Törvénykezési lapok, 1858 (2. évfolyam 79-104. szám)

1858 / 93. szám

Pest. 1858. — 93. ML October 9-cn. TÖRVÉNYKEZÉSI LAPOK. Megjelennek e lapok hetenkint egyszer: szombaton. Szerkesztési és kiadói iroda : Belváros, Lipót-utca , 20-ik szám. Előfizetési díj —lielyberés vidékena julius-decemberí félévre : 3 fp. TARTALOM: Becsület-sértés és nyilvános gyalázás közti különbséget feltüntető kiliágási eset. Bünt. törvk487. és 496. §§-1ÍOZ. — Szerződés be nem töltésének kifogása. Polg. tkv. 919. 1052- 1066. 1089. és 1443. §§-hoz. — Barna Ferenc ügyvéd úr védbeszéde Folytatás. — Könyvészet. — Vegyes — Kinevezés. — Pályázat. — Csődnyitások. — Szerkesztői üzenet. — Becsület-sértés és nyilvános gyalázás közti különbséget feltüntető kihágási eset. Büut. törvk. 4^7. és 496.§§-hoz. — Azon tény, hogy valaki egy harmadik személyt közhelyen többek előtt tolvajnak nevez, s olyan egyénnek, ki aranyat ezüstöt lopott — bizonyos büntetésre méltó cselekvénynyeli gyanúsításnak, s tény fölsorolásnak nem tekinthető, következőikor- be& csületsértési kihágást nem képez, hanem az ily általánosságban tartott megtámadás csupán a bt. 496. §. alá eső gyalázásnak tekintendő. — F. évi april hó 30-án B. Ferenc panasza folytán, Pesten a 2-ik sz. alatti rendőrbiztosság B. Mária ellen bánta]mazási ügyben (Injurienklage) vizsgálatot kezdvén, ez alkalommal vádlott B. Mária azt adá elő, miszerint ő saját fiától J. Györgytől, J. Aloizia s ennek léánya férjezett M. Terézia jelenlétökben hallá, miszerint mostoha fia panaszló B. Ferenc társaságában 1849-ik évben W. Károly cipész mesternél lopást követett el. Panaszló B. Ferenc vádlott ezen állítását határozottan tagadásba vévén, őt a btkv. 487. és 490. §§-ai szerint becsületsértési kihágásban kérte megbüntettetni, minél fogva ezen jelentés további hivatalos eljárás végett a vár. kik. fény. jbirósághoz tétetett által. F. évi május hó 15-én a cs. kir. járásbíróság előtt'tartott tárgyaláskor ismételve kijelenté vádlott, miszerint ő fiát mint gyanú? jellemű embert ismeri, kiről ilyes tettet ő könnyen föltehet, s hogy őezen körülményes s józan állapotban tett vallomás alapján — tette jelentését a cs. kir. 2-dik sz. rendőrség előtt. — Ismételé, sőt némely körülményekkel megbővité tanúskodását J. Aloizia : s az állítólagos károsodott W. Károly azt adá elő, hogy ő három ízben t. i. 1845-ben 2-szer, s 1849-ben 1-szer meglopatott, s hogy az 1849-ik évi tolvajlás tettesei szám szerint 7-en fölfedeztetvén, ugyan megbüntettek, de kártéritést tőlök nem nyerhetvén; jelenleg is 5680 ft. 30 krnyi veszteséget szenved. Vádlott B. Mária miként J. Aloizia is tagadják, hogy ezen vádat B. Ferenc ellen másutt, mint a I 7 cs. kir. járásbíróság előtt eléhozták volna, — mire B. Ferenc tanúkra hivatkozván: ezek kihallgatása s az ügy további vizsgálata rendeltetett el. — M. Terézia vallomásában határozottan állítja, hogy ö hallotta, midőn J. György, J. Aloizia és B. Mária előtt akként nyilatkozott, hogy ö B. Ferenc társaságában a kérdéses lopást csakugyan elkövette, J. György határozottan tagadja, hogy ő ilyes vallomást tett volna. — Anyja, avagy J. Aloizia,vagy M. Terézia előtt, — sőt vádolja anyját , hogy ez őt hasonló értelmű hamistanú vallomástételre szollitá föl, mit B. Mária határozottan tagad. — G. Erzsébet vallja, miszerint ő vádlott B. Mariától hallá, hogy neki B. Ferenccel szóvitája volt s fia J. György már gyermekkorában tolvaj volt, s hogy jelenleg is a bandánál van. — J. Ágnes tanú vállá, miként a föntebbi nyilatkozatot G. Erzsébet93