Törvénykezési lapok, 1858 (2. évfolyam 79-104. szám)

1858 / 96. szám

781 Könyvészet. Kléh István: Törvén)kezesi rendeletek gyűjteménye. Kézikönyvül birák és ügyvédek számára. II. kötet, 3. füzete. 1856. mart. 1858. júliusi folyam. Ara 45 kr., postán 50 kr. Folytatása azon gyűjteménynek, melyet a szerkesztő az újabb törvénykezési rendszer életbeléptetése után egyik bírósági hivatalnok társaságában indított meg. A joggyakorlat még ott is, hol már az életbe teljesen átment törvénykezési rendszer formái közt mozog, mindig hoz a felszínre újabb és újabb viszonyokat, melyek a hasonló eseteket szabályozó rendeletek kibocsátását teszik szükségessé ; mennyivel több új rendelkezésre van tehát szükség nálunk, hol egészen új mezeje nyilt a joggyakorlatnak , és mindent egyszerre szabályozni , mindent egyszerre a kellő kerékvágásba vinni alig volt lehetséges. Mindenesetre könnyebséget szerezhet a törvénykezési téren működőknek, ha a törvénykezésre vonatkozólag megjelenő újabb részint fölvilágosító, részint kiegészítő rendeleteket — melyeket a birodalmi törvénylap időnként hoz — kivonatosan egy gyűjteményben föltalálják. Kléh István gyűjteményének célja e könnyebbséget megadni. —i— Zaleisky Adalbert: Gesetze und Verordnungen fiir die Polizei-Yenvaltung. Handbuch der Gesetze und Verordnungen, velche für die Polizei-Verwaltung im Osterreichischen Kaiserstaate seit dem Jahre 1840 erschienen sind. Zweiter Nachtrag: die vom 1. Janner 1856 bis EndeDezember 1857 bekannt gevordenen Verordnungen enthaltend. Wien 1858. Verlag von Friedrich Manz. 229. S. Ezen gyűjtemény második kötetnyi pótlékát képezi, a közrendtartásra általában vonatkozólag 1840 óta kiadott rendeletek gyűjteményének. A tárgyak betűrendben következnek egymásután ; s az egy vagy más tekintetben mindenki, a közrendtartással foglalkozó hatóságokon túl, különösen ügyvédek és községi előjárók. mint fölmerülő bajokban első tanácsadók által sikerrel használható jelen gyűjtemény ismertetéséül legcélszerűbb leend, pár rövid cikket közlenünk. így például : Építészeti ipar (Baugewerbe) szó alatf 10. lapon olvassuk: A tapasztalat azt mutatván, hogy az építészeti (építész , kőmíves , ács , kőfaragó) ipar-engedélyezését megnyerni kívánók . vasry épen nem vagv nem kellőleg vizsgáltatnak meg. a cs. k. kereskedelmi minisztérium 1851.oct. 22. 5086. sz. kiboesátványa alapján szoros megtartás végett közzététetik, hogy 1) Ezentúl az építészeti (építész, kőmíves, ács, kőfaragó) mesteriparért folvamodónak egy vizsgálatnak kell magát alávetnie, melyet a cs. kir. kerületi mérnök illető két mesternek, vagy ilyenek hiányában más rokon iparágban működő két ügyes mesterembernek maga mellé vételével teljesít. 2) Annak megitélése. hogy a folyamodó a mesteri próbára bocsatható-e, s hogy a kért mesteri állás elérésének szokott föltételei megvannak-e, valamint a két vizsgáló-mester kinevezése az iparügyekben eljáró elsőfokú ható-ág körébe tartozik, mely a folyamodót utasítni fogja, hogy a vizsgálat letétele végett, melyik cs. kir. kerületi mérnöknél jelentkezzék, s egyszersmind ehhez az iratokat a vizsgálat megejtése végett átteendi. 3) A cs. kir. kerületi mérnök ezután a két mester közbejöttével a vizsgálatot teljesíti, melynél okvetlenül megkívántatik a mesterjogért folyamodó részéről egy az ő építészeti iparára vonatkozó épülettervnek , leírással , előméréssel és költségszámítással ellátott kidolgozása. A vizsgálat eredménye fölül a bizonyítvány kiállítandó, s a mérnök és a mesterek által aláírva az illető politikai hatósághoz visszaküldendő , mely aztán a kérelem fölött határoz. 4) Ezen megrendelt vizsgálat alóli föloldhatást a cs. kir. kereskedelmi minisztérium magának tartotta fen. Cs. kir. helyt, rendelete Tirolban. 1857. oct. 27. Pásztorok (Hirten) szó alatt 73. lapon: Miután a pásztorok szolgálati viszonya, akár községek, akár egyesek szolgálatában álljanak— ugyanazon alapokon nyugszik, melyeken a cselédeké általában : azért a síkföldre kibocsátott cselédrendtartást a főkormányzóság a pásztorokra is kiterjeszti. Ezen rendelkezés által azonban séma volt teljeshatalmu cs. biztos 1850. máj. 14-ki rendelete, melylyel a községi marhák legelőre hajtása, s a pásztorok viszonya szabályoztatott, sem a pásztorok fölött közbiztossági tekintetekből való őrködést illetőleg kibocsátott egyéb rendeletek legkisebb változást sem szenvednek. Azért az 1850. máj. 14-diki rendeletben irt pásztori útlevelek, a cselédrendtartás szerint kivánt cselédkönyvek mellet fentartandók. mivel ez utóbbiak a szolgálatba lépéskor fölfogadóknak átadandók, az útlevelek (illetőleg már most igazolványok) pedig mindig magoknál tartandók