Törvénykezési lapok, 1858 (2. évfolyam 79-104. szám)

1858 / 97. szám - Előleges letartóztatás és vizsgálati fogság a büntetőjogi gyakorlatban. 5. r.

785 szeti örök igazság, melynek erejét egy régibb törvény világos értelme szerint semminemű ellenkező szokás meg nem döntheti, azt kivánja, hogy azok se vettessenek elégséges ok nélkül börtönbe, kiknek jogérvényes elmarasztaltatásuk előtti befogatását a törvény határozott szavakkal nem tilalmazza. Hivatkoztak, nemes buzgalommal ugyan, de aligha egészen helyesen, ama törvényekre is, melyek rendelete szerint silány gyanúságok miatt a jobbágy sorsú (a régi jobbagiones és a korunkbeli jobbágyok között nagy volt a különbség) embereket is tilos befogatni s tömlöcre vetni. Mondatott, hogy tehát Ítélet előtti befogatásnak a nemtelenekre nézve is csak akkor lehet helye, midőn tekintetbe véve az elkövetett bűntettnek, a gyanúba keveredett egyénnek és az ellene harcoló gyanújeleknek minőségét, méltán félni lehet attól, hogy a gyanús személy megszökik. Következőleg , hogy a biró valamely, ha mindjárt nemtelen egyént is a természeti örökigazságnak és a fölkutatott törvények sérelme nélkül befogathasson, megkívántatik, hogy a bűntény olyan legyen, mely halálos Ítéletet, vagy hosszabb tartamú súlyos börtönt von maga után, s pedig nem a törvény, hanem a joggyakorlat szerint, miután ez csekély büntetést szab nem egy oly bűntényre, melyet a régi elavult törvény halállal kivánt fenyíttetni. Mondatott, hogy csekélyebb bűntény miatt csak akkor lehet előleges letartóztatásnak helye, midőn a vádlott, kóbor életénél fogva, a szökés gyanúja alá vonható. Általában alaptételül kívánták fölállítni, hogy a vádlott egyéniségére kiváló tekintettel szükség lenni, és az egyébkint jó hírnévben álló, hivatalt viselő, vagyonos vagy családdal biró egyének irányában a letartóztatást kevésbbé lehet indokolni, mint azokra nézve, kiket sem hivatal, sem jó hírnév, sem vagyonosság, sem acsaládi kötelék nem tartóztat vissza a megszökéstől. Hanem a joggyakorlat nem igen hallgatott a jogtudományra, sem a természeti örökigazság szavaira, sem azon régi törvényekre , melyeket a törvénytudók segítségül hívtak. A nemtelenek elleni büntetőjogi eljárás rendszerint, minden meghívás vagy idézés előrebocsátása nélkül elővezetéssel, letartóztatással kezdetett,és a vizsgálati fogság súlyosabb bűnvádi esetekben rendesen hónapokig, sokszor fájdalom, évekig elhúzódott. Két nevezetes körülmény volt mégis, mi ezen eljárás szigorát tetemesen enyhítette. Súlyosabb bűnvádi esetekben, sőt általánfogva a kiállott hosszabb vizsgálati fogság az ítélet hozatalakor a büntetés kiszabásnál büntetésül rendszerint beszámíttatott; a kisebb bűntények miatt letartóztatott egyének pedig a vádlottak és tanúk kihallgatása után azonnal szabadon bocsáttattak, ha két kezes a bármely pillanatbani személyes előállítást biztosította. A büntetőjogi gyakorlat e részben a jogtudomány kívánalmaihoz alkalmazkodott, s mindenki el fogja ismerni, hogy e két pont a magyar büntetőjogi eljárás kiváló oldalául szolgált, s azt mutatja , hogy a jogtudomány legalább ott, a hol nagy volt a baj, talált útat igényeinek a joggyakorlatbani érvényesítésére. — Folytatjuk. — Úrbéri földbirtok úrbéri természetének igazolása. Urb. szab. rend 3. és 19. §§-hoz *). Úrbéri földbirtoknak azon telkek tekintendők, melyek az úrbéri táblákba, mint *) Lassú léptekkel bár, mégis sok úrbéri szabályozó per annyira haladt már, hogy miután a szolgabirói hivatalok által teljesített előmunkálatok meghiteltettek, alkalom nyilik a kölcsönös feleseléáek megtétele után Ítéletre várni. A gyakorlati téren fölmerült feleselések folytán vita tárgyául szolgáló némely kérdések fölött szabad legyen nézeteimet röviden elmondani. M. J. Közlendjük azokat oly megjegyzéssel, hogy nagyon szívesen veendjük az úrbér szabályozási érdekesebb eseteket, lehetőleg röviden bár, de minden oldalról fölvilágosítva, a fölmerült kérdéseket eldöntő birói Ítéletek, s ezek indokolása kíséretében. Ekkép kell hasznosítnunk a közre nézve érdekesebb joggyakorlati eseteinket S z e r k. 97*