is elterjesztetnek, elhárítására, s ezzel a perlekedés rövidítésére, az igazság kiderítésére nagy befolyású azon jogi intézvény, mely abban áll, hogy a tényviszonyok fölvilágositása, igazság tökéletes kiderítése végett a felek személyes megjelenésre kénytethessenek ; s az ellenfél a kikérdezési jogot gyakorolhassa, a másik félnek felelési kötelezettségével. Ily, bár hiányos intézmény francziáknál azrinterrogatoire sur faits és Com parition des partié s. — Ide tartozik az oldenburgi 103. cz. is, mely feljogosítja a bírót, hogy hivatalból vagy megkeresésre a felektől az oly felvilágosításokat követelhesse. — A 10(3. §. igen fontos, megengedvén az Írásbeli elő eljárás nyilatkozatainak későbbi megváltoztatását — mi az igazság érdekében sokszor elkeriilhetlen ; — de csak, ha az ellenfél utána ellene nem mond ; s egyszersmind a birót kötelezi is figyelmeztetni a helytelen előadásokra; mi által az érintett szükség kielégítésére tetemes hátrányok fognak eredhetni. — Nagy jelentőségű abizo nyitási eljárásból 144. $-sa, mely szerint a bizonyitásnak, tanúk kihallgatásának nyilvánosan maga a bíróság színe előtt kell történni s nem titokban, egyes kiküldött bírósági egyén által, mint V r a n k h o n b a n , hol az átalánosan roszaltatik, főkép, mert így a feleknek tanú kikérdezése, mi A n g 1 i á ban oly sokra becsültetik kizáratott; a biró írásból a vallomást oly hűn s bizton ki nem ismerheti, mint szóbeliből; a vallomási jegyzőkönyvek hiányai felett számtalan viták erednek, és a perek hosszadalmasokká lesznek. Hiány azonban, hogy az old. perr. a tanúknak magok a felek s képviselőik általi kikérdezését meg nem alapitotta) mint volt ez Rómába n is, s van jelenben Angliában, s miben a jogbiztositéknak egyik legfőbb eleme találtatik. — Igen helyes, hogy az eskü formában (174. §) ki kell tenni, hogy gondos, lelkiismerete sutánnézés s vizsgálódás után van tudomása erről s erről. A tanú kötelezettség az okiratok kiadására (190,) ki nem terjed, mit bizonyos határokig sokszor szükséges lenne alkalmazni. A semmiségi panasznak (26ri.) 11. esetben van helye. — Különösen kiemelendőnek véljük azt, hogy az oldenb. perr. az államügyészséget a polgárjogi törvénykezésben is bevitte. Ennek hivatása ez. A tárgyalásokon jelen lehet, de nem a bírói tanácskozásoknál is; minden peres ügyben megnézheti s vizsgálhatja az aktákat; bizonyos ügyekben p. o. melyekben az egyházak, községek, iskolák s jótékony intézetek érdekelvék, birói illetőség kétsége vagy recusatio jön elő, okmány hamisítása és semmiségi panaszok jönnek elő stb. tárgyalás előtt 3 nappal az iratok vele hivatalosan közlendők. — A felek előadásai után indítványokat tehet. Az elősorolt esetekben az egyes bíróságok is közölhetik vele az iratokat vélemény adás végett. Elfogadtatott a jogegyesség tökéletesb eszközölhetése végett, a íranczia jog utánzásával. De az oldenburgi annál tovább is ment, midőn még az egyes bíróságokra is kiterjeszté a befolyását, mit helyesleni épen nem lehet. — Különben az előadottak eléggé tanúsítják , mikép oly perrendtartást mutattunk be juristáinknak, mely e téren a tudomány vívmányainak felhasználásával a legelőhaladottabb törvények közé sorolandó, s melynek utánzását méltán ohajthatnók. Hivatalos tudnivalók. Csődök. Szabadkán: Si miles Salamon, ellen perügyelő Zorda Bódog. Bej. jun. 7., vál. jun. 14. — Rétsági szbiróságtól Rozenberg J. alsó-petényi szatócs ellen ; perügyeló Balassovics Imre. Bej. s vál. mart. 31. — Varasdon : Sch lesinger V. ellen; perügyelő Mocovec F. Bej. mart. 15. vál. mart 22. — Pesten: orsz. törvszék által K i s M i li 1 y pesti molnár ellen perügyelő Terey lg. Szontagli K. Bej. mart. 17., mart. 24, — Kun szül. Jakabfalvi Emilia asszony ellen ; perügyelő Lovisch E. Bej. apr. 20., vál. apr. 28. — J ászberényben: m. törvszéktől M a z u c h M keresk. ellen ; perügyelő Batlió lg. Bej. apr. 4., vál. apr. 9. — N.-Várad o n : orsz. törvszék által R o z e n f e 1 d M. s neje ellen ; perügyelő Jokoby Ágost. li. Szabó J. tömeggondnok királyi S. Bej. mart. 4., vál. mart. 19.— B u d á n : orsz. törvszéktől Weisenfels József budai szabó ellen; perügyelő Környei Ede, Jóry Fer. Bej. apr. 23., vál. máj. 18. — H e r m a n n lg. budai órás ellen ; perügyeló AndoríTy K., Csáky J. Bej. apr. 23., vál. máj. 18 — Budai orsz. katonai törvszéktől : W i c k e n b u r g K. szlatinai nyugalm. kapitány ellen ; képviselő dr. Gombár János. Bej. jul. 15. — Fiumében: p. törvszéktől P a o l i n i F. kereskedő ellen ; bej. febr. 28. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZ0K0LAY ISTVÁN. Megjelenik a „TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK" jelen alakban — hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési árak egész évre 6 frt, — félévre 3 frt — negyedévre 1 frt 70 kr. ausztriai értékben. — Szerkesztési szállás: Belváros, aldunasor 9. sz. 2-dik emelet 6. Ide küldendők mind a levelek , mind az előlizetési pénzek. Pesten, 1859. Nyomatott B e i m e 1 J. és Kozma Vazulnál.