Törvénykezési lapok, 1858 (2. évfolyam 79-104. szám)

1858 / 86-87. szám

701 eredményeit sem lehet a számításból kifelejtenünk, hogy ezáltal vagy lanyhább ügyvédi védelemre szoríttatnak, vagy erélyesb védelmüket biztositandók : a jutalom iránt1 tilos egyezkedés karjaiba taszíttatnak. Nehogy azonban tiszteletben álló ügyvédeink legnagyobb részét igaztalanul megsértsem , nem általánosságban, hanem csak kivételkép állitom föl ezen nézeteket. — Mert bár sok érdemes ügyvéd urat ismerek, kik úrbéri perekben számos községeket védelmeznek, s költségeik felszámítását s azoknak — ha ugy kívántatnék — bíróság útján leendő megállapítását is az úrbéri rendező pernek egyesség vagy bírói ítélet által leendő bevégzésére tartották fenn; mégis a meggyőződés hitével hiszem—jóllehet bíróság előtt kellőleg igazolni nem tudnám,— hogy tehetősb községeinkközől olyanok is vaunak, melyek úrbéri pereiket folyta~ tó ügyvédeikkel — a per lefolytatása iránti jutalomra nézve — egyességre léptek. Azért akarok pár szót ezen egyességekről szólani, melyeknek ép azért, mert tiltvák — nézetem szerint roszak a következményei. Az ilyen egyezkedést a község el nem árulja, s ha történetesen hivatalos nyomozás útján akarna a hatóság nyomára jönni, az eredmény bizonytalansága mellett még az is megtörténhetnék, hogy az érdeklett község lakosai arra a gondolatra jönnének — vagy vitetnének — hogy az ő ügyvédjük üldöztetik, még pedig azért üldöztetik, mert az ő ügyöket buzgalommal folytatja. — Annálfogva ugy vagyunk e tárgygyal, mint az uzsorával: — egy egész vidék tudja valakiről, hogy uzsorás, de ezért némelyikre egész életében se tudják ugy reá bizonyítani, hogy törvényes következményeit megérezze. Az ügyvéd pedig, ki ilyen egyezkedés útján jutalmat köt ki magának, nagyon körűitekintő: ismeri jól a köznép logicáját: mely szerint, ha az akala felvállalt per egyesség által fejeztetnék be, könnyen azt találnák mondani, hogy minek fizessenek ők azért oly sokat az ügyvédnek, mikor az uraság per nélkül, egyesség útján adta, a mit adott; és mérlegelni kezdenék az ügyvéd fáradságát és munkálatait azt mondván : hogy „ökigyelme mit sem dolgozott a perben, pedig per útján, meglehet, többet nyertünk volna; ezért az egyességért tehát egy részecskéjét is elég lesz megfizetni azon üs-zegnek, melyet a per lefolytatásaért Ígérünk ellenben azt is igen jól tudja az egyességre lépett ügyvéd, hogy, ha a község bizodalmána megtelel : nem lehet az az eset, hogy n r a per foly, azalatt elárulják a véle köt tt egyességet,? mikor vége lesz a pernek, titokban is összeszedik egymásközt a jutalmakat és kifizetik. Ezek előrebocsátása mellett , legyen nékem szabad azon véleményemet kifejezni, hogy mindenütt, a hol a község és annak úrbéri rendező perét folytató ügyvéde közt a jutalmazás iránt tiltott egyesség van: az úrbéri pernek egyesség általi bevégeztetését az ilyen ügyvéd önérdekéből ellenzi. — Ellenzi pedig azért, mert tudja, hogy ha egyességgel végzi be a pert: akikötött jutalmakat meg nem kapja(1). per útján pedig mint tilos egyezkedés erédményet be nem hajthatja. Valóban tanulságos az ily ügyvéd viselete: mennyire szivén látszik hordozni az egyességet, a községi lakosok pedig minden mozdulatára vigyáznak, s mentől túlzóbbak kívánságai : annál nagyobb megbízói előtt hitele. Ilyenkor aztán ugy nyilatkozik, hogy ő a lakosokat capacitálni nem bírja, hogy oly túlzó követelésekkel ne álljanak elő; de már meg is unta őket, letesz a perökről, sat. sat. (') S hát nem egyezhetett-e meg azon esetre is , ha a pert egyességgel fejezné be . bizonyos összegben ?... Ily esetben aztán csakugyan nem volna oka az egyességet ellenzeni. SZERK. 86*