Törvényszéki csarnok, 1859 (1. évfolyam, 2-43. szám)

1859 / 33. szám

134 tolói pedig (a szabadelvű párt) azt válaszolák, hogy az egyház az államnak különös ótalma alatt állván, állásá­nál kivételes kiváltságokban, mentességekben (p. o. ka­tonai szolgálatokról) részeltetvén, fizetést is húzván, ter­mészetes irányukban azon követelés, hogy a polgári rend­nek fentartására működjenek, s abba semmi zavart sem hozzanak. Arra, hogy a vallásfelekezeteknek szabad gya­korlat biztositatott, meg lőn jegyezve, hogy az csak any­nyiban áll, a mennyiben magokat a vallás határai között tartják. Erre már egy hjr.es franezia jogtudós megjegyzé: „Si les cultes sont libres dans leur exereíce, c'est á la condition qui ils se renfermeront dans les limites, qui leur sont assignées par leur mission sainte; si leurs miuis­tres peuvent librement auoncer leurs enseignements, c'est á la condition, que leur parole sacrée, uniquement vouée aux choses de la religion, ne mélera point á ces intéréts éternels les éphéméres intéréts de la société civile." (A. Chauveau et Hélie Faustin Théorie ducode Pénal. II. p. 214. §. 2.). A vitatkozás a codex terv és szabadelvű párt győzelmével végződött; 12 ülés tárgya­lása után (febr. 19-kén) a terv idézett fejezete elfogadtat­ván, mely szerint maga a szószékről nyilvánított roszalás, más komolyabb következmények, és sulyosb izgatási té­nyek nélkül is 3 — 12 havi fogsággal és 50—300 fi\ bir­sággal lesz fenyitendő. Nevezetes enyhítése a franezia co­dexnek, mely arra 3 hótól 2 évig kiterjedhető fogságot rendel; de még nevezetesb eltérés a würtembergi törvény­től, mely (449. cz.) csak 100 — 300 fr. birsággal rendeli fenyitetni, és visszaesésnél s igen súlyos esetekben szol­gálat vesztéssel. Mint Belgiumban úgy Baj országban is előreha­lad a büntetőjogi codificatio revisiója. Az új codex terv a ministerium legújabb (martiusi) nyilatkozata szerint már készen van, s csak a terjedelmesb bevezetési rendelet ki­dolgozása gátolja, hogy előterjesztessék. Addig is azon­ban törekvések nyilvánulnak a jelen törvénykönyvet e­gyes hiányos részeiben javítgatni s átalakítani. Ilyen volt nevezetesen Völk képviselőnek indítványa (febr. 14-én). ,A felsőbbség iránti ellenszegülés bűn tető szabályainak megváltoztatásáról', — melynek czélja, hogy azon büntetések, melyek a felsőbbségi szol­gák irányábani ellenszegülésekre hozatvák, kisebb fokra szállitassanak annál, mely a hivatalnokok irányábani el­lenszegülésre vonatkozik. Elismertetett átalában, min nem is lehet kétkedni, hogy az ellenszegülésnek hivataluokok és szolgák ellenében egyenlő büntetése sem czélszerű, sem igazságos, hogy tehát utóbbiaknál a lejebbszálitást maga az emberiség igényeli. Mint hogy azonban politikai érde­kek vegyitettek közbe, sikerre nem juthatott. Ez alkalom ugyanis felhasználtatott a niinisteriumuak szenvedélyteli megtámadására a végett, hogy retrogad irány érdekéből t. i. hogy egy rendőri állam (Polizeistaat) eszményképe valósításának meghiúsultát elhárította, az 1835/5fi-ki co­dex terv tárgyalását s bevégzését félbenszakasztotta, ám­bár a bajor országgyűlések már 1819. óta' folyvást sür­getik a bajor codex revisióját, minek daczára a codex terv életbeléptetése mindig továbbra halad. Ez okokból az ellenzék, nehogy a novellaris törvények által a codex lé­tesültének tovább halasztására még több alkalom nyúj­tassák, Völk indítványa ellen szavazott, s az csakugyan el is vettetett. Az egyes bűntetőjogi működések közül még megem­lítendő a Darmstadtban legújabban (mart. 24.) kihir­detett törvény a költségek kártérítési felelősé­géről az összecsoportosulások folytán eredt kártételek­ért és bántalmakért. E törvény által a községek ilynemű felelősége akkor áll elő, ha a nyilvános erőszakkal gya­korlott kihágásokat képesek lettek volna megakadályozni. Mint a haladásnak kitűnő jelenségét kell még meg­említenünk, mikép az esküdtszéknek létesítése mindig jobban és jobban elterjed. így legújabban Kóburgba és Oldenburgba vitetett be, itt martius közepén tartatván a legelső esküdtszéki tárgyalások. Igen kívánatos, hogy e jogintézet, mely legtöbb biztosítékot látszatik nyújtani, az igazság lelkiismeretes s részrehajlatlan kezelésére, mi­nél jobban elterjedjen legalább a bűnvádi ügyek feletti bíráskodásban. Hivatalos tudnivalók Kinevezések. Horváth István szbirói segéd és Z s e b r o törvszé­ki segéd a lőcsei m. törvszéknél tanácstitkárokká, az első a beregszászi, az utóbbi a marmaros-szigeti m. törvszékkez, — Kiss Ferencz törvszéki segéd a n.-váradi orsz. törvszéknél, ideigl. tanácstitkárrá s államügyészi helyettes­sé a gyulai m. törvszékhez. — Veresmarthy Bertalan figyelő a. pesti — és M á c z a János figyelő áz eperjesi törvszék területén törvszéki segédek­ké a kassai területen. — P i s u t h István telekkönyvi tollnok Kecskeméten az esztergomi jszbirós. tollnokává. — Farkas Lajos fogalmi dijnok ideigl. szbirói tollnokká a n.-váradi területen. K u u c z e k Gyula tanácstitkár állam­ügyésszé orsz. törvszéki tanácsosi ranggal. —Kozma Zsombor hivataltiszt ;deigl. törvszéki segéddé az aradi m. törvszéknél. Pályázatuk. Eperjesi főtörvszéknél orsz. törvszéki tanácsos 1890 frttal 4 hét alatt. — B á r t f a i szbirós. tollnok 420 frttal máj. 10-ig. Csődök. V a r a s d i törvszéknél Gottschlik Ignátz keresk. ellen ; perü. Vczik Aladár. Bej. máj. 31. — Zágrábi törvszéknél Bellosevits Arzén földbirtokos ellen ; perü. Veibanits Ede. Bej. jun. 30. —Ráczkevi szbirós. O v ár y Pál hagyatéka el. perü. Boldizsár János és Bakos János Bej. máj. 16., vál, máj. 28. — E p e r j es i m törvszéknél K o 1 b a y József keresk. el. perü. Schulek Gusztáv és Desseöüy Gyula Bej. jun. 30., vál. jul. 4- — Sz M á r t o n i szbirós. Horváth F. János tápi lakos ellen; perü. Holtzer Iván és Fekete Kálmán. Bej. máj. 9., vál. máj. 30. — Szegedi m. törvszék­nél H o r v á t h Vincze kefekötő el. perü. Veszeliuovits Bazil és Battacs Fe­rencz Bej. jul. 6., vál. jul. 8. — O 1 a s z i (Wallendorf Szepes megye) szbirós. N e u m a n u Pál olsaviczi haszonbérlő ellen; perügyelők Szadlisz Albert és Toperczer Zsigmoud. Bej. máj, 21., vál. máj. 28. — Felső-Eöri szbirós. Benedek János pinkafeldi timár ellen ; perügyelő L i p p i c s Kálmán. Bej. aug, 31., vál. sept. 12. — N.- Körösi szbirós. Novak Jáuos alpári lakos ellen; perügyelők Katona János és Szenté János. Bej. jun. 6., vál. jun. 7. — J a s s y osztrák consulságnál Schwarz Izsák keresk. s neje ellen; perü. dr. Bleyleben. Bej. jun. 11. — Bécsi törvszéknél Kolin Salamon magánzó ellen; perügyelő dr. Gradler. Bej. máj. 31. — B e y e r Magdolna magánzónő ellen ; perü. dr Leyrer. Bej. máj. 31. — Langer János takács s nője ellen ; perügyelő dr. Perger. Bej. jun. 16. — Wertheimer János spiritus keresk. ellen; perügyelő dr. B u d i n s z k y. Bej. aug. 22. — Lenzburg Fridiik vendéglős ellen ; perügyelő dr. Pawek. Bej. jun. 16. Csödmegszüntetés. Pes t i keresk. törvszéknél Laszk Móritz ke­resk. ellen. — N.-K á t a i szbirós. K o v á o s Ferencz és neje H a 1 a s y Vil­ma ellen. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAYISTVÁN. Megjelenik a „TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK" jelen alakban — hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési árak egész évre 6 frt, — félévre 3 frt — negyedévre 1 frt 70 kr. ausztriai értékben. — Szerkesztési szállás: Belváros, aldunasor 9. sz. 2-dik emelet 6. Ide küldendők mind a levelek, mind az előfizetési pénzek. Pesten, 1859. Nyomatott B eime l J. és Kozma Vazulnál.

Next

/
Thumbnails
Contents