Törvénykezési lapok, 1858 (2. évfolyam 79-104. szám)

1858 / 96. szám

779 évi adóssági fogság kitöltése előtti időből, tehát, ha mindjárt a fogság tartama alatti időből szár­maznak — senki sem intézhet új személyi végre­hajtást, ellenben 2) hogy az egy évi adóssági fogság kiállása után csinált váltói vagy nem váltói, azaz új adósságért az adós ellen lehet új szemé­lyi végrehajtást intézni. A jogi gyakorlatban a fölvetett kérdésre nézve a most kifejtett rendel­kezéstől eltérő határozat tudtunkkal nem is for­dul elő. S z e r k. Telekkönyvi esetek: I. Átkeblezése a betáblázva volt régibb adósságnak. Oly esetben, midőn egy kereskedő ház közbejöttével kibocsátott, és au pour­teurre szóló kötelezvények biztosítása vé­gett az ezen kötelezvények által képviselt kölcsön, az adós birtokaira az 1855. dec. 15. igazságügy miniszteri rendelet kibocsá­tása előtt betábláztatott, ha a terhelt birtok egy részét a hiteltnyitó kereskedő ház fő­nöke megvette, s az egész követelés a vétel­árba az eredeti adós javára beszámíttatván, a főhitelező egyszersmind az adós helyébe lépett: ezen a főhitelezőre nézve ekkép már kifizetett követelés az au pourteurre szóló, s s időszakonkénti beváltás alá jövő kötelez­vények biztosítása tekintetéből a már meg­levő betáblázás alapján, mégis átkebleztet­hetik az adósság lerovásául átvett birtokra, de csak annyiban, a mennyiben mint adós a hitelező kereskedelmi háznak egyik tagja, tehát a kereskedelmi házzal nem ugyan­azonos jogi személy lép a birtokos helyébe, s képviseli az adós felet. Pesti cs. kir. Fő­törvényszéki határozat. 1858. jul. 2. 8685. L. J. ügyvéd, mint néhai M. J. bécsi tőzsér Örököseinek megbizottja a—i telekkönyvi tanács­hoz következő tartalmú kérvényt nyújtott be : B. 0. 1842. évi sept. 4-én kelt s bemutatott főkötelezvénye szerint a bécsi J. H. St. és társa című nagykereskedési háznak 1.550,000 pfttal lőn adósává; s ezen főkötelezvény , mely a kibocsátott 3100 darab 500 pfrtos részlet kötelezvényeket kép­viseli, Pest vármegyének 1842. évi sept. 6-án tar­tott gyűlésében adósnak e megyében volt birtokaira betábláztatott. — Miután pedig néhai 31. J., ki egyszersmind a nevezett J. H. St. és társa című nagykereskedő ház főnöke volt; az emiitett birto­kok közöl 1850-ben több javak között adósnak a p — i pusztai birtokát örökösen megvette : az adósve­vési szerződések tanúsága szerint az adós b. O.-nak az érintett adósságot a vételárba beszámítván, és őt annak további törlesztése s biztosítása alól tel­jesen fölmentette: adósnak minden kötelezettsé­geit a részlet kötvények birtokosai irányában ma­gára válalta ; mely kötelezettség M. J. úrnak 1857-dik évi május 1-én történt halála folytán gyermekeire . mint M. J. hagvatékához örökösök­nek nyilatkozottakra szállott, kik már most adcsok és egyszersmind főhitelezők is. — Ennek alapján kérik a fentebbi 1,550,000 pfrtnyi követelésnek a néhai M. J. nevére fölvett, de örököseit illető, s a p. p—i 2. sz a. telekjegyzőkönyvben foglalt bir­tokára a régi terhek lapjára átkebeleztetni. — Ezen folyamodvány folytán tárgyalási határ­nap tűzetett ki; mely határnapon folyamodó örö­kösök megbizottja megjelenvén, kijelenté, mikép ő az átkeblezést a még be nem váltott részlet köte­lezvények biztosításaúl kivánván , azt folyamodása értelmében továbbá is elrendeltetni kéri. Ezen folyamodvány és tárgyalás folytán az első folyamodásu cs. kir. telekkönyvi tanács folya­modó örökösöket kérelmökkel az 1858. évi június 11-én hozott végzés által elutasította; mert: az 1855. évi dec. 15-én kelt magas igazságügy-minisz­teri rendelet 130. §-nak a) pontja szerint azon sze­mélyek, kiknek részére valamely jog bekebleztetik, határozottan megnevezendők, a részlet kötvények au puorterre birtokosai azonban — kiknek javára az átkeblezés kéretik — sem a folyamodványból, sem a fölmutatott kötvényből ki nem vehetők, s igy a fentebbi rendeletnek elég téve nincsen : mi­után továbbá az eredeti betáblázás J. H. St. és társa nagykereskedő ház javára történt, az átkeblezés pedig jelenleg a részletkötvénvek birtokosai részé­re kéretik anélkül, hogy egy jogügylet, mely által ezen személybeni változás igazoltatnék , föl­mutatva lenne; jogok szerzése pedig csak arra vonatkozó eredeti okiratok alapján adható meg. Folyamodók ezen végzés ellen a fölülfolya­modás jogorvoslatával éltek, s azt következőkép ndokolták : Tévedés van abban, hogy folyamodók az át­keblezést a részlet birtokosok nevére kérték volna elrendeltetni, és ezen tévedés csak folyamodók ki­hallgatása alkalmából eredhetett: ugyanis ez alka­lommal — melyre csak az szolgáltathatott okot

Next

/
Thumbnails
Contents