Törvényszéki csarnok, 1859 (1. évfolyam, 2-43. szám)

1859 / 7. szám

27 íek elő; mint: ,Archív f. deutsches Wechsel und Handelsrecht. Leipzig, von Siebenhaar.' ,Neues Archív fúr Handelsrecht. Hamburg, v. Voigt.' ,Zeitschrift fúr Handelsgesetzgebung, v. dr. Kletke.' ,Archif f. das preusische Handels- und Wechselrecht v. GráfP, és az egypár év előtt megszűnt ,Zeitschrift für Handelsrecht von Gelpke.' — Ezek közül azonban a fentidézett, melynek első évi folyamát (1858.) akarjuk bemutatni, kiváló ajánlásra érdemes. — Különösen mélyebb tudományossága, az irodalmi forrásoknak legterjedelmesb felhasználása s történeti buvárlatai következtében. Ilyenek főkép a szerkesztőnek ezikkjei: ,A német kereskedelmi jog tudományos tárgyalásáról , melyben az előzményül szolgáló római s olasz kor körüli vizsgálódások tanuságosak; de különösen a ,Próbavételrő 1' irt czikke, mely e tárgyról eddig a legkimeritőbb s legalaposb monographiának tekinthető; melyben a szerző a római jognak, melyre kiválóan támaszkodik, ezen jelen jogintézetünk forrásátképező tanait tökéletesen kifejti; mig másrészt megismerteti ezen jogintézvénynek legújabb állását is, mind az ujabb, mind a legújabb törvényhozásokkal, s törvénytervezetekkel Ausztriában, Német-, Franczia- stb. országban. — Tanúságos czikkek még : az angol csődtörvény; a kereskedelmi társulatok, az átvont elfogadás ereje; az időpont jelentősége váltóknál; másolókönyv (copirbuch) bizony ereje; kereskedelmi s részvény társulatok elmélete. — Ezeken kivül azonban nagy becsűek e folyóiratban a főbb bíróságoknak váltó-kereskedelmi döntvényei, számos érdekes jogi esetekkel; és a törvényhozásoknak legújabb kereskedőjogi intézkedései s reformjai, mikhez érdekes irodalmi ismertetések is járulnak. — Mikből látható, hogy e folyóirat a jelen tudomány kívánalmainak mindenben eleget kiván tenni, kiterjeszkedve a gyakorlati jogi életre s reform mozzanatokra épen ugy, mint tudományos vizsgálódásokra ; mikép lehet csak egyedül egy jogi orgánum hivatásának megfelelni. „Der Geriehtssaal." Zeitschrift für volksthümliches Recht und wissenschaftliche Praxis, herausgegeben von dr. Arnold, dr. Anton Ritter von Hye-Gluneck, Mittermaier und Schwarz. X. Jahrgang. 1858. Régóta nagy tekintélyű folyóirat Németországban; mit főkép azóta nagyon is megérdemel, hogy Mittermaier — az Archív d. Crim. rechts megszűntével — 1858 óta szerkesztőségébe lépett. Jelenben ezt lehet a bűnvádi jogtéren a legkitűnőbb német folyóiratnak tekinteni. Főiránya a szabad elvű jogintézetek tovább fejlesztése s terjesztése. A törvénykezési terem nagy tért foglal el, de az elméleti fejtegetések is kitűnnek benne; a kül jog élet mozzanatait is éber figyelemmel kisérve. — Ez évi folyamából mindenekfelett kiemeljük Mitte r mai er n e k jeles czikkjét az orvosok bűnvádi felelőségéről, hol kitűnően megczáfolja Caspernek tanát, miszerint az orvos akkor esnék bűnösségi beszámítás alá, ha a beteg gyógyításában oly eljárást követett, mely tökéletesen s egészen ellenkezik a hason esetekben az orvosok többsége által követett rendszertől. Ezen elv a haladásnak útját egészen elzárná, s azt tespedésre kényszerítené. Glasernek czikkje a bűn szerző szándokosságáról; Arnoldé a zsarolásról ; a semmisitószék döntvényeinek hatályáról, s a positiv szabályok nélküli bizonyításról, ki e tekintetből az ausztriai rendszerről kedvezőleg itél; Levitáé a franczia 1856-ki részvénytársulati törvényről; Gesleré a jogi tévedésről bűnvádi esetekben; Schwarzé a hamis eskütételek elterjedéséről stb. sok hasznosat tartalmaznak. Mittermaiernek még két igen jeles czikkjét kell kiemelnünk : a bűnös csalás lényegéről, a legfőbb törvényszékek döntvényeinek felhasználásával; és az á 1lamügyészségről. Schwarzé egy czikkben az Ítéleti indokolás intézetét támadja meg, mi azonban tudományi!ag megalapult elvnek nem tekinthető. „Archív für preussisches Strafrecht" von Goltdammer. 1858. Szinte jeles bűnvádi folyóirat, azon jellemmel, hogy lsgnagyobb részt a porosz jogéletre szorítkozik. Jelesb ezikkjei 1858-ból: az öngyilkosság elősegéllése büntetendő-e? Lehető-e a porosz törvény szerint, (197. §.) mérgezési bűnös kísérlet? A fiatal búnhönczök elleni eljárás Poroszországban stb. „OesterreichischeVierteljahrschrift" für Rechts- und Staatswissenschaft von dr. Fr. Haimerl 1858. I. II. Band. E folyóirat a jog köréből kizárólag államunk jogviszonyaira szorítkozik, irodalmi szemléi azonban, melyek igen becsesek, az összes német jogirodalomra kiterjednek. Sajnáljuk, hogy jelen szemlénkben ezen igen jelesen szerkesztett folyóiratnak nagyobb tér nem maradt, mit máskor helyrehozandunk. Elég legyen ez évi folyamából a következő nagy tudományú czikkeket megemlíteni : A jóhiszemű birtoklás lényegéről Unger tanártól, ki azt bizonyítgatja, hogy a bona fides nincsen kizárva törvényünk szellemében sem, akár a legvastagabb hiba, akár a legbocsáthatlanabb tudatlanság által. A közöns. német magánjog fogalmáról Schultertól, ki azt fejtegeti, hogy az idegen-, római- s egyházi-jog elfogadása után sem szűnt meg a német jog lételének és tanulmányozásának szüksége, min valóban, nem is lehet alapo san kétkedni, nem Ausztriát tekintve sem; Az uj katholikus házassági törvény fejtegetése Harumtól, melyben különösen a házasság polgárjogi hatályai nagy alapossággal fejtegettetnek, tekintettel e tárgyú hazai irodalmunkra is; az apai hatalomról Kellertől; a sértett beleegyezésének befolyásáról a bűn büntetőségére Wesselitől; az interusuriumról Pachmantól, összehasonlítva a római s ausztriai jog szabályait; a b izonyitás eredményének birói tekintetbe vétele Haimerltól; a különös vizsgálatról Glasertól; azon esetről, ha az egyik fél nem tesz eleget kötelezetségének (polg. törv. 917. §. Dworzáktól. — E folyóirat tudományossága s irodalmi ismertetései folytán méltán megérdemli részvétünket. „Blátter für gerichtliche Authropologie f. A e r z t e und J u r i s t e n" v. J. B. Fridrcich. XI. Jahrgang 1858. Nürnberg. 1 — 6. Heft. Czélja ezen kitűnő jelesen szerkesztett folyóiratnak a törvényszéki gyógytannak azon kérdéseit s tényeit, melyek nemcsak az orvosokat, hanem a juristákat is közelről érdeklik, mind elméletileg, mind gyakorlatilag kifejteni s tárgyalni. Jeles szerkesztésének tanúságai miuden ezikkjei, p. o. az utánzási ösztönről (Nachahmungstrieb), mely bizonyos esetekben oly erőre emelkedhet; mikép a beszámithatást kizárja, mint vannak példák reá az öngyilkosságok elterjedésénél; s különösen a monomaniánál, mely lelki betegség lehet politikai ösztönű, mi szintén ragályos, vagy pusztán közönséges büntetti; továbbá a tettetés (simulatio) f e 1 f e d e z é s é r e irányzott kísérletekről, midőn betegségeket, testi s lelki hiányokat, p. o. őrültséget, dühösséget, siketséget s némaságot, láb s kéz görbedtséget stb. színlelnek az emberek bizonyos bűnös czél elérhetésére; számos igen érdekes példák-