Törvénykezési lapok, 1858 (2. évfolyam 79-104. szám)

1858 / 94. szám - Előleges letartóztatás és vizsgálati fogság a büntetőjogi gyakorlatban. 3. r.

765 közötti végrehajtások s árverezéseknél, ugy per analógiám hibás nézet a törvény helyes magyarázatától épen az 504 §. alkalmazásánál eltérni. A törvénykezési eljárást ezen formalitás kimondhatatlanul hátráltatja ; — a gyakorlati téren mozgó jogászok igen jól tudják. hogy sokszor három négy hónapig kell várni, mig az első peres irat vételérőli alperesi elismervény, mely nélkül csak ugyan semmi további lépést sem lehet tenni, az eljáró bírósághoz be nem érkezik, — meddig kell tehát akkor még várakozni, mig az ily nem lényeges vevénv beküldetik, s ez az egyik főoka sokszor, hogy még váltóügyeknél is egy 100 ftos perben hozott itélet végrehajtása sokszor annyi ideig elhúzódik. A bírónak fontos hivatása mellett, egyik feladata az eljárást könnyíteni, s én azt hiszem, hogy az eljárás a törvény korlátai közt könnyíttetik az által, ha ingó javak birói eladatásánál, a becslésről szóló végzés kézbesítéséről szóló jelentés beküldéséig az árverés megrendelése föl nem függesztetik. Dr. BALOGH SÁNDOR. Barna Ferenc ügyvéd úr védbeszéde, melyet a budai esász. kir. orsz. törvényszéknél mult május hóban bankjegyhamisitási ügvben bevégzett végtárgyalás alkalmával Zs* János mellett mondott. — — Vége. — Miután tehát Zs. János bűntársasága bizonyítására más körülmény nem hozathatik fel, mint a mi szolgálatai viszonyaiból természetesen következik, miután az ezen viszonyokból a bprdt140. §. 1. pontja alapján következtetett gyanúok védelmem első részében előterjesztetett bizonylatoknál fogva a szőnyegen fekvő bűnügybeni társaság igazolásárára nem csak hogy közelebbi gyanúokot nem szülhet, de bprdt. 266. és 267. §§-ainak összeillesztéséből vont törvényes alkalmazás szerint a subjectiv tényálladék igazolásánál többé tekintetbe nem is vétethetik ; miután szintén a bűntársak vallomásából ugyan a bprdt. 140. §. 5-ik pontja alapján Zs. János bűntársasága bizonyitására felállított gyanúok a 269. és 281. §§-ok rendeleténél, mint szintén a legfőbb törvényszéknek hasonló visszavont vallomások iránt kelt döntvénye szerint bizonyító erővel nem bír, s így ha a bprdt. 266. és 267. §§-ai nyomán önmagok elleni bizonyitó erejét is elvesztette, annál kévésbbé lehet azon vallomásokat mások bűntársaságra bizony itására alkalmazni. — Miután továbbá a bprdt. 138. §-a 1-6 pontja alapján következtetett gyanúok a fentebb kifejtettek szerint gyanúoknak nem nevezhető, mert a hivatkozott törvényre nem illesztethetnek ; — továbbá az. hogy vádlott a bűntény elkövetésekor a pincében volt . nem igazoltathatik, s B. Andrásnak közelebbi meghatározás nélkül tett vallomásából, vádlott tagadása ellenében a jelenlétet igazoltnak, s igy gyanúokot szülő körülménynek a subjectiv tényálladék bizonyítékai megbirálásánál tekinteni nem lehet; — miután K. és H. társaságában Halasra tett utazása s útközben M. Jánosnál történt megszállása szolgálati viszonyainál fogva ellene semmi bizonvitékot nem következtethet, mert gazdája rendeléséből épen üzletébe vágó vásárlás végett volt kénytelen ezen neki felróni szándékolt útat megtenni; miután végre sem a veres márványkő, sem a kútból kimerített palatábla a hamisítványoknál soha nem alkalmaztattak, s igy mint a hamisítvánvi bűnténynyel összeköttetésben nem levő igénytelen tárgyaknak sem elrejtése, sem megsemmisítése bűnösség igazolásául nem szolgálhat, de a fentebbiek szerint a kimerített vasdarabok, és M. Istvánra tett hivaskozásból is bűntársaságot igazoló bizonylat a fentebb kimutatottak szerint nem származhatik: a bprdt. 279. és 280. SS-ai szerint megkívánt jogos bizonylatot a subjectiv tényálladék bizonyítása tekintetében helyre állítottnak tekinteni nem lehet. Mindezeknél fogva tekintetes Törvényszék, tekintetbe véve, hogy a tárgyalás alatti bűntényre szabott büntetések oly annyira szigorúak, hogy egyszerű gyanúokok alapján a bűnösséget kimondani lehetetlen; tekintetbe véve továbbá azon börtönintézetek helyzetét, melyek az elitélendettekre várakoznak, miután a közvélemény előtt azon börtönintézetekben i elzáratás a halálbüntetésnél anynyival minden esetre súlyosabb. mennyiben az csak hosszas szenvedés után következik be, mig a rögtöni halál a szenvedéseknek egyszerre véget vet: a tekintetes Törvényszéket kérem, hogy a subjectiv tényálladék bizonyítására felhozott gyanúokok mérlegezésénél a vizsgálat történetét, annak fokonkénti és miképeni kifejlődését, s a kifejlesztésnél működő hivatalos személyek lelki állapotát az általok alkalmazott eszközökkel méltó tekintetbe venni méltóztassék. vádlott Zs. János ügyét, támogatva még feddhetlen és munkás előéletével, azon reményben teszem le a tekintetes Törvényszék kezeibe, miszerint az előadott vádbizonyitékok alaptalansága után ártat-