Törvénykezési lapok, 1858 (2. évfolyam 79-104. szám)

1858 / 104. szám

846 igen éles, és állapotához aránylag szokatlanul kép­zett értelmiséget tanúsított. A mily röviden és tö­kéletlenül vázolta az általa elkövetett gyilkossági tényt, ellenkezőleg oly előszeretettel beszélt poli­tikai és egélyi nézeteiről, melyben -egy részről éleseszüség és jártasság, másrészről szellemi nagyravágyás tükröződött, s többször nyitvánitá, hogy előbb lelkileg újra kell születni anak, ki esz­méi mélységét fölfogni képes legyen. Megjegyzésre méltók rajongó beszédei az ezeréves birodalomról, János nyilatkozatának né­mely helyeiről, szellemi ujraszületésről, és azon vallomása, hogy a meggyilkoltnak vándorkönyvét az okból akarta eltulajdonitni, hogy szabságát el­érje és küldetését teljesítse. ítélete oly tárgyak­ról, melyek az ő politikai és egélyes eszméire nem vonatkoznak, tökéletesen szabályszerű. Ezen né­zeteket azonban Dr. Dommes, ámbár azok a nyu­godtan gondolkozók nézeteitől igen eltérők, nem tartja betegség kifolyásának , mert azok 1) oly kézzelfogható ellenmodásokat nem tartalmaznak, s hogy minden ép elmé jü képes azok valótlanságát fölismerni : 2) nem lelki sugallatból származnak ; 3) azon nézeteket sok ember osztja, kik pedig nem lelki betegek, s azért ilyeneknek nem is te­kintethetnek, s mert az igazi lelkibetegeknél az ábrándos képzelmek tökéletes öszhangzása, habár nem lehetlen, de minden esetre igen ritka eset. Több ember nézetének ilyetén öszhangzását tartja Dr. Dommes legalaposabb módnak a rajongást az őrüléstől megkülönböztetni. — Ugyancsak dok­tor Dommes nézete szerint a rajongás nem ritkán képtelen eszméket szül; ez azonban — né­zete szerint — ép oly kevéssé betegség, mint a divatláz. „Ha mindazon embereket, mondja ez orvos, lelki betegeknek akarnánk nevezni, kik valamely egélyes vagy politikai képtelenségért ra­joskodnak , ugy egész népekre ugy szólván , né­mely idők minden emberére az örülés bélyegét rásüthetnénk'' — Véleménye oda megy ki .,Mül­ler szenvedélyes és makacs embert, egélyes és politikai rajongó, de nem lelkibeteg, és valamint most nem képtelen beszédeinek, és tetteinek kö­vetkezményeit megfontolni, ugy az időben is , mi­dőn Vogelt meggyilkolta, nem volt beszámithatási képesség nélkül. — Müller halálra ítéltetett, ez íté­let azonban életfogytig tartó fogsági büntetésre változtatott. . — K. M. — Az országos kormánylapot illetőleg több oldalról érkezett hozzánk tudakozódás az iránt, váj­jon lehet-e az országos kormánylapokat — ugy mint a bi­rodalmi törvénylapot — előfizetés utján megszerezni, a mennyiben ezen kormánylapok könyvárusi úton meg­szerzése kivált vidéken sok nehézséggel jár s igen sok időben kerül. Vettük magunkuak azon fáradtságot, hogy e kérdésben az egyetemi nyomdában értesülést szerezzünk , melynek eredményekép jelenthetjük, hogy a kormánylapot előfizetés utján megszerezni nem lehet. Egyébiránt a bajon nézetünk szerint teljesen segítve van azzal, hogy lapunk „Törvénytár'' rovata folyto­nosan, s ott a hol szükségét látjuk, kommentár kísére­tében közlendi kellő kivonatban mindazon törvénye­ket és rendeleteket, melyek a jogviszonyok szabályo­zására és átalánfogva az igazságügyekre vonatkoznak, ugy hogy birák és ügyvédek lapunk útján a kormány lapok egyes darabjainak megjelenése után azonal tu­domást nyerjenek mind arról, mire e tekintetben szük­ségük van. Kinevezés. — Lemayer Károly a nagyváradi országos főtörvényszék alelnökévé. — Szontágh Dániel a trencséni elsőfolyamodásu úrbéri törvényszék elnökévé. — Bay Sándor ideiglenes országos törvényszéki taná­csossá a pesti országos törvényszékhez. — Lipthay Gyula megyetörvényszéki tanácsossá a kecskeméti me­gyetörvényszékhez. — Lendvay József megyetör­vényszéki tanácsossá extra statum a veszprémi megye­törvényszékhez. — P o k o r a József segédhivataligaz­gatósági segéddé a nagykállói m. törvszékhez. Csődnyitás. A szegedi cs. kir. megye törvényszéknél B o­k o r Antal hagyatéka s özvegye Baumgarten Anna minden vagyoná ellen , bejelentési határnap 1859. január 5. választ, ugyanaznap Perügyelő! Tajmel Antal. A szatmári cs. kir. m. tszéknél Luby Károly vagyonára bej. hn. 1859. jan. 3. választ, január 7. Perügyelő: Madarassy László. Csődmegszüntetés. D i e m a n t Náthán csődje a szegszárdi cs. kir. megye­tÖrvényszéknél. Ideiglenes felelős szerkesztő és kiadó: Szilágyi Virgil. Tulajdonos: Császár Ferenc özvegye. Nyomatott BEIMEL J. és KOZMA VAZUL-nál. — Pesten, aldunasor; a kegyesrendiek épületében. —

Next

/
Thumbnails
Contents