Törvénykezési lapok, 1858 (2. évfolyam 79-104. szám)

1858 / 97. szám - Előleges letartóztatás és vizsgálati fogság a büntetőjogi gyakorlatban. 5. r.

789 oly kölcsönöktől, melyek után az által, polgári tk. életbeléptetése előtt zálogadással, vagy a nélkül hat száztóli kamat köteleztetett: ezen kamatolás a polg. tk. 5. §-a értelmében jövőre is fentartandó, s a bíróságok által megítélendő. —e.— Személyi végrehajtás költségeinek a kincstártól igénylése szegényjogon. Pprdt 547. §-ához. Ha egy szegényjogot élvező felperes hivatalból rendelt képviselő által adósa ellen jogérvényes itélet folytán személyi végrehajtást kiván intézni, az elzárandó adós részéről törvény értelmében igénybe vett tartási költségnek a kincstár általi fizetését nem igényelheti, mert a szegén vi jog terjedelmét peres ügyekben szabályozó 1853. febr. 8-ki miniszteri rendelet megszűnteti a kétélyeket azon kiadások tekintetében, melyek a vagyontalan egyéneknek bárgvuság vagy egyéb ok miatt gondnokság alá helyezéséből a kincstárra hárulnak, és ezen kiadások nemeinek fölszámlálása minden egyéb a szegény fel által netán igénybevett kiadást, tehát a személyi végrehajtás eszközlésére szükséges elölegezvényt is, melv ott elő nem fordul, teljesen kizárja. Brünni fötszéki határz. 1853. dec. 20. 4746. sz. a. Gyám részérőli eskükinálás hatósági engedély nélkül. Polg. prt. 261. §~ Azon körülmény, hogy egy beperlett gyám az eskü általi bizonyitásközben ki nem mutatja, miszerint az eskükinálatra a gyámi hatóságtól engedélyt, s illetőleg megegyezést eszközlött, az eskü odaítélésének útjába nem állhat, s az eskünek ezen gyámhatósági megegyezés hiánya mellett is helv adandó oly esetben, midőn a beperlett gvámnak egyéb bizonyítási mód rendelkezésére nem áll,8 ö különben gyámoltja jogait nem óvhatja: mert: a polg. prt. 283. (megfelel a mí perrendtartásunk 2b'l.§-nak) az 1784. sept. 11. 336. sz. leirat, és 1789. nov. 5-iki 1069. sz. rendelvény rendelkezései, melyek a gyámoknak és gondnokoknak kötelességükké teszik, hogy eskükinálásra a gyTámi vagy gondnoki hatóság megegyezését fölmutassák — nyilvánvalókép a gyámság és gondnokság alá helyezettek védelmére bocsáttattak ki. — Brünni fótszék határz. 1856. mart. 12. 1784. sz. a. Könyveszet. Zur Reform der ósterreichischen CivilRechtspflege. Aphoristische Bemerkungen aus der Praxis. Wien 1858. Verlag von Friedrich Manz. 31. S. Jelen röpirat kiadására szerző előszava szerint azon körülmény adott alkalmat, hogy a mostani eljárási rendszer tarthatlansága felől a magas kormánv is meggyőződvén: ez ügy bizottmányt ertekezletek tárgyát képezi. Szerző tisztán gyakorlati szempontokból indul ki. a fennálló polgári perrendtartás helyes alapelveinek tudományos szempontból megkisértett méltatásán túl mellőzi a theoretizálást; hanem a polgári perrendtartás főbb tárgvaira nézve töredékesen elmondja agyakorlati téren nvert tapasztalatait, s helvelközzel javallatokkal kiséri a hiányok földerítését. A röpirat tartalmát tüzetes bírálat alá e helyütt nem vehetjük, a mennviben ezt alig tehetnők máskép, mint nézeteink kifejtésével, mit azonban a t. szerkesztőség beleegvezésével önálló cikksorozatban kivánnánk megkísérteni *). Az időszaki sajtóban már több helyt fölmerült legfőbb kérdésre . a tárgyalás szóbeli, s írásbeliségének kérdésére nézve azonban nem mellőzhetjük annak kiemelését, miszerint szerző azt igyekszik bizonyítni. hogy a mostani szóbeli eljárásnál ugv , a mint ez gvakorlatilag kifejlődött — sokkal jobb a leghiányo-abb írásbeli eljárás is. Figyelmet érdemlő tünemény az mindenesetre , hogy a legtekintélyesebb némtt tudósok véleménye inkább az írásbeli, mint a szóbeli eljáráshoz hajol, s csak nem rég is egyik német jogirodalmi folyóiratban kétségbevonhatlan alapossággal irt cikket olvastunk a fölött, hogy a szóbeli eljárás a legcsekélyebb s legegyszerűbb világos adóssági peres kérdések ellátására volna szorítandó, ugy azonban, hogy a szóbeliség itt aztán való*) Szívesen veendjük. S z e r k.