Törvénykezési lapok, 1858 (2. évfolyam 79-104. szám)

1858 / 100. szám - A bűnösség föltevése

812 csak az 1857. évben véghezvitt lopás tettesének ismerte el, a másiknál a bizonyitékot hiányosnak találta, azért mert a vádkérdés vizsgálatánál elsőbb a korábban elkövetett lopásnak kell megállapittatni, a biró pedig az által, hogy az utóbbi eltulajdonítást veszi először figyelembe , melyre nézve a bűnösségi bizonylat tökéletes, csak azért látszik a dolog rendét megzavarni, hogy ezen tett miatti elitélésből előállíthassa a föltételt, melyei a vádlott bűnösségét az előbbi lopásra nézve is megállapíthassa. A vádlottnak tolvajság hajlamáról, mely őt ez első lopásra állítólag indította szó sem lehet, a mennyiben mindaddig semmi ily tett miatt el nem ítéltetett, sőt vizsgálat alá sem vonatott; világosan hibás pedig ama következcetés, mely a vádlott 1857. évbeni lopásából annak ez év előtti lopási hajlamát származtatja. Ha a bünt. perr. 281. § 2. sz. a. betűje alapján a vádlottnak bűntettrei hajlandóságát abból lehet következtetni, ha az már előbb egy hasonló, vagy legalább ngyanazon rugókon alapuló büntetésre méltó cselekvény miatt vizsgálat alá vonatott, és a bűnösség alól föl nem mentetett , vagy ha ngyanazon egy perfolyamhan egy hasonló bűntett tettesének ismertetett el: bizonyos hogy mind a két esetben egy régibb tett tételeztetik föl nem csak a törvény szelleme szerint, melynek az észtan kívánalmaival egyezőnek kell lennie, de e szónak „előbb" értelmezése után is, mely világosan az utóbbi esetre is vonatkozik , és jelenti, hogy azon cselekvénynek, mely miatt a vádlott bűnösnek találtatik, régibb idejűnek kell lenni, (és melyből a vádlottnak egy más ehhez hasonló tctthezi hajlama biztosan következtethető. — Még világosabban tűnik ki a törvény ezen eszméje az 1833. július 6-ki legfelsőbb nyiltparancs 8-ik §-a a) pontjából, hol világosan mondatik. hogy a bűntetthezi hajlama akkor tételezhető föl, ha a vádlott „egy előbbi" hasonló rugókon alapuló bűnös cselekvény elkövetése miatt már megbüntettetett, avagy attól föl nem mentetett, vagy ha ugyanazon perben fölötte a bűnösség kimondatott volna. Az államügyészség föllebbezésére a legfölsőbb cs. kir. törvényszék 1858-ki april. 21-ki 4004. sz. a. határozatában az elsőbirósági Ítéletet megerősítvén, az ítéleti indokokban a bűnt. perr. 281. §. 2. sz. a. pontjának főtörvényszéki értelmezését hibásnak jelölte, és kimondá, hogy ezen törvényszék két esete között csak azon különbség létezik, hogy a bűnösségi hajlam föltevésére az elsőben (hasonló bűntett miatt előbb ellátott bűnvádi ügy) nem kívántatik a vádlott elitélése, hanem a bizonyíték elégtelensége miatt fölmentés ís elegendő, a másik esetben azonban a büntetthezi hajlandóság megállapítására a törvény követeli a vádlottnak egy tény miatti elitélését, és pedig az mindegy e tény előbb vagy útóbb követtetett is el. Egyébiránt a legfelsőbb cs. kir. törvényszék a vizsgálat többi eredményeiből is meggyőződött, mikéntt a vádlott oly személy, kiről a kérdéses lopásnak elkövetését bátran föltehetni. — g- — Vegyes. ff Az új osztrák bankjegyek forgalmát illetőleg az 1858. aug. 30-ki cs. rendelet 4. §. azt rendeli, hogy azokat „köteles mindenki, az ausztriai pénzértekben teljesítendő fizetéseknél teljes névértékben elfogadni." — Ezen rendeletben az új bankjegyek kényszerű forgalmának korlátozása foglaltatván, szükséges tudnunk azt, hogy mely fizetések teljesitendők osztrák pénzértékben, mert az új bankjegyek kényszerű forgalma ezen fizetésekre szoríttatott. 1-ör a fizetési kötelezettség, melyek egyleti ércpénzre t. i. egy s két forintos tallérokra szólnak, egyleti ércp^nzben teljesitendők (1857. jan. 24 pénzegyezmény 8. cikke és 1858. april. 27. cs. nyiltp. 14. §.) magától értetvén, hogy az ezen egyleti pénzekkel egyenérték szerint veretett ausztriai 1. és 2. forintos tallérok (VVa és 3 ft. o. p.) ily fizetéseknél szinte elfogadandók, de az új osztrák bankjegyek teljes névértékben nem. — 2-or Oly fizetések, melyek bel vagy külföldi aranyokban köttettek ki, miután az aranypénz csupán kereskedelmi pénznek tekintendő (1857. jan. 24. pénzügyminisz. 18. cs. 1857. sept. 19. cs. nyp. 1. lb\ cs. 1858. apr. 27. cs. nyp' 7. §.) aranyban teljesítendő (1858. apr. 27. cs. nyp. 8.) ily fizetéseknél tehát az új o. bankjegyek teljes névértékben el nem fogadandók. — 3-or. Oly fizetések, melyek külföldi ezüstpénzuemekben (de nem egyleti tallérokban, mert ezek a mi pénzünkkel egyenértékűek) köttettek ki, ily pénznemekben teljesitendők (1858. apr. 27. cs. nyp. 9. 11. §§), tehát uj osztrák bankjegyek teljes névszerinti értékben szinte nem fogadandók el. — 4. Oly fizetések, melyek az úgynevezett levantini tallérokban telejsitendők, miután ezek is kereskedelmi tárgyul tekintendők (1857. sept. 19. cs. nyp. 19. cs. és 1858. apr. 27. cs. nyp. 11. §.) s igy ezek szinte nem tartoznak az új osztrák érték szerinti pénzek közé. — 5-ör Az 1858. nov. 1-én megelőző időből származó fizetési kötelezettség, ha