Törvényhozók lapja, 1938 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1938 / 7-8. szám - A Mária Terézia Rend vagyonjogi kérdése uj helyzet előtt

IpőSabb szabályozása révén küszöbölje ki ezeket a káros anyigi tömörüléseket. Xem 8zólva arról a kimondott lilalomról, amelynek azonnal be kell következnie ebbjn az esetben éppen az újságírói etika védelme miatt. Ezért várjuk és üdvözöljük örömmel azt a hírt, hogy Mikscz Ödön igazságügyminiszter úr most dolgozik a sajtóreformon és ezzel egyidejűleg a sajtókamara felállításán is. (cs. i.) A Mária Terézia Rend vagyonjogi kérdése uj helyzet előtt Évek óta húzódik a Katonai Mária Terézia Rend vagyonjogi kérdésének a megoldása. Ugyanis annakidején, amikor az Ausztriával való közös ügyeinket likvidáltuk le, a kiküldött felszámoló bízott* ság az osztrák kormány ellentállásán ebben a kérdésben nem tudott kielégítő megegyezést létesíteni. És noha az osztrák kormányzat nem állott a legitimitás alapján, mert a st-germaini békeszerződés pontjai alapján is köztársasággá alakult át, és így teljesen levált arról az útról, amelyet ez a Rend képviselt, a régi tradíciók tekintetében. A báború alatt és a közvetlen utána következő inflációs időkben az akkori kormányzatra bízott rendvagyont nem kezelték azzal a gondos előrelátással, amelyre szükség lett volna és így az elveszett. Igaz, hogy olyan állampapírokban értéktelenedett el, amelyért az osztrák kormányzat felelősséget vállalt, s amely felelősséget ki is hangsúlyozta a magyar delegációval folytatott tárgyalásain, mégsem történt semmi ebben a vonatkozásban, hogy a Katonai Mária Terézia Rend, amely most már egyedül nálunk áll fenn teljes fényében és hivatásában, visszakapja értékes vagyonát. Már e hasábokon többízben tettük szóvá úgy ezt a vagyonjogi, mint egyéb közjogi vonatkozását ennek 8 magyar királyi alapítású katonai rendnek, hiszen sokak még ezt is el akarták vitatni, holott éppen Petrichevich György, a Rend lovagja, indította meg azt a felvilágosító propagandát, hogy ez a Rend magyar királyi alapítás, kimutatva megdönthetetlenül, hogy Mária Terézia, a szuverén magyar királyság viselése alkalmával alapította ezt a kitüntetést. Ez kétségen felül bebizonyítást is nyert, sőt még évekkel ezelőtt legfelsőbb helyen is elismerték, amikor a kormányzó átvette e Rend statumaiban lefektetett szabályok alapján ennek legfőbb irányítását, mint a királyi hatalom ideiglenes gyakorlója és így teljes közjogi integritását visszaállította ennek a szép és nagymultú katonai kitüntetésnek. Azonban ennek a vagyonjogi helyzetét nem sikerült eddig rendezni, éppen az abbamaradt osztrák-magyar tárgyalások miatt. Ugyancsak Petrichevich ezredes indított meg társadalmi propagandát ebben az irányban és tett lépéseket hivatalos köreinknél, hogy a magvar kormányzat forduljon az osztrákokhoz ennek a kérdésnek is a megoldása tekintetében. Nem történt ebben a vonatkozásban semmi komolyabb lépés és most, hogy az osztrák önálló köztársaság megszűnt és beolvadt a nagy rtémet birodalomba, ismét aktualitást kapott ez a kérdés és úgy hisszük, hogy most már .semmi akadálya nem lesz annak, hogy az ugyancsak szoros barátságban levő Németországgal rendezzük ezt a kérdést, mint jogos örökössel. Akadálya most már nem lesz, mert a német birodalmi célkitűzések teljesen távol esnek ettől a magvar királyi alapítású rendtől és annak tradícióitól, valamint a német alaposság sokkal könnyebben fog helytadni azoknak az érveknek, amelyeket éppen Petrichevich ezredes szedett össze és dolgozott fel több könyvében ezzel a kérdéssel kapcsolatban, ahol nemcsak okmányszerűleg mutatta ki a súlyos hibákat és mulasztásokat, hanem magának az akkori osztrák kormánynak hivatalos minisztertanácsi jegyzőkönyvében lett lefektetve ennek a kérdésnek az alapelve, amely szerint az osztrák kormány felelősséget vállalt a Rend vagyonjogi ügyeinek az épségben tartására. Ezt a németek is magukévá fogják tenni és a magvar hivatalos intervenció után ez is nyugvópontra fog kerülni. — Az agrárintt'llinciuia érdekképviselete. A g.i/.datiszti Iqar régi kívánságát- az önálló kamara kérdését tárgyalja, Faber György legújabb könyve, amelp- a Magyar Gazdatisztek kiadványsorozatában jelent meg- Tudvalevő, hogy a mezőgazdasági kamarai törvényrevizió során a mezőgazdasági kamarák keretében, gazdatiszti kúria beékelésével oldotta meg a kormány a gazdatisztek érdekképviseletét az önálló kamara helyett, nohai mind a kamarák, mind a gazdatisztek ellenezték ezt- Szerző részletesen megokolja .miéit nem elégíti ki a gazdatiszteket ez a megoldás mérnöki, valamint az orvosi ka-inara mintájára olyan különálló érdekképviseeltet kíván az agrárintelligencia részére, melyben a gazdasági diploma alapján valamennyi okleveles gazda és gazdatiszt helyet foglalna- Megcáfolja az önálló Jkamaraval szemben felhozott ellenvetéseket s felsorolja azokat a közérdekű szempontokat,, amelyek az agrárintelligencia érdekképviseletének létesítését szükségessé teszik. Végül egy kész törvénytervezetet ismertet. Az érdekes kiadvány ára 1.50 P. Megrendelhető az Egyesülettől: Budapest. Arany János-utca 5- sz. A »Germánia« című német nagy katolikus párti lap — nem tudjuk, vájjon ma is meg'jelelenik-e még — így írt 1879. szeptember 10-i számában. »... végre megnyílt a német nép szeme és látja, hogy a zsidó szellem és a zsidó pénz uralma elleni küzdelem az igazi Kultúrkampf, a valódi küzdelem a művelődésért. Minden politikai mozgalomban a zsidóké a legradikálisabb, a legforradalmibb szerep, ők viszik a végletekig a küzdelmet minden ellen, ami törvényes, hagyományos és keresztényi még megmaradt a népek nemzeti életében!« Ez az éles katolikus kirohanás tulajdonképpen Bismarck ellen szólt, aki akkor vitte emlékezetes Kultúrkampíját a Vatikán ellen, és erre a célra a zsidókézben lévő német kormánysajtót használta fel, az akkori »nemzeti-szabadelvü« párti sajtót. Mi van azonban ma a Harmadik Birodalomban folyó újkori Kulturkampfnál a zsidó sajtóval? Az, ami a »Germánia« és a protestáns »Kreuzzeitung«gal: hallgatnak . . . 51