Törvénykezési lapok, 1858 (2. évfolyam 79-104. szám)

1858 / 93. szám

757 nem lehet, mert a positiv törvények csak betűszerinti összefüggésbeli jelentésöknél fogva alkalmaztathatnak, s az alkalmazásban természetes értelmükön túl ki nem terjesztethetnek. — Vége következik. — Könyvészet. — DAS ALTE UND NEUE PRIVATRECHT inUngarn, Kroatien. Slavonien. Siebenbürgen, Serbien und dem teme^cher Banate, bezüglich seiner Fortdauer und Rückwirkung, dargestellt von MAXIMILIÁN FÜGER von RECHTBORN, Vice-Praesidenten des k. k. siebenbürgisehen Oberlandesgerichts. Ritter des kaiserl. österreich. Leopold-Ordens, Curator ,der k. k. Hermanstádter Rechtsakademie. Praeses d°r Staatsprüfungs Comission. Hermanstadt. Druck und Yerlag von TheodorSteinhaussen. 1858. Nagy 8-adr. X. és 404 lap. — Ismertető tudtával aligha létez a legújabb osztrák jogirodalomban munka, mely egy egy oly mélyen érezhető hiányt igvekeznék pótolni, minte jelen mű. melyet ép annálfogva mint fölötte korszerűt, őszinte örömmel üdvözölünk. Általában az egymást fölváltó polgári törvények érvényének időszerű határai fölött fölmerült kérdések megfejtése, mindig egyike volt az elméleti és gyakorlati jogtudomány legnehezebb föladatainak. Annyival súlyosban éreztük pedig ezt mí Magyar s Erdélyországban, hol a régi és újabb törvények, a magyar s erdélyi szász magánjog az osztrák ált. polgári törvénykönyv szabályaitól elvekben lényegesen különböznek . — s igy a kérdés megoldásának nehézsége : a régi törvények további, folytatólagos érvényéről és az új polgári jogszabályok mennyiben való visszahatásáról — rendkívül emelkedett. Innen magyarázható aztán, hogy nálunk s a magyarkoronához kapcsolt tartományokban, ügyvédek és birák régibb eredetű polgári magánjogokra vonatkozó törvények alkalmazhatá<=ánál nem egyszer jutottak azon kétes helyzetbe, hogy a régibb s újabb törvények érvényességi határvonalánál nem tudták magokat elhatározni: melyik utat kövessék, azt-e, mely előttük áll, vagy a mely mögöttük maradt már? Es ezen a jogászainál oly gyakori nehézségek és kétségek lehető elháritása és számtalanszor előforduló ily kétes esetekben az igazi útnak kellő kimutatása volt azon cél, mely a kitűnő állású szerzőt széles tapasztalati és elméleti jogtudománya alapján a jelen munka Írására és kiadására inditá. Szerző miután a magyar, erdélyi s osztrák jog történetének rövid vázlatát a bevezetésben előadja, összesen hat fejezet alatt értekezik : az ált. polg. tkönyv behozataláról; más magánjogi határozatok életbeléptetéséről; egyéb a magánjogot illető országos törvények érvényéről: az ált. polg. tkvnek a magyarországi s kapcsolt részekben érvényes törvényekhezi viszonyáról; az által, ptkönyv visszaható erejéről: az ősiségi pátens visszaható erejéről. Az ötödik fejezetben egészen bonckés alá veszi az ált. polg. tkönyv állagait s kiváló tekintettel e szabályok visszaható erejére, vizsgálja annak minden részét, több helyütt összehasonlításba hozza a magyar s erdélyi magánjogi intézményekkel, sőt áttér még a törvények más nemeire is, s a tiltótörvények. a büntető, magvarázó és fölvilágosító törvények és a törvényes vélelmek visszaható erejének igazságát — mint egyebütt, ugy itt is meglepőleg sajátságos gyakorlati iránvú elvek alapján, szigorú következetességgel . világos előadással keresztül venni igyekszik. Alkalmilag a jeles munkára, mely fölebb emiitett nagy nehézséggel járó céljának sok szerencsével felelt meg — közérdekű kérdései s vizsgálódásai egy némelyikének választékos kiemelése és szőnyegre hozatala által, a t. szerkesztő úr engedelmével még visszatérni reménvünk van addig is pedig ajánljuk azt t. olvasóink figyelmébe. K — n. Vegyes. (Az italmérés k é r d é s é h e z). A szeszes italok mérésének kérdése, mint tudjuk, sok összeütközésre szolgáltat okot az egyesek és volt regale birtokosok érdekei közt. Az e kérdésre vonatkozással biró rendeletek és utasitások kapcsáben megemlitjük. hogy a budai cs kir. helytartósági osztály f. é. jul. 24-én 17041. szám a. kelt köriratával a szolgabirói hivatalokhoz alkalmazkodás végett a kereskedelmi magas minisztériumnak — a magas belügvminiszteriummal egvetértőleg — f. é. jul. o-án 7&94448 sz. alatt kelt azon leiratát küldötte meg, mely szerint: vendéglősök — trakteur — nem birnak ugyan italmérési joggal — Schankrecht — de álló és ülő vendégeiknek kívánatra mindenféle italt bármily edénvben is, felszolgálhatnak, ugv mindazonáltal, hogy ezen fölszolgálás az utcán nem történhetik. (Az utcán való italmérés e szerint a korcsmai joghoz tartozik, de a trakteurök az italok bárminő felszolgálásában nem háborgathatok.)