Törvénykezési lapok, 1858 (2. évfolyam 79-104. szám)

1858 / 104. szám

846 igen éles, és állapotához aránylag szokatlanul képzett értelmiséget tanúsított. A mily röviden és tökéletlenül vázolta az általa elkövetett gyilkossági tényt, ellenkezőleg oly előszeretettel beszélt politikai és egélyi nézeteiről, melyben -egy részről éleseszüség és jártasság, másrészről szellemi nagyravágyás tükröződött, s többször nyitvánitá, hogy előbb lelkileg újra kell születni anak, ki eszméi mélységét fölfogni képes legyen. Megjegyzésre méltók rajongó beszédei az ezeréves birodalomról, János nyilatkozatának némely helyeiről, szellemi ujraszületésről, és azon vallomása, hogy a meggyilkoltnak vándorkönyvét az okból akarta eltulajdonitni, hogy szabságát elérje és küldetését teljesítse. ítélete oly tárgyakról, melyek az ő politikai és egélyes eszméire nem vonatkoznak, tökéletesen szabályszerű. Ezen nézeteket azonban Dr. Dommes, ámbár azok a nyugodtan gondolkozók nézeteitől igen eltérők, nem tartja betegség kifolyásának , mert azok 1) oly kézzelfogható ellenmodásokat nem tartalmaznak, s hogy minden ép elmé jü képes azok valótlanságát fölismerni : 2) nem lelki sugallatból származnak ; 3) azon nézeteket sok ember osztja, kik pedig nem lelki betegek, s azért ilyeneknek nem is tekintethetnek, s mert az igazi lelkibetegeknél az ábrándos képzelmek tökéletes öszhangzása, habár nem lehetlen, de minden esetre igen ritka eset. Több ember nézetének ilyetén öszhangzását tartja Dr. Dommes legalaposabb módnak a rajongást az őrüléstől megkülönböztetni. — Ugyancsak doktor Dommes nézete szerint a rajongás nem ritkán képtelen eszméket szül; ez azonban — nézete szerint — ép oly kevéssé betegség, mint a divatláz. „Ha mindazon embereket, mondja ez orvos, lelki betegeknek akarnánk nevezni, kik valamely egélyes vagy politikai képtelenségért rajoskodnak , ugy egész népekre ugy szólván , némely idők minden emberére az örülés bélyegét rásüthetnénk'' — Véleménye oda megy ki .,Müller szenvedélyes és makacs embert, egélyes és politikai rajongó, de nem lelkibeteg, és valamint most nem képtelen beszédeinek, és tetteinek következményeit megfontolni, ugy az időben is , midőn Vogelt meggyilkolta, nem volt beszámithatási képesség nélkül. — Müller halálra ítéltetett, ez ítélet azonban életfogytig tartó fogsági büntetésre változtatott. . — K. M. — Az országos kormánylapot illetőleg több oldalról érkezett hozzánk tudakozódás az iránt, vájjon lehet-e az országos kormánylapokat — ugy mint a birodalmi törvénylapot — előfizetés utján megszerezni, a mennyiben ezen kormánylapok könyvárusi úton megszerzése kivált vidéken sok nehézséggel jár s igen sok időben kerül. Vettük magunkuak azon fáradtságot, hogy e kérdésben az egyetemi nyomdában értesülést szerezzünk , melynek eredményekép jelenthetjük, hogy a kormánylapot előfizetés utján megszerezni nem lehet. Egyébiránt a bajon nézetünk szerint teljesen segítve van azzal, hogy lapunk „Törvénytár'' rovata folytonosan, s ott a hol szükségét látjuk, kommentár kíséretében közlendi kellő kivonatban mindazon törvényeket és rendeleteket, melyek a jogviszonyok szabályozására és átalánfogva az igazságügyekre vonatkoznak, ugy hogy birák és ügyvédek lapunk útján a kormány lapok egyes darabjainak megjelenése után azonal tudomást nyerjenek mind arról, mire e tekintetben szükségük van. Kinevezés. — Lemayer Károly a nagyváradi országos főtörvényszék alelnökévé. — Szontágh Dániel a trencséni elsőfolyamodásu úrbéri törvényszék elnökévé. — Bay Sándor ideiglenes országos törvényszéki tanácsossá a pesti országos törvényszékhez. — Lipthay Gyula megyetörvényszéki tanácsossá a kecskeméti megyetörvényszékhez. — Lendvay József megyetörvényszéki tanácsossá extra statum a veszprémi megyetörvényszékhez. — P o k o r a József segédhivataligazgatósági segéddé a nagykállói m. törvszékhez. Csődnyitás. A szegedi cs. kir. megye törvényszéknél B ok o r Antal hagyatéka s özvegye Baumgarten Anna minden vagyoná ellen , bejelentési határnap 1859. január 5. választ, ugyanaznap Perügyelő! Tajmel Antal. A szatmári cs. kir. m. tszéknél Luby Károly vagyonára bej. hn. 1859. jan. 3. választ, január 7. Perügyelő: Madarassy László. Csődmegszüntetés. D i e m a n t Náthán csődje a szegszárdi cs. kir. megyetÖrvényszéknél. Ideiglenes felelős szerkesztő és kiadó: Szilágyi Virgil. Tulajdonos: Császár Ferenc özvegye. Nyomatott BEIMEL J. és KOZMA VAZUL-nál. — Pesten, aldunasor; a kegyesrendiek épületében. —