Törvényszéki csarnok, 1859 (1. évfolyam, 2-43. szám)

1859 / 43. szám

174 Vádak és védelmek. Közli ifj. E. S. cs. k. tvsz. segéd ur. A mely államban jó birák hiányzanak, ott személy személy ellen viv — megvetések s aláztatások jőnck napirendre, kihal az érzelem, uralmat ragad mindenki s megszűnik a tevékenység. Erőt, igazságot, okosságot és mértékletességet, e 4 í'őtulajdont minden birónak s lesznek Arzameseink , kik a birói székeknek megszerzik a közbecsülést. — Szilárd legyen az álladalom igazságszolgáltató keze — makacsság nélkül, bátor — láz nélkül, szabad — féktelenség nélkül, résztvevő vakbuzgóság nélkül, igy a gonosztevők büntetve, az igazak jutalmazva halnak el. Ennyit egy nagy í'ranczia polgár után. XI. R. F. ügyvéd azzal vádoltatott, hogy F. P.-től egy 900 ftról elfogadott váltót állított ki, megbízott nevében s bár arra 1854. évben teljesen kielégitetett, azt a helyett hogy visszaadta volna, másra forgatta, a forgatók F. P. ellen, mert a váltón a részletfizetések fel nem jegyezvék kereseti jogokkal felléptek, s igy F. P. megkárosítása czélba vétetvén, csalás bűnténye követetett R. F. ügyvéd által. — A védelem itt nem tagadja az álnokságot, de azt mondja, a váltó követelés jóllehet törlesztve volt, de nem R. F. pár száz forintra rugó magán (azonkivüli) követelése, mely állítólag F. P. által fizetendő. Igy a váltó csak zálogba tartatott vissza s adatott R. F. követelése erejéig tovább. Igy habár inkább alakilag — mint anyagilag fenn áll mégis egy követelés, és a váltó még a rajta levő összeg teljes törlesztése előtt adatott tovább, igy ő F. P. azon követelési jogát azon időben elvesztette. Mi azt illeti, áll-e azon tartozás, mely védelmül vetetett? azt levelek igazolják. Midőn R. F.-et megbizói F. P.-hez küldötték, az egyezkedést bölcs belátására bizták, s vádlott szerint ez ugy jött létre, hogy F. P. vádlottnak pár száz forintot igért, igy habár azt magok közt tették a felek, R. F. nem terhelhető, hogy törvényellenes kárt akart okozni, melyet a B. T. K. 197. §. kíván, igy ha R. F. csalíán, nemtelenül járt legyen bár el; tette csak a polg törvk. 13. §. szerint ítélendő meg. XII. A B. T. K. 81. s 312. §§hoz. H. I. ellen vádul emeltetett, hogy 1859. mart. 13. T. községben Z.-vel veszekedvén, midőn a falu birája elfogatni akarta, engedelmeskedni nem akart, azt mondotta, ha bezárják majd kijön s megtanítja a bezárót, a kiküldött kisbirót pedig megrángatta s sváb kutyának nevezte stb., s ezen tette által, mert oda törekedett, hogy az elfogatási meghiúsítsa, a B. T. K. 81. §-ban körülirt nyilvános erőszakoskodás bűntényét követte el. — A védelem erre nem kér ártatlansági bizonyítványt, hanem a ténynek ad más alakzatot, hivatkozva arra, hogy H. midőn elfogatott fején véres sebeket hozott, s az kiáltotta : ne őt, hanem vérzőjét fogassák el; a biró pedig, ki maga beismeri, hogy H. által véletlenül ütetett meg, és nem gonosz szándékból illetetett meg ruházatján, hanem a végett, hogy őt minden áron arra vegye vádlott, hogy a lekötözéstöl megtnentessék — igy azon tettében gonosz szándék nem levén a B. T. K. 1. §. jő alkalmazásba. A többi cselekvények a kisbíró s esküdtek ellen intéztetvén, kik egyszerű községi orgánumok, K.-nak ezek elleni cselek vénye a B T. K. 313. §. alá eső kihágást képezi. Igen czélszerü, ha a védelem belátva a hibát — nem mindég, felmentéseket, s ártatlansági nyilatkozatokat kér, hanem jártasságát a törvény mindkét részéből kimutatja s definiálási tehetségét előtünteti; nem csak az iratokból készített monológok mellett marad, de a végtárgyalás menete változatait rögtön felfogva ahhoz irányzott védelmet ád elő. Az ítélet — R. F.-nél csalási bűntényt constatirozva látta, de a további eljárást a Bprd. 198. §. b) betűje értelmében személye elleni gyanuokok megerőtlenitése miatt abba hagyni rendelte. Ezt vádlott felebbezte. — Az utóbbi esetben a védelemnek adatott igazság, ezen ítéletet pedig vádi«rfj*tebbjszte. Vesye§ek. A berlini törvényszéknél vád emeltetett L. F. könyvkereskedő ellen egyszerű csőd miatt, és pedig azért, inert ő 1853. és 1857. évben a törvényes kereskedelmi mérleget nem teljesítette , melyből ő vagyonának állásától magának áttekintést szerezhetett volna ; a törvényszék őt 14 napi fogságra Ítélte. Vádlott ez Ítéletet felebbezte, és a királyi kamarai törvényszék január 29-ki ülésében fölebbezőt a büntetéstől felmentette azért, mert kimutatta, hogy 1853. évben kereskedésében még nem volt oly nagy a forgalom, hogy kereskedői mérleget szükséges lett volna teljesíteni, s ő vagyonának állását a könyvekből is igen könnyen megtudhatta; és hogy ő 1857-ben a mérleg elkészítéséhez a szükséges előkészületeket már meg is tette, de ennek bevégzésében a bekövetkezett esőd által megakadályoztatott. Hivatf aIo§ tudnivalók Kitüntetés Sóskúti Szabó Antal temesvári orsz. fótörvényszéki tanácsos, udvari tanácsosi czimmel s ranggal; — Po 1 o n i György megyetszéki tanácsos Beszterczebány-án orsz. tszéki tanácsosi czimmel s ranggal ruháztatott fel. Pályázatok. Aradi mtszéknél megyetszéki tanácsos 1260 fttal 4 két alatt — N.-v á r a d i orsztszéknél járulnak 367 ft 50 krral 14 nap alatt. — Beregszászi mtszéknél tszéki segéd 735 fttal 5 hét alatt. — Zalaegerszegi mtszéknél mtszéki tanácsos 1470 fttal 4 hét alatt. Csődök. P e s t i keresk. tszéknél Engel Sámuel rőfös keresk. el. perü. Amtmann Józzef és dr. Ghiczy Gyula bej. aug. 24. vál aug. 31. — Tatai szbirói K e 1 In e r Dávid bánhidi szatócs el. perü. Tittler Gyula és Dobos Vilmos bej. jul. 11. vál. jul. 12. Csödmegszúntetések. Szatmári mtszéki Pillér Ferencz lakatos el és K a u f m a n József csengeri vegyes keresk. el. — Aradi mtszéknél L ő w y Albert el. — Szegszárdi mtszéknél Koszios Szilárd bölcskei birtokos el. — Pozsonyi orsztszéknél Voracsek Tamás sertés keresk. el. — Pesti orsz. tszéknél G r ü n w a 1 d József ellen. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN Megjelenik a „TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK" jelen alakban — hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési árak egész évre 6 frt, — félévre 3 frt — negyedévre 1 frt 70 kr. ausztriai értékben. — Szerkesztési szállás: Belváros, aldunasor 9. sz. 2-dik emelet 6. Ide küldendők mind a levelek , mind az előfizetési pénzek. Pesten, 1859. Nyomatott B e i m e 1 J. és Kozma Vazulnál.