Törvénykezési lapok, 1858 (2. évfolyam 79-104. szám)

1858 / 83. szám - Szemeriai id. Szász Károly nagy-enyedi jogtanár és magyar tudós társasági rendes tag. 1853. october 25. Életrajz. 1. r.

678 lyíunodásnak azonban — jogosan-e, vagy jogtalanul, az mindegy — hely nem adatott. 1857. január 7-ikén Bolgay Ráchel a bírói átadás megszüntetését és a tárgyalás elrendelését ismételve kérvényezte azért, hogy a pervitelre nézve egyesség eszközöltethessék, és a peres hagyatéknak az Aptkv. 812. §-ához képest leendő ideiglenes kezelése iránt intézkedés történjék; felhozván, hogy az ő, már régebben beadatott nyilatkozatai eredménytelenül maradván: az átadásról csak most értesült légyen. A cs. kir. járásbíróság a tárgyalás újabb fölvétele iránti kívánságot 1857. febr. 13-án 139. sz. alatt hozott végzésével el-, és folyamodónőt kérelmével a törvény rendes útjára utasította. Az ezen végzés ellen közbetett folyamodás, mint alaptalan, a m**i cs. kir. főtörvényszék[által visszavettetett ; mert az egyedüli végrendeleti örökösnő részére az átadás föltétlenül történt, s így az ez ellen különben is oly későn benyújtott folyamodás a tett törvényes intézkedést meg nem ingathatja, s pedig annál kevésbbé , mert időközben a föltétlenül nyilatkozó örökösnő ellen más harmadik személyek is jogokat nyerhettek, melyeket pedig sértetlenül illik és kell fenntartani. Ezen 1857. augusztus 12-kén 11,199 sz. a. kelt főtörvényszéki határozat ellen beadott fölülvizsgálati kérelem a cs. k. legfőbb törvényszék által szintén visszautasittatott. Az ügynek ilyképen történt elintézésére annak megfontolása szolgálhatott kiváltkép okúi, hogy a végrendeleti örökösnő, a végrendeletnek érvénytelenné nyilvánítása nélkül, a hagyaték birtokolhatásától el nem mozdittathatik, sem annak haszonélvezete tőle el nem vétethetik, s különben kérvényezett tárgyalás is csak azt eredményezhette volna , hogy Bolgay Ráchel — a ki nem is volt szükség-örökös — utasíttatott volna, hogy panaszát, mint felperes adja be, s hogy ezáltal az alsóbb folyamodásu bíróságok összhangzó határozatai , melyekben felperesnő a törvény rendes útjára utasittatott , sem nyilvános jogtalanságot, sem szabálytalanságot nem tartalmaznak. — Határozat 1857. oct. 27-ről, 10,844. sz. a. — A f. é. június 20-űikán kelt cs. rendelet. — Folytatás. — A 2. §. második pontja a fölülvizsgálati illetőségről szól, s ezek folytán ugy találjuk, hogy: a) a cs. k. helytartósági osztályok a rendőrségnél elsőfolyamodásilag tárgyalt büntető ügyekben i s másodfolyamodásu hatóságok ; b) az oly büntető ügyekben, melyek elsőfolyamodásilag a rendőrséghez utasíttattak, — harmad folyamodásilaghem pusztán s egyedül a cs. kir. belügyminisztérium, hanem vegyes bizottmány által egyszersmind a cs kir. legfőbb rendőrhatóság is itél; c) valamint tehát a helytartóság minden esetben önálló másodfolyamodásu hatóság : akként minden esetben harmadfolyamodásu hatóság a belügyminisztérium is, s mint ilyen csak azon kihágási esetek fölött nem önálló , melyek e törvény 2 §-ában megnevezve, elsőfolyamodásilag az országfejedelmi rendőrhatóságokhoz utasíttattak : ott, hol ezek léteznek, hol pedig nincsenek : ott a többi kihágásokkal egyetemben az alsó politikai hatóságoknál (szolgabiró-hivatal, községelőjáróság) tárgyaltatnak A legfőbb rendőrhatóság csupáncsak azon kihágási esetekben harmadfolyamodásilag döntőszék, melyek a jelen törvény 2.§-ában elősorolvák, azaz, melyek elsőfolyamodásilag mint kiválólag rendészet elleniek ugyan a rendőrséghez utasitvák, habár azok nem tárgyaltattak is épen ott, — és ezen esetekben sem önálló döntőszék , hanem ekkor is a belügyminisztériummal egyetemben kell Ítélnie. Ezen nézeteink azon alapulnak, hogy a törvényhozás bizonyosan azon 35 kihágási esetet, melyeket a rendőrség büntető hatálya alá rendelt, olyanokul tekinté, mint a melyek a többi 57 kihágási eset közt kiválólag rendészet elleniek. Ha pedig ezek kiválólag rendészet elleniek : akkor per analógiám méltán következtethetni, hogy ezen 35 kihágási eset fölött a k k o r is a belügyminisztérium-és legfőbb rendőrhatósággal ve gyesen előveendő legfölülvizsgálatnak kell történni, ha ezek elsőfolyamodásilag nem a rendőrhatóságnál, hanem más politikai hivatalnál tárgyaltattak : minthogy észtanilag minden ügy természetéhez képest saját hatóságát követeli • és nem az ügy a hatóságnak, hanem a hatóság szolgál az ügynek. Igaz ugyan,hogy minden rendészeti kihágás tágasb értelemben egyszersmind politikai is, mint már ezt egyízben e lapokban emlitők(3)igaz ugyan, hogy ha rendőrség nem léteznék, az illető esetek (') Lásd „Törv. lapok" 1858. 58, szám 477 lap. K.