Törvénykezési lapok, 1858 (2. évfolyam 79-104. szám)

1858 / 90. szám - Előleges letartóztatás és vizsgálati fogság a büntetőjogi gyakorlatban. 1. r.

729 megszűnnek koborlókul tekintethetni , s azon tekintet alá jönnek, mely alatt más polgárok állanak, ha pedig az igazolásra nem képesek, s e mellett valamely bűntény gyanújával is terheltetnek: a birói vizsgálat már úgy találja őket, mint közbiztossági felügyelet alatt állókat, következőleg az ily letartóztatás nem a birói eljárás foganatául tekintendő. A jogtudomány minden előleges letartóztatás fölött, mely a megkezdett vizsgálat folyamában a birói hatalomtól, előrebocsátott idézés s kihallgatás nélkül származnék, kénytelen pálcát törni még azon esetben is, midőn valaki a legnagyobb gonosztett elkövetésének gyanújával terheltetik, mert a gyanú, bármily okokkal táinogattassék, még is csak gyanú marad, s nem lehetlen, hogy a bűnösség látszatát a gyanúsítottnak legelső kérdésre adandó nyilatkozata s felvilágosítása megsemmisíti. Erre azt mondhatná valaki, hogy egy ember, ki oly bűnt követett el, mely miatt oka van p. o. halálos Ítélettől vagy élethosszig tartó fogságtól rettegni, mihelyest észreveszi, hogy a vizsgálat ellene irányoztátik, azaz mihelyt megidéztetik, a legtöbb esetben hajlandó leend szökésben keresni menedéket, mi a büntetőjogi eljárás célját meghiusitaná. Igaz, hanem a szökés maga még nem bizonyít, mert nem egyszer történt s hihetőleg még számtalanszor történni fog, hogy a legártatlanabb ember menekülésre gondol azon veszélyek elkerülése végett, melyek a sokszor végzetszerűleg összetalálkozó körülmények által megalapított s egykönnyen el sem oszlatható látszatból származnak. A büntetőbirói eljárás feladata a vádlott személyes megjelenését a külön vizsgálat legelső fokán, a vádlott első kihallgatására nézve is biztositni, hanem ezt minden előleges letartóztatás nélkül egy igen rövid úgynevezett házi fogság elrendelésével is eszközölheti, s a büntetőjogi elmélet szerint csak is idáig terjedhet általában az idézés előtti letartóztatás joga. — Folytatjuk. — Császári,rendelet, aug. 1-ről 1858. — Kiható a birodalom egész területére, a katonai határőrséget kivéve, az ausztriai pénzbecs tárgyábani határozatoknak a büntetés mérvét meghatározó pénzösszegekre s a bírságokra alkalmazása iránt.Megj. Birod. törvl. 1858. XXX. db. 115. sz. A folyó évi november 1-vel az új pénzláb életbe lépendvén, miután az erre vonatkozólag mult évi január 24-kén kelt pénzszerződvény alapján azon évi szept. 19. és f. évi. april. 27-iki cs. legfelsőbb nyiltparancsokkal már a pénzérték átváltozásáról az előforduló jogi viszonyokra nézve gondoskodva van , nem kerülte el a magas kormány figyelmét azon kérdésnek szabályozása, vájjon a büntetőjogi eljárás közben naponkint szükséges értékszámitás az új pénzláb szerint s mikép történjék? Az ide vonatkozó cs. magas rendelet tartalma következő: _1, §. A fönálló törvényekben és rendeletekben oly módon megállapított pénzösszegek, hogy azoknak egy bizonyos mennyiségétől valamely büntetésre méltó cselekvény nagyobb vagy csekélyebb büntethetősége függ. jövendőre ugyanazon pénzösszegekkel pótlék nélkül új ausztriai pénzbecsben értendők. 2. §. Ugyanazon határozat érvényes mindazon birságokra nézve is, melyek a már fönálló törvényekben s rendeletekben határozott pénzöszszegekkel vannak kifejezve. 3. §. Az ezen rendelet 1 §-ban foglalt határozat azonban nem alkalmazható az 1858. november 1-je előtt elkövetett büntetésreméltó cselekvényekre . ha az azok iránti vizsgálat csak ezen nap után tétetik is folyamatba ; ellenben a 2. §. szabálya azon korábban elkövetett törvényszegésekre is alkalmazandó, melyek iránt 1858. nov. l-jén birságot szabó elsőj^bírósági véghatározat még nem hozatott.a November hó elsőjétől kezdve tehát az l. §. szerint a büntetőtörvény valamivel szigorúbb leend, a mennyiben ott, hol a bűn és kihágás közötti különbség a bűnös cselekmény tárgyául szolgáló értéktől függ, az új pénzbecs szerint pótlék nélkül fogván számíttatni, bűnt fog képezhet90*