Törvényszéki csarnok, 1859 (1. évfolyam, 2-43. szám)

1859 / 28. szám

113 nyelheti azon kárpótlást, mely a kisajátítás folytán jár. Ellenben a földtulajdonos a haszonbérlőnek az elvont haszonbérleti tárgy iránt szavatossággal tartozik. (1859. jan. 25-kén 527, sz. a. kelt határozat). Törvénytár. A hadsereg főparancsnokságának 1859. iebr, 23-k ikörrendelete, a fő tisztekhavi fizetésére, akapitánytóllefelé magánadósságok miatt intézendőbiróitilaloms végrehajtásmegengedhetősége iránt (bir. törv. lap 37. sz.). Az 1858. dec. 28. kelt itteni körrendeletre vonatkozólag előfordult hérdések folytán ezennel közhírré tétetik, hogy az illeték szabályzat 55. §-ban foglalt azon határozat, mely szerint a kincstári s magánadósságok behajtása végett a havi fizetés az ott kijelelt kanyarészekben tilalom vagy végrehajtás alá vétethetik, a főtiszteknek a kapitánytól lefelé a parancsnoktól nyert engedelem előmutatása nélkül csinált minden magánadósságaira is alkalmazandó . a nélküli hogy ez által az emiitett osztályokbeli tisztek adósság csinálásai, iránt fönálló szabályok bűntetőjogi tekintetben változást szenvednének. — 1859. mart. 12-k i császári rendelet (bir törv. lap XI. db. 46. sz.) abiróihivatalnokok hibájaérti felelőség, s a bíróság elleni panaszok körül követendő eljárás tárgyában. Oly czélból, hogy a birói hatóságok és birói személyek hivatalos működéseiérti felelőség a felek irányában, s az ezen felelőség alapján támasztott igények érvényesítésének módja szabályoztassék, ministereim s birodalmi tanácsom meghallgatása után következőket rendelem: 1. sz. Ha valamely birói személy az igazság kiszolgáltatásánál önhibájából hivatalos kötelességének megszegése vagy elhanyagolása által (a polg. törv. könyv 1,294. §.) valamely félnek kárt okoz, ez utóbbinak, a mennyiben ez más módon kártérítést nem nyerhet, teljes kártalanítással tartozik, s erre bíróság elleni panasz utján szoritandó. 2. sz. Ezen kötelezettség mioden polgári s katonai birói hatóságokra és hivatalokra kiterjed, gyakorolják bár azok a polgári jogügyekbeni vagy a büntető törvényhatóságot egész kiterjedésben, avagy csak egy részét kezeljék az oda tartozó ügyeknek. Ezen kötelezettség kiterjed továbbá mindazon személyekre is, kik az emiitett hatóságok és hivataloknál szolgálatban vannak, vagy birói hivatalos működések teljesítésére rendelvék, a mennyiben hivatalos kötelességeik teljesitése tekintetében hibáztak. A jelzálog-őrzőket illetőleg a lombard-velenczei királyságban s Dalmátországban a fönálló törvények hatályban maradnak. 3. sz. Egyedül abból, ha valamely birói intézkedés vagy hatá rozat a felsőbb hatóság által megváltoztatott vagy megszüntetett, az alsó bíróság kártérítési kötelezettsége még nem következik. Ezen bíróság a peres jogügyekben vagy a felek egyéb ügyeiben hozott oly határozatokért sem felelős, melyekben a károsultak a szenvedett kárt jogorvoslatok és panaszok által önmaguk elháríthatták vagy annak helyrehozatalát eszközölhették volna. 4. sz. A mennyiben jelen rendeletben különös határozatok nem tűzetnek ki a kártéritési kötelezettségnek, s ezen kötelezettség elenyészésének megítélésénél az átal. polg. törvénykönyv szabályai veendők zsinórmértékül. 5. sz. A tanácsgyülésben hozott határozatért a törvényszék mindazon tagjai, kik a tanácskozásban döntő szavazattal vettek részt, s más véleményt nem nyilvánítottak egyetemlegesen felelősek. Ha azonban az elkövetett hiba csak a tényeknek az előadmánybani valótlan vagy elégtelen előterjesztésén alapul, a felelőség csak az előadót, s a netalán kirendelt társelőadót terheli. Az előlülő csak annyiban felelős, a mennyiben a szavazatok egyenlő megoszlása mellett az ő szavazata döntött, s ő saját hivatalos kötelességeit megsértette vagy elhanyagolta. 6. sz. Az alárendelt hivatalnok által hivatalos kötelességei megsértése vagy elhanyagolása folytán okozott kár önmaga által térítendő meg. Oly elöljárók, kikre különös szabályok által az alája rendelt egyén működéseiérti felelőség nem rovatott, ha ezen egyén a kárt megtériteni nem képes, azért csak annyiban kezeskednek , a mennyiben a kötelességszerű felügyelet elhanyagolásával vagy más önhibájukkal terhelvék. 7. sz. Azon kártéritési igényekért, melyek az országfejedelmi birói hatóságoknak vagy azok kirendeltjeinek avagy az országfejedelmi adó és birói letét hivataloknak törvényszerűleg átadott vagyonok megőrzése tekintetébeui hivatalos kötelességek megsértéséből vagy elhanyagolásából származtatnak, közvetlenül az államkincstár kezeskedik (22. §.). A községeknek a reájuk vagy kirendeltjeikre bizott hivatalos működésekérti kezessége külön rendeletek által határoztatik meg. 8. sz. Az állam és a községek, a mennyiben kezességöknek a 7. §. szerint átalában helye van, feljogositvák, az általuk fizetett kárpótlás megtérítését a hibás hivatalnokok és alkalmazottaktól, az ezen rendelet 2—6. §-ban s a polgári jogban foglalt határozatok szerint követelni. 9. sz. A felek kárpótlási igényei külön kérvények az illető országos főtörvényszéknél (illetőleg a katonát feltörvényszéknél), s ha valamely főtörvényszék hibája forog kérdésben, a legfőbb törvényszéknél (a katonai legfőbb törvényszéknél) nyújtandók be. — Ezen kérvényben a tények, melyekből a kár származott, s a kárpótlás összege vagy tárgya határozottan kijelelendők, s a szükséges bizonyitékok, a mennyiben a fél azokat fölmutatni képes, előadandók. A félnek szabadságában áll ezen kérvényt magának szerkesztenie, vagy e végett a képviseletre jogositott ügyvédet használnia. Oly kérvények, melyek már tartalmuknál fogva meg nem engedhetőknek mutatkoznak, az indokok előadása mellett tüstént visszautasitandók. 10. sz. Ha a kárpótlási kérelem alaposnak látszik, a felsőbb biró a fölött hivatalból vagy maga, vagy pedig valamely elfogulatlan első folyamodásu bíróság által, avagy a körülményekhez képest, saját bizottmányok által a hiba kinyomozása, s a nyújtandó kárpótlás kitudása végett a szükséges vizsgálatot tegye meg, s abban nem csak azon hatóságot, melynél állítólag a hivatalos kötelességek megsértése vagy elhanyagolása történt, hanem mindazon egyes hivatalnokot vagy alkalmazottat is, a ki a kártéritésre köteleztethetnék, ugy a hivatalos kötelesség elmulasztása, mit az igényelt kártérités tárgya és összege iránt Írásban vagy szóval hallgassa ki. Az ebből keletkezett vagy különben hivatalból összegyűjtött irományok iránt, ha a kezesség az államkincstáron fekszik (7. §.) a pénzügyi ügyvédségnek vagy különben az államkincstár számára rendelt képviselőnek, ha pedig a kezesség a községet terheli, ennek szó- vagy Írásbeli nyilatkozata bekivánandó. 11. sz. Ezen vizsgálat vezetésénél hivatalból kell ügyelni arra, miszerint jogerejüleg kétségen kivül tétessék, hogy a hivatalos kötelességeknek minő megsértése vagy elhanyagolása történt, mely hivatalnokok vagy alkalmazottaknak tulajdonítandó az, s váljon az gonosz szándékon vagy elvétésen alapult-e. Az eljárás ugy intézendő, hogy minden érdekeltek alaposan kihallgattassanak, az azok javára és kárára szolgáló minden körülmények egyenlő gondossággal hivatalból kinyomoztassanak , s a szükséghez képest a polgári perrendtartásban foglalt minden bizonyítási módok alkalmaztassanak a nélkül, hogy az eljárás azoknak alakjához lenne kötve. Különösen mind a panaszló igényeinek indokolására, mind pedig azon személyek, kik kártéritésre köteleztetnének, s a mennyiben az államkincstár vagy valamely község látszik érdekelve lenni, ezeknek képviselői, minden védelmül szolgáló iudokok és bizonyitékok előadására felszólitandók s egyúttal tudtokra adandó, hogy e vizsgálat folytán