Törvénykezési lapok, 1858 (2. évfolyam 79-104. szám)

1858 / 103. szám

837 derült, sőt nem is állittatott alperes részéről, hogy 1847. után azon közlekedési vonalok ismét elzá­rattak volna ugy, hogy 1851 évet a jelen per kez­dését előzőleg három éven át az elévülés közbejö­hetett volna. Ezeknél fogva kétséget nem szenved hogy a kérdések szolgalmi jognak a t — i birtokos részéről 1842-ben t ör t é n t tényleges megszakasztása, a v—i ne­hány lakos mint 'S. városhoz tartozó polgár 1845-ki birtok háboritási kere­sete folytán hozott birói itéletnél fogva érvénytelen, s elévülés kez­detéül az S. városi község ellenében sem szolgálhat a mennyiben a v—i háztulajdonosok nem saját egyéni jogok alapján, hanem az őket ugy mint S. városhoz tartozókat illető jognál fogva követelték ama közle­kedést helyreállittatni a kép mint az előtt volt, sa helyreállitás megis történt, az pedig vajjon ők azon 1845. birtok háboritási kereset folytatá­sára birta k-e elegendő jogcimmel kérdésbe nem jöhet, miután az álta­lok nyert itéletjogerejüvé vált s fo­ganatosittatott. Következőleg a keresetbe vett szolgalom jogszerüleg történt szerzése elle­nében az elévülésre hivatkozni nem lehet, mert az elévülés kezdetéül felállitott elzárási cselekvény már egy más itéletnél fogva érvénytelenné téte­tett s igy az elévülési idő megkezdettnek sem te­kintethetik; annálfogva a felperesi követelésnek helyt adni kellett. — G—g. — Életbiztosság elleni vétség. — Cs. k. legf. tszéki itélet 1858. oct. 13. 11690. sz. a. ­Egy alsóbbrendű földbirtokos A. mint csa­ládatya beteg fiának ápolását rendkivül elhanya golta; oly állapotban, hogy alig tudott mozdulni, egy fűtetlen földszinti szobában hagyta télnek ide­jén, ételül kását, burgonyát s lóhust adatott neki, fekhelyül kukoricaszál szolgált minden takaró nél­kül, és bár az orvos helyben lakott, azt az apa még sem hívatta. Utolsó napokban felvitette a rendes lakszobába, hol aztán meghalt. Az orvosi véleményből az tűnt ki, hogy a fiú halála annak betegségéből származott, de a halál bekövetkezé­sét az ápolás elhanyagolása rendkivül sietteté. Ta­núk kimondásával igazoltatott, hogy a vádlott, nyers kegyetlen természetü, hogy gyermekei ne­velésével nem törődött, hogy különös idegenség­gel viseltetett meghalt fia iránt, ki tolvajlás miatt vádolva már börtonben is ült. A vádlott védelméül felhozta, hogy a szük lakás miatt nem adhatott jobb helyet fiának, de mihelyt a betegség veszé­lyességét látta azonnal saját lakszobájába vitette, orvost pedig nem hivatott mert fia teljeséggel nem engedte. Az első bíróság azon okon, mert vádlott korlátolt képzettsége miatt be nem láthatta a be­teg elhanyagolásából származó veszélyt — a vét­ség terhe alól felmentette, a beteg irányábani apás kötelesség elhanyagolását csupán kihágáskép látta fenyitendőnek. A főtszék a 335. §. alapján az életbiztossága ellen elkövetett vétségben találta bűnösnek a vádlott apát, és a legfőbb cs. k. tszék 1858. oct. 13. 11690. sz. itéletével a másodbiróság itéletét hagyta helybe, mert: habár a fiu halá­lát közvetlenül ennek betegsége idézte elő, de minden magasabb képzettség nélkül is tudni lehet és tudni kell, hogy oly szenvedések és nélkülözések, mi­lyeneknek a beteg fiu ki volt téve — a halál bekövetkezését szükségkép siettetik; a vádlott tehát mint a kinek törvé­nyes kötelessége volt beteg fiát kellőleg ápolni, ezen kötelesség elmulasztásaért a bt. 335. §. é r­telmében felelős. — G. — Könyvészet. ,, U t m u t a tó, a tagositási s urbéri rendbe­szedési perek felszereléséhez megkivántató elő­munkálatok, nyomozások teljesitése, bizonyitékok és okiratok előszerzése körüli eljárásban, a cs. kir. szolgabirói hivatalok, járásbiróságok, kerületi hi­vatalok, valamint a birák, ügyvédek, s felek hasz­nálatára. " Egy részről barátim s jóakaróim felszólitása, — más részről azon küzdelem s nehézség tudata, melyei ujabb s fiatalabb — a tagositási ügyekben, s különösen a régibb urbéri viszonyokban kevésbbé jártas hivatalnok társaim, — megvívni kényte­lenek, a nélkül sokszor, hogy munkálataikat ohaj­tott siker koronázná, azon határozatra birt: hogy a gyakorlati téren szerzett tapasztalataimat össze­irjam, s egy fűzetben a fentebbi cim alatt a t. kö­zönség használatába bocsássam; abban a tagosi­tási úrbéri ügyekkel foglalkozók, nemcsak min­den erre vonatkozó törvényt egyűtt feltaláljanak, de egyszersmind a felmerülő teendőknél irányadó s utba vezető kézi könyvet birjanak.

Next

/
Thumbnails
Contents