Törvénykezési lapok, 1858 (2. évfolyam 79-104. szám)

1858 / 81. szám - Vinculatio

6'65 lok bizonyos idegen több hetekig tartózkodott: a végtárgyalás alkalmával S.Károlyival szernbesíttetvén, vallják: hogy ezen embert nem ismerik, mert az, ki nálok volt. egészen máskép nézett ki. De maga V* István a meghalt Sándor fia is vallja , hogy beteges anvját többször meglátogatván, látott ott egy idegent, kivel atyja beszélgetett, s hogy ez idegen barna szakálos. és kurta hajú volt, s midőn S*-al szembesíttetett : szorul szóra ezeket mondá : ..ily forma termetű ember volt ugyan, de ábrázatja nem mutat olyat, mert ez sárgás képű. az pedig vöröses volt; tiszta lelkiismerettel nem merem állítani. hogy ez volt. még azért sem, mert annak képe is kövérebb volt. kit én láttam" íme. tek. törvszék mindazon vádlottak, kik magokat a hamisításban bűntársakul vallották, mind a most érintett is tanúk határozottan vallják, hogy az. a ki a hamisításnak főindítója és mestere volt. nem S* Károly volt légyen.— s miután a hamisítás idejekor sem Gyúrón, sem Vadkerten való tartózkodása igazolva nincs — kétséget nem szenved, hogy az államügvész úrnak a 138. §-ra alapított gyanúoka elenyészik s S. Károlyt a hamisitás fő indítójának tekinteni nem lehet. Azt állítja továbbá a cs. kir. államügvészség. hogy S. Károly bűnössége azért sem szenved kétséget, mert az. ki részint V~ Gv. majd G~ András és V* Sándornál tartózkodott , magát Kemény Samunak is nevezte, s ezen névre szóló útlevél találtatván nála agubacsi csárdában lett elfogatásakor is.— miután 1855. nov. 12-én a csábori pusztán az ott cirkáló esendőrök ugyan ilv nevű embert találtak — semmi kétség, hogy a vadkerti bűntársak vallomása szerint is. az. ki Csáberőn volt Csilliknél. nem lehete más. mint S. Károlv — ezen állítását pedig támogatja Huber Alajos — Soltész András é- Wittschl Jakab vallomásaival, kik e végtárgyaláson megjelentek. Tagadhatailan tek. törvszék. hogy ezen vallomások vádlott ellen szólanak . ámde azokból minden kétségen kivűl, sem védencem ugyanazon-ágátazzal, kit a csendőrök Csáboron láttak, séma Vadkerten eszközlött hamisitásbani részvétet következtetői nem lehet. Az elsőt nem. mert az iránt magek a tanúk közt sincs tökéletes egyetértés, igy az első Huber Alajos beismerése szerint. Csáboron Csillik lakásánál nov. 12-kei délutáni 4, és 5 óra közt jelenvén meg, vallja : hogy vádlottra emlékezik; — nem akarom t. törvszék a tanú emlékező tehetségét kétségbe vonni, de hogy e tanú. ki lováról le sem szállt s az épülettől 10—12 lépésnyi távolságra volt, s az idegent subában látta az ajtó között állani, arra harmadfélév után is bizonyossággal emlékezzék : alig hihető : e vallomás nem képes vádlott ugyanazonságát kétségen kívül tenni. még pedig annál kevésbbé. mert Soltész András csendőrkáplár az idegent közép termetű embernek állitja. s noha útlevelét elkérte, azt átolvasta — s az ott levő idegennel beszélgetett is. még is, midőn S* K*-al szembesíttetett. azt vallja, hogy nem mer reá megesküdni, mikép azon idegen ugyan ez volt légyen, Vitschl Jakab vallomásával az elsőhöz csatlakozik ugyan, s ő is vádlottat véli felismerni S* K* személyében — de vallomása szintén ingatag, a mennyiben ő csak akkor vallotta , hogy S* K* légyen az általa látott idegen, midőn nekie az útlevél megmutattatván, abban a Kemény Samu nevet olvasta: sőt ezen útlevélre nézve is kétséges tanúvallomása, mennyiben először állitá, hogy az. melyet ő látott, kék papirú volt. ez pedig fehér, s itt is csak a Kemény név határozta el tanút az útlevél felismerésére. Ezen útlevélre nézve még az is különös, hogy noha Soltész káplár azt szintén látta, sőt mint azőresapat vezetője főleg ő nézte át, még is sem a névre, sem arra nem emlékszik, hogy abban a most látható vakarást észrevette volna ; mi oda mutat, hogy azon idegen más volt. s e szerint az itt levő útlevél sem lehetett az. — Vége következik. — Könyvészet. Megjelent és szerkesztőségünkhez is beküldetett, a már lapunk múlt fél évi 44 számában ismertetve volt: „MIXÖ PÉNZONK LESZ- című röpiratnak, melv az 1858. nov. 1-én életbelépendő új pénz-viszonyok könnven érthető magyarázatát tartalmazza — második javitott kiadása, magában foglalva a bécsi 1857. jan. 24 iki pénzszerzödés lénveges pontjait; a szerződő kormányoktól hozott főbb külön cikkeket; az 1857. június 14 és 1858 april 27-kén kelt császári rendeleteket; a szükséges átszámítási táblákat: fordítónak erre vonatkozó gvakorlati utasításait és két kamattábláját. Lakner nyomán VEN1NGER VINCE mérnök, s a pesti kereskedelmi akadémia mennyiség tanárától. Magas 8-adrét. 52 1. Ráth Mór kiadó bizománya. Ara fűzve 36 pkr Bővebb ismertetés helyett — újat nem tartalmazván e má'sodik kiadás, mint mennyit hozott