Törvényszéki csarnok, 1859 (1. évfolyam, 2-43. szám)

1859 / 2. szám

8 ban a fegyelmi törvényszékek elébe ezen évben 189,515 vádügy került, melyek vétségeket képeztek. Ezek közül a közer-kölcsiség ellen 2807; vallás ellen 274 vétség for­dult elő; legnagyobb számban az egyszerű lopások: (48,560) és az erdei kihágások (60,473) fordulván elő. — Végre jönnék a rendőrhatóságok, melyek 1—5 napi fogságot rendelhetnek, s melyek 1855-ben 39ö,477 ily ítéletet hoztak. — A semmisítő szék elébe 1459 semmisé­gi panasz került, melyek közül 925 elvettetett, 288-nál hely nem adatott és csak 245 semmiségi ítélet hozattatott. A tudomány jelen állását képviselő értekezések ki­vonatai közül megemlítendő különösen a megtartási jog fejtegetése, kiterjeszkedve az itt előfordulni szo­kottjogesetekre, milyenek p. o. az exceptio non adimple­ti contraetus, a judicium contrarium alapján tett kifbgá­s'ok ; az e n g e d in é n y r ő 1 s különösen a hallgatag s ál­engedményről : az adás-ve vésnek tanáról, különösen azon kérdések fejtegetésével, hogy a kész pénz lehet-e az adás-vevésnek tárgya; és hogy a súly-mérték és szám­szerint eladott tárgyaknál a közbejött veszély kire ne­hezedik s ki által viselendő? — a haszonbér köréből azon kérdésről, hogy a tulajdonosnak van-e joga a bér­leti idő lefolyta előtt kármentesítést követelni a bérlőtől, a jószágnak szerződés elleni, s a gazdászat szabályaival sem összeférő berendezése miatt; a végrehajtási perről, hol ennek történeti kifejlődése és természete féjtegettetik; az esküről mint bizonyitéki eszközről a polgári tör­vénykezésben, hol a szerző az eskünek elhatározási . Íté­leti eldöntő erejét igyekszik kimutatni; az ítéletről, s a jogérvényű ítéleteknek hatályáról. — A bűntető jog köréből különösen az erőszaktétel kísérletéről, tolvajlás bevégzett kísérletéről, a tolvajnak bűntette kivitelénél tör­tént tévedéséről, gyújtogatásról, hamis esküről, gyermek­kitételről s gyilkosságról, szükségbelí önvédelemről, bűn­vádi bizonyításról, s különösen a tanuk általi bizonyítás­ról stb. irt értekezések ismertetnek meg. Ezeken kivül részletesb kivonatokban nagyobb s önálló polgár- s bün­tetőjogi munkák is bemutattatnak s tárgyaltatnak p. o. a római jog hermeneutikája Lángtól 1857. a középkori jogirodalom történetéhez adatok Maasentő] 1857. Wal­ternek híres egyházi jogtana 12-ik kiadásában; a német egyházi jogtan Meyertől 2-ik kiadásban; kamatláb a ró­maiaknál Streubertől 1857-ben; római jogi értekezések Demelnisíól, különösen az elévülésről Savignynek ide tar­tozó elévülési (Systhem des röm. Rechts V. B.) tanára vo­natkozólag; a kötelezettségi jog a római és a jelen jogsze­rint Kuntzétól (Lipcse 1856.), mely munkában a kötele­zettségeknek egész rendszere ki van fejtve, a jelen jog­s vagyonviszonyokhoz alkalmaztatva s különösen azon törekvéssel, hogy a még most is élesen egymás ellenében álló philosophiai és históriai jogiskolák egymással kibé­kitessenek ; továbbá Plancknak híres munkája az új bűn­vádi eljárás rendszeréről a legújabb bűnt. perrendek alarj­ján (1856): Walternek és Zopflnek ujabb kiadásokban megjelent jeles német állam- s jogtörténeteik; Ortloffnak jog-encyelopediája; Estnarknak római jogtörténete (1856); bécsi jogtanár Dworzáknak római magánjog rendszere (1856. Bécs.); Bekkernek a jelen német bűntető jog elmé­lete (1857.); Osenbrüggenek büntető jogi értekezései, mely jeles műből még csak egy kötet jelent meg (1857.); Gla­sernek az osztrák bűntető jogból vett értekezései, külö­nösen a bűnös mulasztások és fenyegetések elméletéről (Bécs 1858.) Egy pár önálló jeles értekezést is tartalmaz, milyen az ujabb német bűntető törvénykezési jognak ki­fejlődése Schwarzetól. melyben az ujabb jogirodalmi források mind fel vannak használva — A törvényhozá­sok köréből Porosz, Bajor, Hannovér, Baden, Würtemberg, Hessen, Holstein s Ausztriának ide vonatkozó ujabb — ámbár nem a legújabb működései vannak röviden közöl­ve. — Különösen az ujabb jogirodalom ismeretének meg­szerzésére félette hasznos s bő tartalmú folyóirat. — A Mocsonyi meggyilkoltatásának bűntetti ügyében a vizsgálat már befejezett levén, hallomásunk szerint a végtárgyalás körülbelül e hó közepe táján fog megtartatni, mely hihetőleg leg­alább egypár napot igénybe veend. Hivatalos tudnivalók. Kinevezések Rogulies Mihály ca. kir. oraviezai járásbirósági tollnok, ideigl. törvsz. segéddé a zombori ker. törvszékliez. — Pályázatok. Az aradi mtörvszéknél, törvszéki segédi állomásra 630 frt évi fizetéssel. — A kassai orsz. törvszéknél egy tanácstitkári s egyszers­mind államügyész-helyettesi állomásra 945 frt évi fizetéssel. — A debreczeni mtörvszéknél egy liivataltiszti állomásra 525 frt fizetéssel és történli. egy já­rulnoki állomásra 315 frt évi fizetéssel. — A s.-a.-újhelyi mtörvszéknél ta­nácsosi állomásra 1260 frt évi fizetéssel. — A soproni helyt, osztálynál titkári állomásra 1260 frt évi fizetéssel; határidő 1859. jan. vége. — Erdélyben ker. hivataloknál II. oszt ker. biztosi állomásra 945 frt évi fizetéssel; és történh. III. oszt. ker. biztosi állomásra 840 frt évi fizetéssel ; határidő január vége Árverezések. Pesten: Frühthaller Ádámnak 136 frt 30 krra b. in­góságai 3 Korona utezában 26 az. jan 14. és 28-kán d. e. 9 órakor. — Mitter­dorífer Jánosnak 915 frt 40 krra b. ingóságai, Újvilág utezában 7. sz. jan. 20 és febr. 3-kán d. e- 10 órakor. — Hernes Nina assz. a Nagy-Mező utezában 12. sz. a, 2S5 pfrtra b. ingóságai, jan. 7. és 22-kén d u. 3 órakor. — Simegh Fe­reneznek, Terézváros, kerepes! út 22. sz. a. ingóságai, jan. 12-kén d. e. 9 óra­kor. — Huszka Istvánnak 900 pfrt 40 krra b. ingóságai, Leopold város, váezi nt 19. sz. a- jan. 18. és febr. 3-kán d. e. 9 órakor — S z e n t-E n d r é n : Joan­r.ovics Zsófiának 3350 pfrtra b. 4 db szőlője , jan. 25-kén d. e. 9 órakor. — M a g y a r-Ó v á r o t t: Pirk József és Mária 1615 pfrta b. 5. sz. házuk , jan. 15-kén. — Dadán: Bernáth Gyulának összesen 12,283 pfrt 45 krra b. ingat­lan vagyona febr. 7. és mart 7-kén d. e 10 órakor. — Páliban: Horváth Teréz, Borbála és Annának 401 pfrt 30 krra b. zsellértelkük febr. 7. és mart 7-kénd. e. 9 órakor. — Dengelegen : Moka György és Gábornak 164 pfrt 54 krra és 318 pfrt 24 krra b. házastelkei jan. 24 és febr. 24-kén d. e. 10 órakor. — D e b r e o z e n be n • Ernszt Lászlónak 1S50 pfrtra b. ingóságai, jan. 17-kén d. u. 3 órakor. — Sütykipusztán: Szaszkay Ferencz és An­na csődtömegének 17,895 pfrt 13 krra b. ingó s ingatlan vagyona jan. 13 án d. e. 10 órakor. — Csődök. Hamburger Dávid nagybecskereki hölgy-szabó ösz­szes vagyona ellen ; perügyelő Steingaszner Ernő ügyvéd. Bej. mart. 8-ig. vál. mart 10. — Gorócz Mihály n.-körösi lakos összes vagyona ellen; perügyelő Szenté János ügyvéd. Bej. jan. 30 ig; vál. jan 18. Csodmegszíintctés. S pi t ze r Márkus kalocsai szűcs mester ellen a kalocsai- ; Jákob József n.-barodi lakos ellen az élesdi szbirói hív. által. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZ0K0LAY ISTVÁN. Megjelenik a ,,TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK" jelen alakban —hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — E 1 ő f i z e t é si á r a k : egész évre 6 frt, — félévre 3 frt — negyedévre 1 frt 70 kr. ausztriai értékben. — Szerkesztési szállás: Belváros aldunasor 9. sz. 2-dik emelet 6. Ide küldendők mind a levelek, mind az előfizetési pénzek. Pesten, 1859. Nyomatott Beiméi J. és Kozma Vazulnál.

Next

/
Thumbnails
Contents