Törvénykezési lapok, 1858 (2. évfolyam 79-104. szám)

1858 / 96. szám

779 évi adóssági fogság kitöltése előtti időből, tehát, ha mindjárt a fogság tartama alatti időből származnak — senki sem intézhet új személyi végrehajtást, ellenben 2) hogy az egy évi adóssági fogság kiállása után csinált váltói vagy nem váltói, azaz új adósságért az adós ellen lehet új személyi végrehajtást intézni. A jogi gyakorlatban a fölvetett kérdésre nézve a most kifejtett rendelkezéstől eltérő határozat tudtunkkal nem is fordul elő. S z e r k. Telekkönyvi esetek: I. Átkeblezése a betáblázva volt régibb adósságnak. Oly esetben, midőn egy kereskedő ház közbejöttével kibocsátott, és au pourteurre szóló kötelezvények biztosítása végett az ezen kötelezvények által képviselt kölcsön, az adós birtokaira az 1855. dec. 15. igazságügy miniszteri rendelet kibocsátása előtt betábláztatott, ha a terhelt birtok egy részét a hiteltnyitó kereskedő ház főnöke megvette, s az egész követelés a vételárba az eredeti adós javára beszámíttatván, a főhitelező egyszersmind az adós helyébe lépett: ezen a főhitelezőre nézve ekkép már kifizetett követelés az au pourteurre szóló, s s időszakonkénti beváltás alá jövő kötelezvények biztosítása tekintetéből a már meglevő betáblázás alapján, mégis átkebleztethetik az adósság lerovásául átvett birtokra, de csak annyiban, a mennyiben mint adós a hitelező kereskedelmi háznak egyik tagja, tehát a kereskedelmi házzal nem ugyanazonos jogi személy lép a birtokos helyébe, s képviseli az adós felet. Pesti cs. kir. Főtörvényszéki határozat. 1858. jul. 2. 8685. L. J. ügyvéd, mint néhai M. J. bécsi tőzsér Örököseinek megbizottja a—i telekkönyvi tanácshoz következő tartalmú kérvényt nyújtott be : B. 0. 1842. évi sept. 4-én kelt s bemutatott főkötelezvénye szerint a bécsi J. H. St. és társa című nagykereskedési háznak 1.550,000 pfttal lőn adósává; s ezen főkötelezvény , mely a kibocsátott 3100 darab 500 pfrtos részlet kötelezvényeket képviseli, Pest vármegyének 1842. évi sept. 6-án tartott gyűlésében adósnak e megyében volt birtokaira betábláztatott. — Miután pedig néhai 31. J., ki egyszersmind a nevezett J. H. St. és társa című nagykereskedő ház főnöke volt; az emiitett birtokok közöl 1850-ben több javak között adósnak a p — i pusztai birtokát örökösen megvette : az adósvevési szerződések tanúsága szerint az adós b. O.-nak az érintett adósságot a vételárba beszámítván, és őt annak további törlesztése s biztosítása alól teljesen fölmentette: adósnak minden kötelezettségeit a részlet kötvények birtokosai irányában magára válalta ; mely kötelezettség M. J. úrnak 1857-dik évi május 1-én történt halála folytán gyermekeire . mint M. J. hagvatékához örökösöknek nyilatkozottakra szállott, kik már most adcsok és egyszersmind főhitelezők is. — Ennek alapján kérik a fentebbi 1,550,000 pfrtnyi követelésnek a néhai M. J. nevére fölvett, de örököseit illető, s a p. p—i 2. sz a. telekjegyzőkönyvben foglalt birtokára a régi terhek lapjára átkebeleztetni. — Ezen folyamodvány folytán tárgyalási határnap tűzetett ki; mely határnapon folyamodó örökösök megbizottja megjelenvén, kijelenté, mikép ő az átkeblezést a még be nem váltott részlet kötelezvények biztosításaúl kivánván , azt folyamodása értelmében továbbá is elrendeltetni kéri. Ezen folyamodvány és tárgyalás folytán az első folyamodásu cs. kir. telekkönyvi tanács folyamodó örökösöket kérelmökkel az 1858. évi június 11-én hozott végzés által elutasította; mert: az 1855. évi dec. 15-én kelt magas igazságügy-miniszteri rendelet 130. §-nak a) pontja szerint azon személyek, kiknek részére valamely jog bekebleztetik, határozottan megnevezendők, a részlet kötvények au puorterre birtokosai azonban — kiknek javára az átkeblezés kéretik — sem a folyamodványból, sem a fölmutatott kötvényből ki nem vehetők, s igy a fentebbi rendeletnek elég téve nincsen : miután továbbá az eredeti betáblázás J. H. St. és társa nagykereskedő ház javára történt, az átkeblezés pedig jelenleg a részletkötvénvek birtokosai részére kéretik anélkül, hogy egy jogügylet, mely által ezen személybeni változás igazoltatnék , fölmutatva lenne; jogok szerzése pedig csak arra vonatkozó eredeti okiratok alapján adható meg. Folyamodók ezen végzés ellen a fölülfolyamodás jogorvoslatával éltek, s azt következőkép ndokolták : Tévedés van abban, hogy folyamodók az átkeblezést a részlet birtokosok nevére kérték volna elrendeltetni, és ezen tévedés csak folyamodók kihallgatása alkalmából eredhetett: ugyanis ez alkalommal — melyre csak az szolgáltathatott okot