Törvénykezési lapok, 1858 (2. évfolyam 79-104. szám)

1858 / 94. szám - Előleges letartóztatás és vizsgálati fogság a büntetőjogi gyakorlatban. 3. r.

7G0 szint a vádbeli bűntény s az erre szabott törvényes büntetés minőségéből származnak. A vádlott személyi minőségéből és viszonyaiból származó okok közé tartozik, ha a vádlottnak sem hivatala vagy más életfentartási üzlete, sem ingatlan vagyona, sem családja nincs, mely esetben kisebb bűnvádi esetekben is szabad föltenni a vádlottról ) hogy a büntetés elkerülése végett szökésre gondol, a mennyiben ez által, ha elrejtőzése sükerül, csupán csak nyerhet a nélkül, hogy valamit kockáztatna. Ilyen személyi oknak tekintendő még az, ha a vádlott a szökést megkísértette, vagy annak foganatosítására intézkedéseket tőn, mert az ily vádlottról, ha mindjárt a bűnvád kisebb fontosságú lenne is, s ha mindjárt a vádlottnak vagyona, üzlete, hivatalos állása vagy családja volna is:föl kell tenni, hogy niiheljTt alkalma s módja leend, megszökik. Ha azonban e körülmény fen nem forog, s ha másrészről a vádlottnak biztos kereseti üzlete, ingatlan vagyona, vagy családja van, melyekhez részint az érdekek, részint a szeretet és erkölcsi kötelességérzet kapcsai fűzik : épen nem valószínű, hogy ezeket, valamely csekélyebbszerű büntetéstől s az ezzel jaró roszaktóli félelem miatt föláldozni kész legyen, nem valószínű a szökés, s így igazolhatlan a vizsgálati fogság megrendelése. Vagyonnal vagy biztos kereseti üzlettel biró, avagy családi viszonyok közt élő, családfentartási kötelelezettséggel terhelt vádlott irányában a szökés gyanúja csak igen súlyos bűnvádi esetekben lenne indokolható, midőn a valószínűleg bekövetkező marasztaló ítélet folytán oly kemény büntetés várna a vádlottra, hogy föl lehet tenni, miszerint annak elkerüléséért minden egyéb érdeket kockára tenni, s minden más hátrányt, alkalmatlanságot , vagyonában vagy üzletébeni tönkre jutást, sőt a családjátóli elszakadást is eltűrni készebb leend. Alig kell mondanunk, hogy a szökés valószínűségét megalapító okok közöl valamely vádlottnál egyszerre többen összetalálkozhatnak , s mivel akár melyik magában véve is elég a szökés félelme miatti vizsgálati fogság megrendelésére, illetőleg a vádlott személyes jelenlétének ezen szigorúbb fokozatoni eszközlésének biztosítására: önként következik, hogy mentől csekélyebb s kevesebb körülmény szolgál a szökés valószínűségének indokolására, annál óvatosabbnak s körültekintőbbnek kell a bírónak lenni a letartóztatás foganatosításában 5 és viszont, ha több s nagyobb okok forognak fen, a valószínűleg megkísértendő szökés lehetlenitését a szükséges rendszabályok alkalmazásávala kihallgatás után haladék nélkül szabad s kell eszközölniA cél mindig csak az levén, hogy a vádlott személyes 'jelenléte a büntetőbíróság rendelkezésére biztosittassék, ezen cél elérése végett alkalmas és szükséges eszközök közöl a jogtudomány fokozatosan kivánja el5bb azokat alkalmaztatni, melyek kevésbbé megszorító természettel bírnak az egyéni szabadságra nézve. S ezen alapelvből következik, hogy ott, hol a szökés félelme miatt a vizsgálati fogságot el kell rendelni, s a vádlott a vizsgálati fogsággal járó roszak elkerülése végett oly biztosítékot kész a bíróságnak nyújtani, a mely biztosíték a szökés gyanúját elenyészted, s a bíróságot megnyugtatja az iránt, hogy a vádlott bármely pillanatban közbejövő idézésre bizonyosan megjelenend, az ily biztosítékot, mint a vizsgálati fogsággal egyenlő foganatú, s e mellett az egyéni szabadságra nézve kevésbbé megszorító eszközt bizonyos esetekben el kell fogadni. Erre nézve azonban két kérdés támad. Egyik, hogy minő esetekben lehet helye a vádlott szabadon bocstásának biztosíték mellett 5 és a második , hogy mit lehet ily elfogadható biztosítéknak tekinteni?