Törvénykezési lapok, 1858 (2. évfolyam 79-104. szám)

1858 / 98. szám - Előleges letartóztatás és vizsgálati fogság a büntetőjogi gyakorlatban. 6. r.

797 jövedék-rövidíték miatt szabott büntetések, a pénzbüntetések pedig az 5-dik osztályba tartoznak. Ezen végzés ellen a kincstári képviselő fölfolyamodá=ssal élt következő okoknál fogva: A csődrendtartás 25. §. szerint a kihágásokra szabott pénzbüntetések, a mennyiben zálogjoggal födözve nincsenek, az 5-dik osztályba tartoznak, és a pénzbüntetésnek, mint büntetésnek természetében fekszik, hogy az büntető birói eljárásnak és Ítéletnek eredménye Már pedig az 1850. aug. 2. cs. nyiltparancs < 9. §. azt mondja, hogy a szabályszerű bélyegilletmény háromszorozványa fenyítő birói eljárás megindítása nélkül szedendő be akkor, ha egy bélyegilletmény alá eső okmány bélyegjeién papiroson állitatott ki; következőleg a törvényhozónak nem volt szándokában. hogy az ily illetménvfölemelések sajátképeni büntetésekül tekintessenek, s azért az érintett cs. nyiltparancsban sehol sincs szó bélyegbün*etésró*l, hanem mindenütt a „fölemelt közvetlen bélvegilletmény" kifejezés használtatik, mely a megváltozott tényalapokon nyugvó fölemeltetésénél fogva a bélyegilletmény természetét el nem veszti, s mint ilyen az 1850 aug. 2. cs. nyiltparancs 8. §. és a csődrendtartás 20. §. 4. pont alapján a hitelezők első osztályába sorozandó. A soproni cs. kir. főtörvényszék 1858. april 7. 1893. szám alatt következőleg határozott: A fölfolyamodásnak részben helyt adva. az elsöbirói végzés módosittatik, és a megrövidített bélvegilletmény az első osztályba, annak többszorözvénye azonban az ötödik osztálvba soroztatik; mert: A-fenforgó esetben a szabályszerű bélyegilletmény vagy épen nem. vagy csak részben rovatott le, s így az elvont illetmények összege a csődrendtartás 20. § értelmében megtéritendő lévén, az első osztályba sorozandó, ezen összegek többszörözvényei pedig, melyek a mennyiben akkor alkalmazandók , ha a bélyegilletmény szabályszerű értékkel nem alkalmaztatott, természetöknél fogva büntetésül tekintendők, s mint ilyenek a csődrendtartás 25. §. szerint az 5-dik osztályba tartoznak. — Ez ellen rendkívüli fölülfolyamodás használtatván . a cs k. legfőbb törvényszék 1858. aug. 19. 8529. szám alatt kelt határozatával annak helyt nem adott, mert: azon követelések , melvekre nézve a fölfolvamodás történt, nem közvetlen bélyegilletékből, hanem a bélyegtörvény áthágásából származtak, és a bélyegtörvénv III. fejezet 79. §-ához képest hivatalos lelet alapján vettettek ki. következőleg mint büntetések a csődrendtartás 25. §. szerint az 5-ik osztályba tartoznak. —g — Könyvészet. Mayerhofer Erneszt. Handbuch für den politischen Verwaltungsdienst bei den Landes-Kreis und Bezirksbehörden im Kaiserthum Oesterreich. Zweite vermehrte und umgearbeitete Aunage. Wien 1858. Verlag von Friedrich Manz. Ezen munka, mely rövid idő alatt második kiadást ért, hét füzetben terjedelmesen, s mondhatni kimerítően tárgyalja a közigazgatás körébe tartozó ügyeket és azok kezelését. A legközelebb megjelent 3-dik füzet befejezi a munka első részének első szakaszát a közigazgatás és rendőrség szervezetéről, és megkezdi a második szakaszt, mely az ügykezeléssel foglalkozik. Ugyanezen füzetben egyszersmind a munka második része is megkezdetik s tárgvaltatik a 4. és 5. füzeten keresztül . t. i. a politikai ügyekezelésre vonatkozó tbrvénvek és rendeletek gyakorlati áttekintése. Ara minden füzetnek 1 frt pp. Peitier Ferenc. Sammlung von Entscheidungen zuni allgemeinen ósterreichischen bürgerlichen G-esetzbuche, umfassend Rechtsfalle und Erkanntnisse des k.k. obersten Gerichtshofes, der ehemaligen Justizstelle und anderer Gerichte voni Jahre 1813. bis Ende 1857. nach den Paragraphen-Ordnung des G-esetzes zusammengestellt. Wien 1858. Verlag von Friedrich Manz. E gyűjteményből legközelebb a 4, 5 és 6-dik füzet jelent meg. s a polgári törvénykönyv 790. §-tól 1489. S-ig halad, magában foglalván 379. jogesetet és birói határozatot. Az egész munka a 7-dik füzettel végét éri. s összesen mintegy 1000 jogesetet és birói határozatot tartalmazand, melyek a szerző nyilatkozata szerint száz kötetnél több munkából és gyűjteményből, valamint folyóiratokból szedvék össze, de a melvek között igen sok van a jelen viszonyok közt nálunk nem alkalmazható, s azért e gyűjtemény nálunk csak nagy óvatossággal használható, nehogy megtévedjünk oly ügyekre nézve, melyek eltérő birtokviszonyainknál, s az azok rendezésével foglalkozó újabb törvényeknél fogva sokszor más tekintet alá jönnek mint melvek egyik vagy másik birói határozat indokolására szolgáltak a birodalom más részeiben, kivált a pol-