Törvényszéki csarnok, 1859 (1. évfolyam, 2-43. szám)

1859 / 6. szám

24 vételét; rhum s bor ivását; azon elváló szavait ,ez az utolsó meszely1 ; kapu alatti találkozását s M-hoz intézett azon szavait megütött, de már nem üt' ; — mik a tanúk által igazolt körülményekkel teljes öszhangzásban vannak, kik a köszörülés siettctését, borozását, késnek M elleni villogtatását, de egyszersmind azt is tanúsítják, hogy telje3 öntudatban látták öt mind a tett előtt, mind utána, kábultsági ittasság s rendkívüli ingerültség jelei nélkül; mig bizonyitatik az is, hogy hazulról késseli távoztakor neje sirva futott utána, ki őt a nagy-hid utczában meglátva az ottani M. házmester nejét rimánkodva kéré , hogy visszajöttekor tartsa vissza s zárja a katona szobába, mi csak ugy fejthető meg, hogy hon nőjével gy ilkos szándokát közlötte, minek gátlása végett kivánta őt letartóztatni, minek nem lehetne értelme, ha öngyilkosságot szándokolt volna, minthogy erre épen kedvező alkalom lehete a magán bezáratás, mit neje nem kívánhatott, az orvosok; szúrásának minden esetbeni halálosságát is bizonyítván. Ezen önbevallás tehát mint teljes öntudatu, szabad , világos, s a körülményekkel megegyező vádlott gyilkosságára nézve a p. 264. §. szerint jogszerű bizonyítékul szolgál. Vádlott azonban önbevallását több ízben visszavonta, először midőn állitá, hogy ittassága és végtelen dühe miatt nem tudá mit tett: másodszor, midőn öngyilkossági szándokát hozta fel. A vallomás visszahuzásának erejéről a bűnt. perr. 267. § rendelkezik, mely szerint az előbbi vallomás erejét csak ugy veszti, ha előbbi hamis vallomásának okát adja, vagy azt megczáfoló, kétségbe hozó körülményeket hoz fel. A bűnt. törv. 2. §. szerint a teljes részegség s elmezavar e gonosz szándokot kizárja ; de a hitelt tanúk bizonyítják, hogy vádlott nem volt magával tehetetlen , nem volt öntudat nélküli állapotban ; bizonyitja ezt az is, mikép nyilatkozataiból mindenre jól visszaemlékezik, mi reá nem terhelő s csak a sújtó tényekre nem akar emlékezni; mint őt bekisérő R rendőrhözi szavai is ; mint kitűnt az is, hogy azon kevés boron kivül, mit csakugyan ivott, máshol is még, mint később állitá nem ivott, nem M. Mária korcsmájában, hol az nap nem láttatott. Tehát teljes részegséget okozható borivás s kifolyásául teljes részegség s öntudatlanság nem bizonyitatik: mivel visszavonásának első alapja megczáfoltatik. — A mi öngyilkossági szándokát illeti, ez ís megczáfoltatott, meg azzal, hogy neje valószinüen tudva szándokát, mert máskép sirva nem fut utána, oly szándokért nem akarhatá magára hagyatva bezáratni ; továbbá azzal, hogy az általa hivatkozott Sz. tanú arról semmit sem hallott tőle; hogy 0 tanú hitelt nem érdemelmet hazug vallomása miatt; mint azzal, hogy 8'/, hói vizsgálat alatt azt soha sem hozta fel, s hogy hazug mentségekkel is élt p. o. hogy a vizsgáló biró be nem irta vallomását, mit a bírósági tanúk hazugságnak nyilvánítottak. — Ezek szerint az önbevallás visszavonásának alapjai mind megczáfolvák s lerontvák. — Vádlott ölési szándokát be nem ismeré, de az bebizonyitatott a bűnt. perr. 268. § értelmében. Mert az éles késnek a testnek oly nemes részeibe való szúrása oly tény, mi közönségesen legtöbb esetben mindig halált okoz. Es nemcsak előszerezte arra a legjobb eszközöket, hanem a legjobb alkalmat is annak kivitelére előkereste , sietetve a köszörülést, hogy haza siethessen az alkalom el nem szalasztása végett. Ide jönnek azon szavai: ,boszut állok, megölöm és megütött, de nem üt mar, mi mind élet semmisitési szándokot nyilvánít, mint R. rendőrnek tett nyilatkozata is. Tehát a gyilkossági szándok a bűnt. p. 264. 267. 268. §§. alapján bebízonyitottnak tekintendő. A véghezvitt gyilkosság büntetése pedig a közvetlen tettesre halál, vádlott vallomása birván azon kellékekkel, hogy az reá kimondathassék. Elitélt Pill. Fer., ki nyugodtan látszott venni Ítéletét, a folebbezést azonnal bejelenté. Jogi irodalom. Hogy a kül jogi folyóiratok szemléjét minél közelebbi összefüggésben bevégezzük, legyenek ismét megismertetve a következendők. „Arch iv für die Strafrechtl ichen Entscheidunge. n der obersten G-erichtshöfe Deutsclilán ds v. Temme" 1858. Erlangen I—III. Heft. E gyűjtemény annál érdekesebb, minthogy nemcsak a nagy német állam testületre szorítkozik, hanem Ausztriára is kiterjed. Különösen ki kell emelnünk , mikép ez évi folyamában a bűntetti visszaesésről, bűnelévülésről, folytatólagos bűntettről, ellenszegülésről, hamis esküről, (1114 — 1138. sz. alatt) tanúkról, bűntetti részességről, rabok kiszabadításáról, hivatali becsület sérelméről, veszélyes fenyegetésről stb. számos s igen tanúságos határozatokat közöl, melyek e tárgyak körüli eszmék tisztázására mindenütt nagy hasznuak lehetnek. „Kritischer TJeberschau der deutschen (resetzgebung und Rechtswissenschaft von Bluntsli, Arndts, Pótzl. München 1858." E ezím mutatja, hogy e folyóirat a jogi törvényhozásnak s tudománynak mozzanatait s kifejlődését kivánja registrálni. Az utőbbi azonban legkiválóbb helyet foglal el benne. 1858-ki folyamában ez a törvényhozási résznek alig engedett némi tért. De annak köszönhetni azután, hogy nemcsak a német irodalom legtöbb termékeit alaposan ismerteti, hanem kiterjeszkedik az idegen p. o. frank irodalomra is. Mint irodalom ismertető egyik legbiztosb kalauzul ajánlható mindenkinek, ki a tudomány folytonos haladása iránt érdekkel viseltetik. — Ezenkívül azonban jeles értekezéseket is tartalmaz; milyen kitűnően p. o. a jogi, vagy erkölcsi személyekről, bécsi professor Ungertól, kit e tárgyróli munkálatairól máshonnan is ismerünk; a dologi jogról Bluntslitól. Ugyanettől a római jognak Németországban való elfogadása, két ide vonatkozó munkának bírálatául; és főkép mi minket közelebbről is érdekelhet, az új ausztriai bűntető perre.nd német irodalmának ismertetése. lIívatalo§ tudnivalók. Csődök. P i c k I g n á c z miskolczi kereskedő ellen; perügyelő Faragó György. Bej. mart. 23., v*L apr. 28. — Demeter G. K szebeni kereskedő ellen; peiügyelő dr. Gults. Bej. apr. 20., vál. apr. 28. — See ma k Ferencz s E 1 i z bécsi sziios ellen ; pei ügyelő dr. Barth. Bej. mart. 28., vili apr. 11. — ReinemerE. W. bécsi kereskedő ellen; perügyelő dr. Lcnz. Bej. mart. 10., vál. mart. 21. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZ0K0LAY ISTVÁN. Megjelenik a „TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK" jelen alakban — hetenkint kétszer — kedden és pénteken. - Előfizetési árak egész évre 6 frt, — félévre 3 frt — negyedévre 1 fit 70 kr. ausztriai értékben. — Szerkesztési szállás: Belváros, aldunasor 9. sz. 2-dik emelet 6. Ide küldendők m nd a levelek , mind az előfizetési pénzek. Pesten, 1859. Nyomatott Beim el J. és Kozma Vazulnál.