Törvénykezési lapok, 1858 (2. évfolyam 79-104. szám)

1858 / 81. szám - Vinculatio

663 A kormányzati politika azonban kimutatván azt, hogy az államhatalom alaki cselekvőségének minél választékosb elkülönítése igazságügy i és szoros értelemben vett közigazgatási tekintetben célszerű, s hogy,bár e két különböző ügy bizonyos pontokban annnyira összefoly, miszerint elválasztása ugyan sok nehézséggel jár, de amennyire annyira még sem lehetetlen : — a törvényhozás figyelemre méltatá e jelenségeket. s midőn az 1851.december 31-diki legfelsőbb határozványok következtében az előbbi „ Büntetőperrend" új szemle alá vétetett, s ennek eredménye a jelenleg érvényben levő 1853. július 29-diki bprdtartás lőn : cz új bprdt. 9.§. második pontjában már kilátásba helyeztetett néhány kihágás átutasitása a közbiztonsági hatóságokhoz, s azóta több rendelet is jelent meg , melyek ezen átutasitást fokozatos mérvben létesitni célozták, s melyekre alább visszatérni alkalmunk leend, — de mint fölebb emiitők, az a teendők roppant halmaza miatt csak lassan történhetett. A jelen törvény azonban már kifejti az emiitett 9. §-ban kitűzött azon elvet, melyszerint a büntető törvénykezés szóban forgó részét túlnyomó 1 a g az eszélyesség szempontjából fogván fel : az oly kihágásokat, melyek a nyilvános fölügyeleti hatóságok hatáskörével legszorosb összefüggésben állanak : a politikai hatóságok alá utasitja. Es az összesen 57 pont alatt fölebb elősorolt kihágások azok, melyeket a törvényhozás a politikai hatóságok hatáskörével legközelebbi öszszefüggésben állóknak tart. E politikai törvényellenes cselek vényeknek s mulasztásoknak leginkább megközelítőleg két ismertető jelét lehet fölállitni : a) csupán csak mint kihágások jelenkeznek; b) e kihágások közt pedig azok, melyek a közönségre kihatással biró természetűek vagyis nvilvánosak. Tehát politikai törvényhatóság alá nem tartoznak azon törvényellenes cselekvénvek és mulasztások , melyek.: a) a btkv.-ben mindig v é t s é g e k ü l jelölvék meg ; s melyek többnyire b) nem nyilvános természetű kihágások (m a g á n j o g i természetűek). A törvényszékek hatáskörében tovább is meghagyott ily nem nyilvános természetű kihágásoknak, a törvényhozás a következőket tartja : 1) A közcsend és rend elleni kihágások közt: a) nyugtalanító álhírek vagy jövendölések terjesztése (308 $.); b) törvényellenes híresztelések (309. §.) : c) gyűjtögetések vagy aláírások a büntetésre méltó cselekvények törvényes következményeinek meghiúsítása végett (310 §.). 2) A közbiztonsági intézmények elleniek közt: a) a hivatalnok hivatalos hatalmávali visszaélésre való csábítás (311 §•); b) közhivatalnokok, szolgák megbántásai (312 S) ; c) a közszolgálatok teljesítésébe való beavatkozások (314. §.); d) közhivatali pecsétek feltörése (316 §) ; e) postamesterek által útasok szabályellene? szállítása miatt (322 §.) : e §. azonban az igazság ügyminiszterium 1857. május 31. rendelete által hatályon kivűl tétetett (Orsz. k. lap 1857. 105. sz.), s különben is tisztán polit. természetű volna; f) pénzek utánképzése csalási szándok nélkül (325 §). 3) A köz hivatal kötelességei elleniek közt: a) ha közhivatalnokok vagy szolgák önhatalmúlag tettlegesen bántalmaznak valakit (331 és 332. §§.). 4) Az életbiztonság elleniek közt: a) szülÓ3 eltitkolása (340 §.); b) orvosok, sebészek tudatlanság általi bűnössége (356 és 357 §§.) c) betegeknek az előbbiek által elhanvagolása (358 §.) : d) betegeknek hozzátartozóik általi elhanyagolása (360 §.) ; e) kisgyermekek fölötti gondatlanságból származó kihágások (376— 378 SS-). 5) Az e'gé s z sé g e 11 e n i kihágások valamennyié a politikai hatáskörbe utasíttatott. 6) A testi biztonságot sértő vagy fenyegető kihágások közt : a) a házifenyitéknéli bántalmazások (413—418. §§ ) ; b) a házastársak közti bántalmazások (413 §): c) tanítók vagy nevelők általi bántalmazások (420 §•)• 7) A tulajdon biztonsága elleniek közt: a) iparűzök. napszámosok, munkavállalók összebeszélései (479—481 §§.) : b) élelmi árukészletek eltitkolása (482 §.) ; c) zugzálog ügyletek (485 S-). 8) A becsület biztonsága elleniek közt: a) becsületsértések (487—495 §§.) 9) Aközerkölcsösség elleniek közt: a) a rokonság- vagy sógorságban levők közti fajtalanság (501 S); b) házasságtörés (502. §•). c) kiskorú nőrokon megszeplositése (504 $.) : d) szolgálónőnek a háznál levő kiskorú fiúval fajtalankodása (505 §.) ; e; házasságigéret alatti megszeplösités(506 S); 0 fölmentvénynélküli törvény elle-