Törvényszéki csarnok, 1859 (1. évfolyam, 2-43. szám)

1859 / 39. szám

158 vádaknak, védelmeknek ítéleteknek sirg.idrét megáshatjuk, ha ezekre való hivatkozás nélkül mutatnak ki. Kttl-törvénykeiés. Az aix-i császári törvényszék előtt, f. évi jan. 20., 21. s 27-én érdekes tárgyalásra adott alkalmat egy oly házasság megsemmisítése iránti kereset, mely az angol gyarmatokban, egy izraelita s egy kath. nő közt köttetett. Az ügyállás lényegileg következő: 1850ben Cohen Emil Marseilleből, Kalkuttában, hova kereskedelmi telep fölállítása végett ment, egy Muret Victurina nevü fiatal munkásnőt vett nőül, kivel már több évek óta benső viszonyban állott. Ezen házasság Cohen Emil családjának tudta nélkül történt, azt Francziaországbani kihirdetés nem előzte meg, s a felől egy kath. pap által adatott össze, miután az angol gyarmatbeli kath. érsektől a kihirdetés alóli fölmentés kinyeretett. Emil zsidó, Victorina pedig kath. volt. Ezen házasságból négy gyermek született, kik a franczia consulságnál bejegyeztettek, mint az emiitettek törvényes házasságból született gyermekeik. 1854-ben a hitvestársak Francziaországba tértek ; de a Cohen család által visszautasittattak, noha az utóbbi — ugy látszik a házasságról értesülve lett, kevéssel annak megköttetése után. Végre 1856. febr. 18-án Cohen Emil Kalkuttában rögtön meghalálozott, miután halála előtt kevéssel tett végrendeleténél fogva nejét hagyományosává nevezé ki. A port-villiami főtörvényszék az özvegyet behelyezé az elhunyt javainak birtokába, mint annak törvényes nejét. Cohen, az atya, fia házasságát megsemmisíttetni kérte azon okból : 1. mivel az titokban köttetett, s Francziaországban nem volt kihirdetve; 2. mivel egy cath. papnak, ki egy zsidót egy keresztény nővel összeadott, nem volt hatalma arra, hogy azokat az eskü alól fölmentse. — 1855. máj. 7-én a marseillei polgári törvényszék azon kérelmet elvetvén, Cohen, az atya, ezen ítélet ellen fölebbvitelt jelentett be. — A törvényszék előtt Crémiaux, a fölebbvivő nevében, a következő 3 tételt fejté ki : 1. A házasság semmis a franczia törvény előtt, mivel titokban történt s a törvényes kihirdetések azt nem előzték meg; 2. az semmis az angol törvénynél fogva, mivel a kath. papnak nem volt elegendő teljhatalma, a polgári életbéli tények hitelesítésére; s végre 3. az semmis mint szentség, s következőleg mint szerződés; mivel a kath. lelkész nem adhat össza egy zsidót, s egy keresztény nőt; — oly házasságok mind az izraeliták, mind a kath. egyház vallási törvényei által tiltva levén. — Thousól a másik fél nevében, azon okból kérte a fölebbvitelt visszautasittatni, mivel Cohen Leo, miután már fia házasságáról tudomása volt, csak több mint egy évi idő lefolytával lépett föl az ellen. — Végre a jan, 27-ki tárgyalás folytában, miután az első államügyész, Soubreuil, humanitási szempontból szigorúan megróvá a jelen kereset megindítását, s jogi szempontból kifejté a házasság szentesítése melletti okokat, a törvényszék tekintetbe vévén a következő körülményeket : a kérdéses személyek jó hiszemüleg léptek házasságra s nem akarták a törvényt megcsalni; — mindketten már valóban betöltvén 25-ik élet évöket, senki részéről sem emeltetett ellenük bármely törvényes ellenzési ok, s e szerint nem állott valódi érdekökben , házasságokat eltitkolni, vagy az annak érvényére nézve lényegesen szükséges formaságokat elmulasztani ; — Francziaországot oly czélból hagyván oda, hogy Kalkuttában állandó telepet alakitsanak, s amott semmi vagyont vagy üzletágat sem hagyván hátra, miután Muret Victorina Cohentől teherbe esett, a Kalkuttában fönnálló törvények s szokásos formák szerint, törvényesitni akarták házasságukat s az abból születendő gyermekeket, e czélból egy kath. lelkészhez fordultak, ki ott a polgári állás tisztjének hivatalát is viselvén, püspökétől minden szükséges fölmentést kinyert s a leendő hitestársakat ünnepélyesen öszszeadta, azóta ők mindenki szemei előtt ugy álltak, mint hítvestársak, a házasságból származott gyermekek mint törvényesek Írattak be a kalkuttai franczia consulságnál, Cohen Emil kellő alakban készített végrendeleténél fogva vagyonának tetemes részét Muret Victurinának hagyományozá, s azt végrendeleti végrehajtójává nevezé ki, Cohen halála után a bengaliai törvényszék annak özvegyét összes javainak birtokába helyezé; Cohen, az atya még 1854-ben értesülve volt fia házasságáról : s értesülése óta több mint egy év felvén el a kereset megindításáig, az a Codex Napóleon 183. czikk értelmében el nem fogadható; az atya hosszas hallgatása, igen természetesen megfejthető azon körülményből, mikep ha a két hitvestárs éltében mondotta ki a házasság semmisségét, az utóbbiak csakhamar a törvény által megkívánt összes formaságokkal keltek volna újra össze, mindezen körülmények tekintetéből, a törvényszék a házasság megsemmisítése iránti keresetetel nem fogadhatónak s alaptalannak nyilvánitá, s következőleg a fölebbvitt ítéletet megerősítő. Törvénytár. F. évi máj .4-én adatott ki s küldetett szét a birodalmi törvénylap XIX. darabja, következő tartalommal : 71. sz. A bel-, igazság-, pénzügy s keresk. minisztériumok és a katonai főparancsnokság 1859. apr. 27. rendelete. Kiható Tirolra, mely által az 1855. évi dec. 8. birod. törvl. 213. sz. a. az államvasút építményekre vonatkozó kisajátitási eljárás, más nyilvános czélokra történendő kisajátításokra is kiterjesztetik. 72. sz. Pénzügyminiszteri rendelet 1857. máj. 1-ről, kiható Magyarországra, mely által a szomolnoki bányakapitányságnak Kassába való áttétele, és a göllnitzi, iglói és rosnyóiaknak megszüntetése közzé tétetik. 73. sz. Kereskedelmi miniszteri rendelet 1859. máj. 3-ról, kiható az egész birodalomra, mely megszoritja a kocsiposta küldeményezések iránti felelősséget. Hivatalos < odnivalók Csődök. Zágrábi tszéknél Tömör József és neje el. perü, Zovisits Mihály. Bej. jun. 30. — L i p p a i jbirós. Bogdán Kár. és neje el. perü. Perepelieza Albert. Bej. jul. 31. — Szegedi mtszéknél Pulman István fakeresk. el. perü. Praznovski János és Mihályfi Fer. Bej. jul. 75. vál. jul. 15. — Pápai szbirós. Szalay József boros-győri lakos el. perü. Szakonyi Sándor és Osváld Sándor. Bej. jul. 9. vál. jul. 11. — Kaposvári mtszéknél Kolm Bernard keresk. el. perü. Borka Antal és Fatér János. Bej. aug. 12. aug. 22. — Tokaji szbirós. Guttmann Mária füszerkereskedönő el. perü. T. Koináromy Vilmos és Azary Mihály. Bej. jul. 20. vál aug. 12. CsAdmegszilntetések. Tatai szbirós. Förstner József rőfös keresk. el. — Pesti orsz. tszéknél K r a t z József timármester el. — N.-K állói m tszéknél L ő v e y László lővei bírt. ellen. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelenik a „TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK" jelen alakban — hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — ElŐf izetési árak egész évre 6 frt, — félévre 3 frt — negyedévre 1 frt 70 kr. ausztriai értékben. — Szerkesztési szállás: Belváros, aldunasor 9. sz. 2-dik emelet 6. Ide küldendők mind a levelek, mind az előfizetési pénzek. Pesten, 1859. Nyomatott B e i me 1 J. és Kozma Vazulnál.