Törvényszéki csarnok, 1859 (1. évfolyam, 2-43. szám)

1859 / 8. szám

30 csak elvileg kimondanom : hogy a városok és nagy határú közbirtokosságokban legczélszerűbb az, ha a szántóföldek egy tagban s elkülünzött használat mellett adatnak ki. s a legelőtérségek arányos Iegelteltetési joggal jelöltetnek ki. így van ez Debreczen és Szoboszló városának határában, hol a legújabb szabályozás folytán, folhagyatván a város közelében elterülő s egy pár ezer holdból álló legelő, ezen kivül, még a két. órányi távolságra eső angyal házi szikes legelők is arányos legeltetés mellett használtatnak. A kisebb határokon ellenben, legczélszerűbb módnak az mutatkozik, hogy ha a nagyobb birtokosok külön egy tagban veszik ki illetményüket, a kis birtokosok pedig a községi legelők föltartásával fordulós tagosítást alkalmaznak, s a legeltetési jogot, a birtoktulajdon mennyisége szerint arányosítják és szabályozzák. Ennyi most gondolat ébresztésül; máskor talán majd többet. Mészáros Károly. tegfel§őlbb-törvény§zéki döntvények. A biint. törv. 135—136. §§-hoz. A megmérgezés az álnokságával összekötött nagy veszélyesség s lelki aljasság folytán már legrégibb időkben is külön tekintetek alá jött. Rómában, hol a nők különösen nagy terjedelemben űzték e gyalázatos bűnt, ugy hogy Liviusként 423. év körül egyszerre 170 előkelő római nő ítéltetett el mérgezési bűnösség miatt, alapnézet volt az, hogy : ,Plus est hominem extinquere veneno, quam occidere gladio.' — Ez az oka aztán a reá alkalmazott büntetés szigorának is, mely nagyon sokszor kegyetlenségig, igazságtalanságig terjedett. így p. o. a római jog után, mely azt az egyenes gyilkosságnál szigorúbban rendelé bűntetetni, a német jog azt odáig emelte , mikép magát a megmérgezés kísérletét is, mihelyt csak testi sérelmet okozott, a legkinosb halállal kívánta bűntetetni. „Wer jemandt durch Gifftoder vénen an leib oder lében beschadigt, ist es ein mannsbild, der soll einem fürgesetzten Mörder gleich mit dem Rat zum tod gestraft werden", mondá a peinl. ger. ordnung. A Sachsenspiegel tűz általi halált rendelt még arra is, ,der auch nur mit Vergiftung umgeht.' Akkor pedig, ha halál is következett be, még nagyobb kínzásokkal tetéztetett p. o. az elitélt tüzes vasakkal szaggattatott szét. — Ezen szigornak maradványaira még az ujabb bűntető codexekben is akadhatunk. Olyan az, p. o. hogy a porosz s bajor a halál büntetést magában nem elégli, hanem azt még sulyosbitatni is rendeli. Ide tartozik az is, hogy a badeni codex szerint halál a megmérgezés büntetése még akkor is, ha a tettesnél nem volt meg az ölési egyenes szándok, hanem törekvését egyaránt kiterjeszté az egészség rongálására is. Az ausztriai új bűntető codex e tárgynál nevezetes haladást nyilvánít, azon pontra állítva az itteni beszámítást, mely lehet csak egyedül a tudomány s jogosság által igazolható. Haladást mutat az, hogy a mérgezési kísérletet nem veszi hasonlónak a végrehajtott, halált okozó mérgezéssel, mit az igazság soha sem helyeselhet s védhet; — és az, hogy miután csak az egyszerű halál büntetés engedhető meg, miután minden más mellék súlyositások csak az emberiség érzelmeinek sérelmével alkalmaztathatnak, a mérgezést a gyilkosság esetei közé számította, s azokkal egyenlőn büntetteti. De az is mutatja, hogy codexünk e tárgynál a tudomány legújabb színvonalán áll, hogy csak átalánosan említi a mérget — mint az orgyilkosságnak egyik eszközét, de annak meghatározásába, mi lég ven a méreg, legkevesebbé sem bocsátkozik. Ez a szabály minden ujabb törvénykönyvekben, azon természetes és eldöntő okból, mert csak a szakértők esetenként határozhatják meg, hogy a használt mérgezési anyag valóban méreg volt-e. Es e tekintetből codexünk 135. §. 1. pontbani egyszerű m é r e g - kitételét tökéletesebbnek kell tartanunk, mint a porosz, Hessen, Badeni codexekct,melyekben a méreg mellé még ez is tétetett : ,oder andere Stoffe beibringt, welche die Gesundheit zu zerstören geeignet sitid' mi egy részt a nép lelkületére való hatályt, mely legfökép a méreg kitételhez van kötve, gyöngíti; másrészt tévútra is vezethet, miután nem méregféle anyagok is vannak, melyek az egészséget megrongálhatják. — Különben itt jutottunk el tárgyunkhoz, t. i. hogy esetenként mit k e 1lessék méregnek (135. §. 1. p.) tartani? A szaktudósok, mint a híres 0 r fi 1 a, (1 m e 1 i n s , Duvergie, továbbá Marx, Henke stb. különfélekép határozzák meg. De annyi bizonyos, hogy csak az tartathatik méregnek, mi minősége, benső tulajdona által hat roncsolólag, s nem mennyisége által vagy mechanicus módon. — Innen azután, hogy mindig ujabb és ujabb felfedezések jönnek aziránt, hogy mit kell s mit nem lehet méregnek tartani. — Érdekes viták voltak p. o. az iránt, hogy az összetört üvegdarab képez-e méreganyagot'!' — A tudomány nemmel felelt, és ez most már rendesen követtetik a törvényszékek által is, mint p. o. Poroszországban, hol a főturvényszék a fő orvosi collegium után megalapította, hogy az összetört üveg nem képez mérget. (1853. febr. 22.). Ujabban pedig részint államunkban, részint máshol azon kérdés merült fel: hogy a nyers, szin-higany képez-e mérget, tehát a törvények szellemében a mérgezés tényére használható-e? Nevezetesen Kronenburgban Gr. gyilkossági kísérlet vádja alá vétetett, mivel néhány hónapos gyermekének ölési szándokból kétszer nyers higanyt adott be. Az orvosok azt nyilvániták, hogy a nyers higany nem képez halálosan ható mérget, ámbár képes folytonos sínylódést, s élet hosszanti egészségtelenséget okozni; mit később a szakértők azzal egészítettek ki, hogy azon sínylődés által, tehát közvetve halál is okoztathatik; és hogy folytonos beadások s az adagok nagyobbitása által a higany halált idézhete elő; mint különben nemcsak a méreg, hanem minden hashajtó (purganz) szer is addig folytathatik, míg lassanként halált nem idéz elő. — Erre az első bíróság abból indulva ki, hogy a nyers higany nem halálosan működő méreg, vádlottat a gyilkossági kísérlet vádja alól fölmentette, és csak a 152. 155. §. a. p. értelmében súlyos testi sértés kísérletét alapitá meg. A főtörvéuyszék azonban a fentközlött szakértői véleményt nemcsak első részében, hanem az egészben véve fel kiindulási pontjául, hogy t. i. a nyers higany is az okozott sínylődés által, tehát közvetve okozhat halált, — megváltoztatta az első ítéletet, és a gyilkossági kísérletben tőn elmarasztalást. A legfőbb törvényszék az utóbbi határozathoz járult, csak hogy a büntetési időt tetemesen lejjebb szállította, és azonkivül oly indokolást is mellékelt döntvényéhez, mely csak annak bizonyítékául vehető sziute, hogy a'nyers higany méregnek nem tekinthető. Mint kétségtelen — szól az - hogy ha a vádlott a gyermek megölési szándokaval a nyers higany beadását a végső senyvedés s innen a halál előálltáig folytatja, a biint. törv. "l34. §. szerint bevégzett gyilkosság bűntettét követi el; valamint