Törvénykezési lapok, 1858 (2. évfolyam 79-104. szám)

1858 / 102. szám

827 b) eredetileg bélyegmentes, de a használatnál bélyegkötelessé vált mellékleteken. c) oly jegvzőkenyveken . mc-lvek fokozatos illeték alá vetvék p. o. kiegyezéseknél. B) Beadványozás előtt d) bélvegkötelessé vált okiratokon vagy irományokon (a fél eszközli). e) okiratoknak és iromáuvoknak külföldről a bélyegköteles belföldre történő átruházásainál (30 nap alatt), melyről ha az illeték is oda mellékeltetett, a hivatal gondoskodik. C) Minden beirás előtt f) kereskedők, iparosok, üzérek és közjegyzők könyvein (a fél által eszközöltetik). g) váltó üresleteknél, mint fennebb. D) Közzététel előtt h) naptáraknál 1) hirdetményeknél: mindkét esetben a fél eszközli. Jegyzet: Naptáraknál és hirdetéseknél a bélyeglenyomás is megengedtetik (1855. maj. 16. és sept. 13. rend. 4) A ke.resztülirás esetei. Keresztülirásnak van helye minden egyéb bélyegköteles tárgyaknál (3. §.) és igy minden jegyzőkönyvnél mely fokozatos illeték alá nem esik, hivatalos kiadvánvoknál, jogügyleteknél stb. Jegyzet: a) Felülbélyegzés helyett a keresztülirást is lehet alkalmazni a fenebbi szabályok szerint (1854. mart. 28. 4. 6. §§.) de megfordítva nem (8. §.) b) Keresztülirásnak van helye a belföldre átruházott oly váltóknál is. melyeken a bélyegkötelezettség lefolyása előtt valamely jogi cselekvény, p. o. elfogadás, forgatás stb. történik, és pedig szinte ezen helyeken. (5. §. a. p.) továbbá hitelesítéseknél a hitelesitő záradékon (11. §.). Az utóbbi esetben a beadványok és jegyzőkönyvek bélyegmentesek, sőt különös jegyzőkönyv nem is szükséges. 5) A bélyegjegyek tulajdonságai. A bélyegjegyeknek teljesen épeknek kell lenniök, s azokon egy korábbi használat semmi nyoma se legyen. (8. 14. §§.) 6) Felülbélyegzési hivatalok. Minden közhivatal tartozik a felülbélyegzést az élőre bocsátott feltételek mellett teljesitni: kivétetnek : a) külföldről a belföldre átruházott váltók felülbélyegzése, b) a törvények áthágása miatt szükséges utólagos felülbélyegzések j mely két esetben a felülbélyegzés kizárólag az adóhivataloknak tartatott fen. (1854. mart. 28. 8. 9. §§.) Jegyzet. A közjegyzők nem tartoznak a felülbélyegzésre jogosított hivatalokhoz (1856. maj. 6.) 7) Lelet. Minden esetben, hol a szabályszerű feltételek be nem töltetnek, vagy törvényellenességek fordulnak elő — a lelet felvendő (1854. mart. 28. rend. 9. 14. 17 §§) 8) Felelősség. Ezen szabályok szoros megtartásaért a hivatal elöljárója vagy azon hivatalnok felelős, ki amaz által az érdeklett intézkedések vezetésével s ellenőrzésével megbizatott. (13. §) FOGARASSY. ItélvényeK. Végrehajtási zálogjog bekeblezésének eszközlése. •••• •• Ha a végrehajtási eljárásban a zálogjog bekeblezése kéretik, az eziránti folyamodvány az esetben, ha az eljáró biró egyúttal telekkönyvi hatóság is, nem a rendes igtatói hivatalban, hanem a telekkönyvi ügyekben benyújtott folyamodványokról vezetett külön igtató hivatalban nyújtandó be: s ezen folyamodvány feletti határozat hozatala a telekkönyvi tanácsot illeti. A. V. a p—i cs. kir. orsz. törvénvszéknél T. K. ellen 1800 pft fizetése iránt pert folytatott, sa perben kedvező Ítéletet nyert: — mely alperes felebbezése folytán a másodbiróság által is helybenhagyatott. — Felperes ezen két egyenlő ítélet alapján a végrehajtási zálogjogot alperesnek az a — i községben fekvő nemesi birtokára bekebleztetni kívánta; mi célból 1858 évi január 21-én a p—i telekkönyvi tanácshoz folyamodott, s folyamodásához a lefolyt perben nyert két egybehangzó Ítéletet csatolta. A p —i telekkönyvi tanács a folyamodást elutasította és elutasító végzését azzal indokolta, hogy miután a végrehajtási zálogjog bekeblezése kéretik . annak megadatása pedig a pprdt. 500. §. szerintcsak az eljáró birót illetvén folyamodását a p—i országos törvényszéknél nvujtsa be. — Ezen végzés ellen a felülfolyamodás jogorvoslata vettetett közbe, melvben különösen kiemeltetett, hogy az 1857 évi május 22-én 10669 sz. a. kelt m. igazságügyminiszteri rendelet szerint