Törvénykezési lapok, 1858 (2. évfolyam 79-104. szám)

1858 / 79. szám - A házastárs törvényes örökjoga

G44 dési eseteket — csak e két törvényes kivi­teli mód foroghat fenn. Ha csak kiskorúak az örökösök : ak­kor a házastárs — inkább, mint bármily esetben — ha kezelése alá kívánja venni az élvezeti részt, azt biztositni köteles- ha nem tenné, vagy nem tehetné: az élvezeti tőke a kiskorúak Örökrészekint az árva­pénztárba beveendő s kamatai az élvezetre­jogositottnak évenkint fizetendők. Ennél biztosabb, a kiskorú örökösök érdekeinek s a törvény kívánalmainak inkább megfe­lelő mód itt nem mutatkozik. A harmadik eset, hol teljes- és kisko­rúak vegyesen fordulnak elő, a két első pontban leli megfejtését, t. i. itt csak a kis­korúakra az élvezeti ősszegből eső összeg vétetik árvapénztári kezelés alá: a teljesko­rúakra eső rész utáni járadékokat ezek ma­gok biztosítják és fedezik. Tehát vagy biztosíttatik a házastárs részére a haszonélvezet az örökösök által, vagy biztosíttatik az élvezett összeg tulaj­dona a házastárs által az örökösök részére: de a biztosíték el nem maradhat; neveze­tesen az utóbbi áll mindkét nembeli túlélő házastársra, mert a törvény e részben kü­lönbséget nem tesz, és hibás nézet az, hogy az apa azon okból, mert gyermekeinek természetes és törvényes gyámja, gyerme­keire az anyáról szállott örökségről számol­ni, s a részére eső élvezeti összeget — ha kezelése alá venni kívánja — biztositni nem tartoznék ; mert e szerint a törvény ezen kitétele: „tulajdona a gyermekeké marad­ván", üres hangnál egyéb nem lehetne. Az apa, mint gyermekei gyámja, sehol a tör­vényben gyermekei öröklött vagyonainak korlátlan urává nem tétetik. Ezt azért hozom fel, mert tudok ese­teket, hol kiskorú gyermekeknek anyjok után öröklött nagyobb mennyiségű pén­zeik, az apa kezelése alá adattak, minden biztosíték és a nélkül, hogy több évek le­forgása alatt ezek iránt számadásra vonatott volna. Tisztelet azon érzelemnek, mely ve­lünk együtt fólteteti, hogy az apa saját gyermekeinek csak javára működhetik; de lehetnek oly apák is, kik akár könnyel­műségből , akár bármi más okból, gyer­mekeik vagyonát veszélyeztetik, sőt el is pazarolják, s ki lesz akkor felelős? nemde az, ki a törvény szigorú alkalmazásával e veszélynek elejét vehette volna? — Örök­lött vagyonok kezelése tekintetében az apát, mint gyámot, ugyanazon szabályok kötelezik, mint más gyámakat: a biztosí­ték és számadás korlátai alól ő sem oldoz­tathatik föl. SZÉKÁCS P. A f. é. június 20-dikán kelt es. rendelet. (K—n) A „Törv.lapok"m. számában röviden említtetett, hogy a „Birod. törv. iap.u június 23­dikai XXIV-dik azaz legújabb darabja, cs. legma­gasb rendeletet hoz f. é. június 20-ról, mely által, a lombard-velencei királyság és a Határőrvidék ki­vételével, a birodalom minden tartományára ki­hatólag, a törvényhatóság az általános büntető törvényben felsorolt több kihágások fölött, a po­litikai hivatalokhoz utasittatik, és az ezen hatóságok által e tekintetben figyelembe veendő büntető eljárás szabályozta tik E rendelet annálfogva nemcsak mint szoro­san alaki büntető ügy : hanem az általános kormányzat tekintetében is nagyfontosságú! A kormányzat minél helyesebbé-tételénél a legfőbb feladatok egyike : a politikai közigazgatás és a törvénykezésnek akkénti külső szervezése, hogy e két különböző kormányzati ügy kezelé­se az egyiknek vagy másiknak rovására ne tör­ténjék. A kormányzati politika újabb időben e te­kintetben a kettőnek kellő elkülönítését találta célszerűnek. Jóllehet a politikai-közigazga­tás- és törvénykezésnek mégmindig vannak oly összefolyó, oly, mondhatni vegyes természe­t ű ágazatai, melyeknek ide vagy amoda sorozása a politikai tudománynak még napjainkban is fenn­forgó vitáskérdé?ei közé tartozik.

Next

/
Thumbnails
Contents