Törvényszéki csarnok, 1859 (1. évfolyam, 2-43. szám)

1859 / 35. szám

142 a gyermek a véletlennek tetetik ki, mert a kellő segély nélküli helyzetbe tétel közvetlenül csak a véletlen sorsra való bizást jelenti. így Taume szerint (Lehrb. § 166.) a szándokosság itt csak abban állhat : „die Sorge íür die íernere Existenz des Verlassenen anderen zu überlassen. Und ohne diese Absicht,könnte nur die zu tüdten sein, und dadurch nur vollendeter oder versuchter Mord." így H a­berlin szerint is nem kivántatik reá más, mint : „ein Versetzen in eine solche Lage, in welcher durch Entfer­nung des Verbrechers der Ausgesetzte vülliger Hilfslosig­keit preisgegeben ist, und in welcher seine Rettung ledig­lich vom Zufalle abhángt." Ugy hogy ezzel következete­sen e jogtudós szerint is : „darf die Handlung nicht in ei­nem Versetzen in eine augenscheinlich lebensgefáhrliche Lage bestehen, weil sonst die That als Verbrechen der Tödtung oder als Versuch desselben aufzufassen sein wür­de." (Grundsátze des Crim.rechts III. § 105.) Hogy hazánk kitűnőbb jogtudósai is csak ily értelemben vették légyen e büntettet, mutatja az is, hogy az europa­szerte elhirhedett 1844-i büntető codex tervünk azt szinte ily szellemben fogta fel, miután I. 144. §. a gyermekek s más gyámoltalan személyek kitevésétől kö­vetkezőkép rendelkezik : „A z o n szülék, kik gyer­meköket oly korban vagy á 11 apo tban, m e 1 y­ben az magán segíteni nem képes, azon czél­zattal, hogy a szülei kötelesség terhétől me­nekedjenek, kiteszik, vagy szándékosan el hagyják, büntetés alá vonandók; és pedig ha a gyermek sértetlen maradott legna­gyobb büntetésük lesz, ha megsértett 2 évi sha meghalt 4 évi rabság leen d." Ez mint vilá­gosan látható, magában foglalja nemcsak a veszélyes, ha­nem az oly kitevést is, mely gyors felfedezhetést felté­telez. Ezek szerint a tudomány által — minek a törvény­hozási intézkedések tökéletesen megfelelnek — átalában megalapitottnak tekinthető az, miszerint a gyermekkite­vés szándokosságára elégeltetik maga a kitevés s elha­gyás tette is, habár megmentése igen valószínű is, s tehát ha veszélyesség, mely a nehéz feltalálhatással jár, nem forog is fenn. Ezek következtében, miután azt látjuk, hogy mind a törvényünk szelleme, mind a tudománynak nézetei a mel­lett vannak, hogy a gyermekkitétel bün esetére a vélet­lennek előidézése elegendő s hogy azt a megmenthetés könnyüségét előidéző helyválasztás meg nem szünteti, igen természetes volt, hogy maga a legfelsőbb tör­vényszék is hason értelemben határozott. E m. meg­határozása igy szól : „Azon bármily nagy s alapos valószínű­ség, hogy a kitett gyermeknek hamarjában i észrevétele s megmentése valószínű, meg nem szünteti a bűntettes részéről azon ön­tudatot, hogy ő a kitett gyermeknek meg­mentését még mindig a véletlenre bizta, kö­vetkezéskép azon rosz szándékot sem,mely e bűntettre a 149. §. szerint szükségeltetik; hanem az csak a 151. §. szerinti csekélyebb büntetésfok alkalmazását igazolhatja. (1858. jan. 12. 260. sz. a.) Törvénytár. — F évi april 19-én jelent meg és küldetett szét a biro­dalmi törvénylap XIII. darabja következő tartalommal. 52. szám. Igazságügyminiszt rendelet 1859. apr. 3-ról, mely nyilvánitja, hogy a fenálló törvények értelmében pénz- és vagyon­biintetések, az elitéltek örököseire is átszállanak, ha annak halála az Ítélet jogerejüvé válta után történt. 53. sz. A bel-, igazság-, vallásügyi miniszt. hadseregi főpa­rancsnokság s legfőbb rendőri hatóság rendelete 1859. apr. 5-ről, mely által az 1759. apr. 1 legfelsőbb határozat következtében oly vallásfelekezetek behozatala, melyek az államtól nyilvánosan nincse­nek elismerve vagy megengedve, mint ez olyanokbani részvétel is büntetés alá tartozónak nyilvánitatik. 54. sz. ígazságügyminiszteri rendelet f. évi april. 9-ről, mely a büntető-perrend. 31<J. §-át magyarázza. 55. sz. Pénzügyminiszt. rendelet f. é. apr. 9-ről a b 1 e i b e rg i bányabiztosság megszüntetéséről. 56. sz. U. a. rendelete f. é. apr. 12-ről a steyri bányakapi­tányságnak St. Pöltenbe áttételéről, és a bécs-ujhelyi bányabiztos­ság megszüntetéséről. 57. sz. U. a. rendelete apr. 11-ről a Dalatyni , Stebniki és Ka­czykai bányabiztosságok megszüntetéséről. April 27-én jelent meg és küldetett szét abirodalmi tör­vén y I a p XÍV. darabja. A XIV. darab tartalma : 58. sz. Császári nyiltparancs 1859. évi apr. 24-ről közzé teszi az uj községi törvényt. A XV darab tartalma : 59. sz. Császári rendelet 1859 évi apr. 24-ről a hadsereghez szükséges lovak kiállításáról. Hivatalos tudnivalók Pályázatok. S.-A.-U j ii e 1 y i mtszéknél járulnok 420 fttal 4 hét a. — Pesti és Budai orsztszéknél egy-egy törvszéki tanácsos 1890 fttal 4 hét alatt. — N v á ra d i orsztszéknél tszéki segéd 630 fttal. Csődök. N.v aradi orsztszéknél G r o s z Izsák s neje Michelstadter Josefa és G r o s z Ferencz ellen perü. Kajába Antal és Lázár Tivadar. Bej. aug. 4. vál. aug 6. — Pesti keresk. tszékuél F o g 1 Dávid keresk. ellen perü. Guthy Elek és dr. Buschbach Péter. Bej. jul. 29. vál. aug. 3. — P. L a­d á n y i szbirós. F 1 e s e li Jakab nádudvari rőfös keresk. ellen perü. Szokó ­lay Zsigmond és Tóth Lajos. Bej. jun. 7. vál. jun. 14. — B e r e g s z á s z i mtszéknél Mali Lajos porstovai lakos ellen perü. Székely László és Kozák Zsigmond. Bej. jul 11. — Ó o s a i szbirós. F r i e s z János haraszti lakos el. perü. MAtyásy József. Bej. jul. 30. vái aug. 13. Csödmegszfintetések Komáromi jbirós. Gelléri Szabó Mihály fakeresk. ellen. — Pesti orsz. tszékuél S t i g n i t z Adolf ellen. — M i s ­k o 1 c z i mtszéknél P i c k Ignáez butorkeresk. ellen. — Ssékesfeh ér­vári mtszéknél O b 1 a t h Fülöp ellen. — Tokaji szbirós. Grosz Lipót erdő bényei borkeresk. ellen. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelenik a „TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK" jelen alakban — hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési árak egész évre 6 frt, — félévre 3 frt — negyedévre 1 frt 70 kr. ausztriai értékben. — Szerkesztési szállás: Belváros , aldunasor 9. sz. 2-dik emelet 6. Ide küldendők mind a levelek, mind az előfizetési pénzek. Pesten, 1859. Nyomatott B e i m e 1 J. és Kozma Vazulnál.

Next

/
Thumbnails
Contents