Törvényszéki csarnok, 1859 (1. évfolyam, 2-43. szám)

1859 / 8. szám

32 részeiben is. Az igaz, hogy e kitétel kölcsön használtatott, de itt a kölcsön nem szokott szorosan jogi jelentőségében vétetni, mert nem volt, s nincs is szó ilyeneknél a visszafizetésről, és mert jövedelmi osztalékot is nyújt a kamatokon kivül, mi a szorosan vett kölcsönnél nem történik. — Azonkívül a részvény-tulajdonság s kellék kitűnik abból is, mert elsőbbségi részvénynek hivatik, mi nem jelenthet adóssági kötvényt; és mert a részvényeseik mint tagok a gyűlésekben szavazattal is birnak , az pedig hallatlan, hogy valamely társulat hitelezői annak ügyei kezelésébe beszólhatnának. — Es igy a részvény kellék s tulajdonság kimutatva levén, az érintett főtörvényszék által igényelt dictum et promissum féle próba egészen felesleges. — Következéskép az elsőbbségi részvények kötelezvények erejével nem birnak s azokkal egyenlőknek nem tekintethetnek. Törvénytár. A birod. törvénylapnak jan. 13- s 22-kén kiadott II. és III. darabja következő Magyar-, Erdély-, Horvát-, Tót- stb. országra is kiterjesztett s törvényes erejű jogi rendeleteket tartalmaz : 1858. d e c. 27. rend. minél fogva a német szövetségi gyűlésnek (d. Bundesversammlung) az irói s művészi tulajdon védelmét illető 1856. nov. 6. s 1857. mart. 12. határozatai államunkra is kiterjesztetnek következőkép. Az 1837. nov. 9. szövetségi határzat 2. cz , s az 1845. jun. 19. határzat által az utánnyomat s utánképzés — mechanikai sokszorozás — ellen az irodalom és művészet termékeinek biztosított védelem , mint az is, mely külön szabadalmak által egyes irók műveinek adatott meg, oda terjesztetik ki, hogy az 1837. nov. 9. előtt elhunyt szerzők műveire nézve még 1867. nov. 9-ig érvényben marad. Jelen határozat azonban csak azon műveikre terjed ki, melyek jelenleg még törvény vagy kiváltság által utánnyomat s képzés ellen védvék. A drámai és zenemüvek előadására nézve pedig rendeltetik 1. Drámai és zeneműnek egészben vagy rövidítésekkel való nyilván előadása csak a szerzőnek, örököseinek, végy más jogutódjainak engedélyével történhetik, míg csak a mű nyomtatva nyilvánossá nem tétetik. Ezen kizárólagos jog a szerzőt élte fogytáig, örököseit s más jogutódjait az ő halálától még 10 évig illeti. 2. Azon esetben, ha a drámai vagy zenemű szerzője azt nyomtatva nyilvánossá teszi, magának, örökösei s jogutódjainak az előadási engedélyrei kizárólagos jogát azzal biztosithatja, ha azt magának egy neve nyomatával ellátott nyilatkozatban fentartja, melynek a mű minden példányára a czim lapon kell kinyomva lenni. Ily jog fentartás szinte a szerző élet fogytáig s örökösei, jogutódjai irányában elhunytatóli 10 évig marad érvényben. 3. A szerzőnek vagy jogutódjainak kármentesítési jogigénye van mindenki irányában , ki azon kizárólagos jogát még ki nem nyomatott, vagy a II. alatt érintett jogfentartással ellátott művének nyilvános előadása által megsérti. — Ezen határozatok 0 Felségének dec. 18. legfelsőbb határozata által az egész államra kiterjesztettek , a mennyiben a fennálló törvények által az irói s művészi tulajdonnak még terjedtebb védelem nem biztositatik. 1858. dec. 30. rend. minél fogva 1859. febr. 1. kezdve a nagy-kállói megye törvényszék területére vonatkozó kereskedelmi törvényhatóság bírói kiküldéskép ideiglenesen a debreczeni megye törvényszékre átruháztatik. 1859. jan. 4. rend. minél fogva előfordult kétségek folytán nyilvánitatik, hogy a Ragueneau s Thielen-féle sajtók s hason könyvnyomó készületeknek , melyek a nyomtatványoknak vegyészeti s gépi többszörözésére szolgálnak, tartására s használatára a helytartóságnak (helytartusági osztály , vagy országos elnökség) engedélye szükségeltetik. És jogositlan tartásuk a bünt. törv. 327. §. szerint, mint a zugnyomda jogositlan tartásának kihágása fog büntetetni. E szabályok az ország fejedelmi hatóságok által tartott hasonnemű sajtókra ki nem terjednek. 1859. jan. 4. rend. A bűnvádi tárgyalásokra tanúkként polgári bünt. bíróságok elébe hivott csendőröknek — őrmestertől lefelé — uti költségük állomásuktól 1 mérföldnél nagyobb távolságban az oda- s visszautazás minden órájára (1855. nov. 28. rend. szerint) 15 pkrral számított útiköltségük 1858. nov. 1-től 26. ausztriai ért. krra tétetik át. Hason esetekben szinte 1855. nov. 28. rend. által 30. 20 s 15 pkr. tett élelmezési költségük is 1858. nov. 1-től 52—35—26. ausztriai ért. krban számitandó. 1859. j a n. 18. re n d. Azon kérdésre : vájjon a dologi (reál) iparjogok a telekkönyvi hatóságok általaz új telekkönyvekben k i t e e n d ő k-e az igazságügy minisztérium a kereskedelmivel következőket határozott: 1. A telekkönyveknek tárgyát csak oly dologi iparjogok képezhetik , melyek valamely ingatlannal oly elválhatlanul tannak összekapcsolva , mikép rendesen csak azzal együtt zálogithatók el, vagy ruházhatók át másokra, melyek tehát magán az ingatlanon fekszenek , az az csak az u. n. fekvő vagyonhoz kötött, gyökerezett ipaz-üzletek (radicirten Gewerbe). 2. Ezen iparüzletek bekebelezése csak az iparüzletek dologi tulajdonsága felett határozó iparhatóságok megkeresésére történhet, és pedig akkép , hogy az 1855. dec. 15. ideigl, telekkönvvi rend. 51. 52. §§. értelmében a gyökerezetteknek elismert iparjogok az illető telekkönyvi levél birtok lapján külön sorozati szám alatt jegyzendők fel röviden ; s annak végzése a tulajdoni lapon jegyzendő be. 3. Az iparügyi hatóságoknak a fekvő vagyonhoz kötött, telekkönyvi bejegyeztetését, az általuk hozott, s a telekkönyvi hatósággal közlendő végzés alapján , hivatalból kell eszközöltetniök. 4. Ha netán ily gyökerezett iparjogok a politikai hatóságok által a dologi iparjogok felett vitt feljegyzési könyvekben bejegyezve lennének, akkor itt azok telekkönyvi bejegyeztetésük, után kitörlendők. 5. A feleknek (iparosok s hitelezőknek) megengedtetik annak esetében az iparügyi hatóságokat a gyökere zett iparjogok telekkönyvi bejegyeztetése végett megkeresni. 6. Ellenben azon real iparjogok, melyek adás-vevés, vagy más magánjogi czim alatt önmagokban is átruházhatók másokra, s melyek ez okból szabadon árulható iparüzleteknek neveztetnek, ezek a telekkönyvekbe soha sem kebelezhetők be, hanem csak azon feljegyzési könyvekbe , melyek a polg. hatóságok által a szoros értelemben vett dologi iparüzletek felett vezettetnek. Hivatalos tudnivalók Csődök. Aradon Deutsch Nanette s fiai keresk. ellen ; perügy. Szekulics János s li. Gorove Antal. Bej. máj. 14, vál. febr. 14. — B u d á n : B 1 a u Lipót a budai keresk. ellen; budai törvszék által, perügy. Járy Fer. Környei E. Bej. máj. 5., vál. mart- 15. — N.-V áradon: Michelstadter Izsák s neje e. perü. Kubinszky L. h. Király S. tömegg. Suglió L. Bej. mart. 31.. vál. apr. 7 - S c h a f f e r J. s neje e. perü. Gozman J. Bej. mart. 24., vál. mart. 31. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelenik a „TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK" jelen alakban - hetenkint kétszer _ kedden és pénteken - Előfizetési árak egész évre 6 frt, _ félévre 3 frt _ negyedévre 1 frt 70 kr ausztriai értékben. - S z e r k e s z t é s i s z á 11 á s : Belváros , aldunasor 9. sz. 2-dik emelet 6. Ide küldendők mind a levelek, mind az előfizetési pénzek. Pesten, 1859. Nyomatott Beiméi J. és Kozma Vazulnál.